A Moszkva és Washington között eszkalálódó, Szíriával kapcsolatos geopolitikai feszültség közepette Putyin hétfőn Törökországba látogatott. Mind Putyin, mind Erdogan számára fontos volt közvetíteni azt az üzenetet a választóik és a nemzetközi közvélemény felé, hogy nincsenek politikailag elizolálódva és központi játékosok a szíriai polgárháború megoldásában.

A két fél hazánkat is érintő gázipari megállapodást kötött Isztambulban és a katonai valamint a hírszerzési együttműködést is mélyíteni fogják. Mindezen lépések visszavetik azt a nyugati törekvést, hogy elszigeteljék Moszkvát a Szíriában játszott szerepe miatt.

Török lépések Szíriában

Káncz Csaba

A Közel-Keleten szívósan tartják magukat azok a hírek, miszerint Ankara, Moszkva és Teherán nemrégen titkos paktumot kötöttek Szíriáról. Eszerint Moszkva engedélyezte volna a törökök szíriai bevonulását azzal a feltétellel, hogy a törökök kimaradnak a lázadók által ellenőrzött kelet-aleppói harcokból. Ankarában már senki sem beszél Asszad elnök megbuktatásáról, sőt szír jelentések szerint Erdogan nemrégen még egy követet is küldött Damaszkuszba háttértárgyalások lefolytatására.

A törökök minden jel szerint csapataikkal hosszabb távra terveznek berendezkedni Észak-Szíriában. A török Nemzetbiztonsági Tanács a hétvégén két éves stratégiát vitatott meg, amelyben egy „biztonsági övezet” létrehozása szerepel azon a száz kilométer széles határszakaszon Jarablusz és Azaz között, ahol jelenleg a katonai offenzíva zajlik. Ebbe a zónába óhajtaná Ankara letelepíteni azt a három millió szírt, akik korábban Törökországba menekültek.

Ehhez viszont Erdogannak mind Washington, mind Moszkva támogatását meg kellene szereznie, de ez a jelenlegi feszült helyzetben a levegőben lóg.

Újra él a Török Áramlat vezeték

Putyin és Erdogan jelenlétében miniszteri szinten aláírták a Turkish Stream gázvezeték építéséről szóló megállapodást. Oroszország számára fontos az alternatív európai gázvezeték-útvonalak megtérülésének megnehezítése, de a szénhidrogénben és devizában is szegény Törökország számára is logikus a közeledés. A dupla vezeték Oroszország déli részéről a Fekete-tengeren áthaladva juttat majd el török területre akár évi 63 milliárd köbméter földgázt.

A tervek szerint az egyik szálon a török fogyasztóknak 15.6 millárd köbmétert szállítanának, a másikon pedig a későbbiekben az európai fogyasztóknak szállítanak majd az oroszok. Ezzel kikerülik az eddig tranzitországként használt – és a viták során az orosz szállítmányokat időnként megcsapoló - Ukrajnát. Az oroszok emellett árengedményt is adnak a törököknek a szállítandó gázra.

A török határról Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül a térségünkbe gázt szállító vezetékkel kapcsolatban azonban még nem világos, hogy ki állná az építési költségeket. A hazai Külügyminisztérium szerint az államok önmagukban nem lesznek képesek állni a beruházás költségeit, ahhoz mindenképpen EU-támogatásra lesz szükség. Németh Zsolt, a külügyi bizottság vezetője még tavaly májusban az EU befektetési alapját, az ún. Juncker alapot nevezte meg lehetséges finanszírozónak.

Fagyos szelek fújnak Moszkva és az EU között

A közeledés Moszkva és Ankara között éles ellentétben áll a Moszkva-EU viszony alakulásával. Oroszország nukleáris töltetetek hordozására képes rakétákat telepített pár napja a kalinyingrádi régióba, amelyek képesek elérni Berlint és Varsót. A Kreml ráadásul tegnap lemondta Putyin október 19-re tervezett párizsi látogatását is, mivel Hollande elnök túl éles kritikát fogalmazott meg a szíriai orosz hadműveletekkel kapcsolatban.

Az Európai Csúcs október 20-21-i ülésén a vezetők többek között megvitatják a jövő január végéig tartó orosz szankciók ügyét. A német konzervatívok és a Zöldek az aleppói orosz műveletek miatt a szankciók újabb fél éves meghosszabbítása mellett állnak, sőt Elmar Brok, vezető CDU külpolitikus a szankciós rezsim egy teljes évvel való meghosszabbítása mellett szállt síkra. Megfigyelők szerint ezzel a sakkhúzással akarnák Merkelék a német közvéleményben népszerűtlen szankciók ügyét távol tartani a jövő őszi parlamenti választásoktól.

Káncz Csaba jegyzete