A Közel-Keletet fokozott izgalmi állapotban tartja a hír, miszerint Biden elnök a tervek szerint július elején Izraelbe és Szaúd-Arábiába látogat. A Fehér Ház minden bizonnyal úgy számol, hogy Mohammed bin Szalmán (MbS) szaúdi koronaherceg csekély ellenállással kerül majd trónra. A Biden-kormányzat már egy ideje előkészítette a terepet a találkozóra a szaúdiak bevonásával és az amerikai közvélemény megdolgozásával.
Hol van már a tavalyi hó?
Bizony az elnökválasztási kampányban Biden még úgy emlegette MbS-t, mint egy pária állam diktátorát, akinek az Egyesült Államok leckét akar adni. De az időzítés a külpolitikában nagy jelentőséggel bír, és fontos emlékeztetni arra, hogy az olaj ára hordónként 41 dollár volt Biden kijelentésekor - ma viszont 120 dollár. Minden jel arra utal, hogy mindkét vezető szívesen továbblépne a korábbi incidenseken.
Nem mellékes körülmény, hogy az Egyesült Államok a szaúdiak legfőbb fegyverszállítója (a Brookings Institution szerint a fegyverimport 73 százalékát az USA adja). Az amerikai külügyminisztérium honlapja szerint „Szaúd-Arábia az Egyesült Államok legnagyobb külföldi katonai értékesítési (FMS) ügyfele, több mint 100 milliárd dollár értékű az aktív FMS-ügyekkel”.
A képviselőház titkosszolgálati bizottságának demokrata párti elnöke, Adam Schiff eközben csatlakozott azon kongresszusi kórushoz, amely ellenzi Biden szaúd-arábiai útját. „Nem mennék el, nem fognám meg a kezét” – mondta Schiff arra a kérdésre, hogy Bidennek el kellene-e mennie Szaúd-Arábiába. „Ő az, aki lemészárolta Dzsamal Hasogdzsi újságírót, egy amerikai állampolgárt, darabokra vágta a legszörnyűbb és előre megfontoltabb módon. És amíg Szaúd-Arábia nem hajt végre gyökeres változást az emberi jogok terén, addig nem akarok vele foglalkozni."
Magas szintű előkészítő tárgyalások
A királyság védelmi miniszterhelyettese, Khalid bin Szalman herceg, MbS testvére a múlt hónapban Washingtonban járt hivatalos látogatáson, és Antony Blinken külügyminiszterrel is szerepelt egy fotón. A Biden-adminisztráció magas szintű fogadtatása annak ellenére érkezett, hogy Khalid herceg kapcsolatban állt Hasogdzsi meggyilkolásával. Bár hivatalosan nem érintett, Khalidot állítólag az amerikai hírszerzés úgy azonosította, mint aki az isztambuli szaúdi konzulátusra irányította Hasogdzsit, és biztosítékot nyújtott a biztonsága érdekében – ezt az üzenetet állítólag az MbS kérésére továbbította.
Néhány héttel korábban William Burns, a CIA igazgatója találkozott az MbS-vel Dzsidda városában, a The Intercept által „titkos találkozónak” minősített eseményen. Valószínűleg itt született meg a két, ismert megállapodás: az OPEC és szövetséges olajtermelő országai napi 200 000 hordóval növelik kitermelésüket júliusban és augusztusban, és meghosszabbították a jemeni tűzszünetet.
MbS új kurzusa
MbS sokkal csendesebb, mint a múltban az Egyesült Államoknak az iráni nukleáris alkuval (JCPOA) kapcsolatos újbóli fellépését illetően. Ez összhangban van a Teheránnal fennálló viták javítására irányuló saját erőfeszítésével és a tompított retorikával most, hogy Szaúd-Arábia és Irán tisztviselői már öt fordulót folytattak az Irak által szervezett békéltető tárgyalásokon. A jemeni tűzszünet és a királyság Szíriával kapcsolatos enyhülése a párbeszéd előrehaladását tükrözi.
MbS emellett helyreállította kapcsolatait Katarral, miután 2021 decemberének végén Dohában járt, és feloldotta a gazdasági blokádot. Még az egykori ellenséges török elnököt, Erdogant is üdvözölték nemrég a királyságban. Az USA a színfalak mögött közvetít Egyiptom, Izrael és Szaúd-Arábia között a Vörös-tenger két kicsi, de stratégiailag fontos szigetének helyzete ügyében.
A nagy dobás
Izrael és Szaúd-Arábia további közeledésében is reménykedik az amerikai kormány. A politikai bombát a hétvégén a Wall Street Journal robbantotta, amelynek értesülése szerint Rijád és Tel-Aviv olyan megállapodást akar kötni – a Biden-kormány segítségével –, amely megkönnyítené az üzleti és biztonsági megállapodásokat a két közel-keleti hatalom között.
A vezető lap leszögezi: "Bár Szaúd-Arábia nem ismeri el Izraelt, és nincsenek diplomáciai kapcsolatai szomszédjával, a királyság kiterjesztette titkos tárgyalásait izraeli vezetőkkel, amelyek átformálhatják a közel-keleti politikát, és véget vethetnek a több évtizedes ellenségeskedésnek a régió két legbefolyásosabb nemzete között". A megállapodás „kibővített jogokat biztosítana a kereskedelmi repülőgépeknek arra, hogy Izraelből átrepüljenek a királyság felett, és Szaúd-Arábia számára utat nyitna két stratégiai fontosságú Vörös-tengeri sziget teljes ellenőrzéséhez” – írják.
A szaúdi kormány szorgalmazza a megállapodást, mivel úgy látja, hogy az országban egyre inkább támogatják az Izraellel való szorosabb kapcsolatokat. "MbS magánbeszélgetései során azt mondta bizalmasainak, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatás döntő elmozdulást mutatott, különösen a 30 év alatti szaúdiak körében, az Izraellel fenntartott diplomáciai kapcsolatok javára... A kérdés már nem az, hogy Szaúd-Arábia elfogadja-e Izraelt szomszédjának, hanem az, hogy mikor."
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
