A kakaóbab legnagyobb része Elefántcsontpartból, Ghánából és Nigériából származik, ahol az elmúlt években a klímaváltozás hatására kisebb lett a termőterület, és kevesebb eső esett. Ez gondot okoz a sok vizet kívánó kakaóbab termesztőinek.
A terméshozam csökken, ezért a gyártóknak folyamatosan árakat kell emelniük. Az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány miatti lezárások is fenyegetik a termelést. Ráadásul van, ahol kevésnek bizonyul a cukor is, márpedig ez elengedhetetlen a csokoládé jól ismert textúrájához. Közben felmerültek – valódi szándékkal vagy éppen divatból – az etikus, zöld és fenntartható jelzők is, kérdés, hogy mennyi valósul meg ezekből a gyakorlatban. Egyelőre az átlagfogyasztót ez a szempont még kevéssé érdekli.
A csokoládéfogyasztási trendeket számtalan egyéb tényező befolyásolja. Nagyon sokféle és számos országból importált édesség kapható, és ma már az emberek nemcsak húsvétkor meg karácsonykor emelnek le ilyeneket a polcról, hanem például Valentin-napon, vagy Nőnap alkalmából is, mint ahogy bármelyik hétköznap, egy hétvégi hipermarketes bevásárlásnál.
A húsvéti szezonális csokinyúl és tojások forgalma az évek alatt csökkent, mert már nem annyira divat locsolkodni – ez a szokás a járvány miatt két évig gyakorlatilag szünetelt.
Sok áru maradt, épp emiatt, a kereskedők nyakán. Persze a kisgyermekes szülők szinte mindegyike vett azért valamilyen jelképes, húsvéti csokis figurát gyermekének.
Az is módosítja a vásárlási szokásokat, hogy újabban a hosszú ünnepi hétvégén elutaznak a családok, főleg belföldre, a locsolkodás elmarad, a szállodák svédasztalainak desszertjei pótolják ilyenkor az ünnepi édességet.
A csokik impulzus-vásárlása általában erős – elsősorban ami a szupermarketek pénztárainál elhelyezett kisebb bonbonféléket, nápolyiszeleteket illeti. Egy szűkebb réteg már felfedezte magának a kézműves csokizókat is, termékeik gyakran kitelepüléseken, vásárokon, termelői piacokon, kisebb butikokban kaphatók. A csokoládémanufaktúrák tulajdonosai sokszor egészen más szakmából nyergeltek át az édesiparra, startup-os, beleszeretős nekibuzdulással.
Amint azt a Magyar Édességgyártók Szövetségének illetékese több helyütt nyilatkozta, hogy az iparág egyre inkább a kisebb darabok felé tolódik el, melyek falatnyiak, de mégsem a klasszikus bonbonok.
Azért is fogynak jobban, mert elférnek egy kisebb női táskában vagy a hátizsákba is becsúsztathatók, ritkán visz valaki magával egy egész táblányit. Egyébként a kisebb csomagolás gazdasági szempontból is megéri a gyártóknak.
Molnár Pál, a Szerencsi Csokoládégyár értékesítési igazgatója megerősíti a fenti trendeket, hozzátéve, hogy a hazai piacot a nagy multik uralják, mind gyártásban, mind értékesítésben – ez utóbbi esetben kiegészülve a már jól ismert diszkont láncokkal. Ugyanakkor a Szerencsi márkanév nem halványul, jóllehet, tőlük is másképp és másfajta csokoládét vásárolunk ma.
Azok a szép járvány előtti idők
Az üreges nyuszifigurák iránti kereslet csökken, a csokitojásoké kevésbé. Érződik a forgalmukon, hogy vidéken sem annyira jellemző már a hagyományos locsolkodás szokása, legfeljebb szűkebb rokoni körben. A 2020-as járvány berobbanása ráadásul éppen a húsvét előtti napokra esett, amikor már tele voltak az üzletek, raktárak - óriási forgalom és bevételkiesést okozva ezzel. A káron próbáltak valahogy megosztozni a gyártók és forgalmazók.
De 2021-ben sem érződött akkora kereslet, mint a járvány előtti időkben.
Ma többen vásárolnak magasabb minőségű desszerteket, főleg alkalmakra, ajándékba. A hagyományos magyar termékek, mint a macskanyelv és a konyakmeggy, egyre népszerűbbek. A kisebb édességboltoknak, szaküzleteknek a napja leáldozott – főleg a járvány miatt: a vásárlók többnyire a nagyobb üzlettípusokban szerzik be az édességeket is.
Vagy éppen cukrászdában. A ceglédi Békebeli Cukrászda nyitott manufaktúrájában, alkotás közben ismerkedhet az érdeklődő a csokoládéval, mint alapanyaggal és késztermékkel. A vendégek előtt készülnek lépésről-lépésre a csokifigurák és a bonbonok. Közben Lajos Mary, a többszörösen kitüntetett, Franciaországban tanult cukrász elmeséli, hogy a csokoládé, mint alapanyag, honnan származik, és hogyan készülnek a varázslatos kézműves édességek.
Már elkészültek a húsvéti finomságok: egy óriási csokitojás, tavaszköszöntő csibék, nyuszik no meg a legújabb találmányok, az olívás, tonkababos, málnás, szarvasgombás falatnyi bonbonok láthatók a vitrinekben. A vevők 40 százaléka nem ceglédi, nagyon sok Magyarországon élő külföldi Budapestről is leruccan az alföldi városba, hogy megkóstolja a magyaros-franciás különleges édességeket. De nem ritka a messzi kontinensekről szármató vendég sem, aki hazánkban járva mindig ellátogat e csokibirodalomba.
Bóka János számolt be róla. 
