A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai kiemelték, hogy a török részvények árfolyama előző nap átlagosan 10,5 százalékot zuhant, és a török líra ezzel egy időben idei mélypontjára esett a dollárral szemben. E folyamat jelentősége a török gazdaság igen jelentős külső finanszírozási igénye miatt nagyobb, mint más felzárkózó gazdaságok esetében - hangsúlyozták a Capital Economics elemzői.
|
Ez lehet az összefüggés a török tüntetések és a forint között A hétfői nagy zuhanásnak közel felét ledolgozta kedd délelőtt azt isztambuli tőzsdeindex, a török kötvények is magukhoz tértek, a török líra viszont alig. A tőzsdének azonban volt honnét esnie, még így is 40-50 százalékkal van az egy évvel korábbi szintek felett. Ha összemossák a befektetők a régió országait, az a forintra nézve is komoly következményekkel járhat. |
A befektetők eddig megnyugvással figyelték, hogy a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított török folyómérleg-hiány a 2011-ben mért csaknem 10 százalékról mára 6 százalékra csökkent. A 6 százalékos folyó hiány is azonban rendkívül magas, ráadásul a török gazdaság külső finanszírozási szerkezete is aggályos, ugyanis a portfólió-beáramlások és a külföldi bankoktól felvett hitelek adják a teljes külső finanszírozás hozzávetőleg 90 százalékát. Márpedig ezek a források rendszerint rövid futamidőre szólnak és bizonytalanabbak, mint más finanszírozási módozatok - áll a Capital Economics keddi értékelésében.
Ráadásul Törökország rövid lejáratú adósságállománya magas és továbbra is emelkedik, különösen a bankszektorban.
A függőség átka
A török gazdaság külső sebezhetőségének ennél még pontosabb mércéje azonban a bruttó külső finanszírozási igény, amely magában foglalja a folyómérleg-hiányt és a következő egy évben lejáró külső adósságállományt is. Még azzal a "nagyvonalú" feltételezéssel együtt is, hogy a külső deficit a következő tizenkét hónapban stabilizálódik, a török gazdaság bruttó külső finanszírozási igénye jelenleg meghaladja a 200 milliárd dollárt, ami a török GDP-értéknek hozzávetőleg a 25 százaléka.
Ez csaknem a kétszerese a 2008-as értéknek, és 10 százalékkal magasabb, mint 2011-ben volt - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni közgazdászai.
A ház szerint mindemellett úgy tűnik, hogy a török gazdaság külső finanszírozási igénye ismét növekszik. Az elmúlt egy év robbanásszerű exportbővülése a jelek szerint kezd kifulladni, és ehhez az import növekedése járul, ami még tovább mélyíti a folyómérleg-hiányt. Az utóbbi napok tiltakozó megmozdulásai a turizmusból eredő bevételeket is visszavethetik éppen a nyári szezonban, márpedig az idegenforgalom a török gazdaság kulcsfontosságú bevételi forrása.
Mindemellett a társadalmi forrongás azt is jelenti, hogy csökkent a szerkezeti reformok bevezetésének valószínűsége - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szakértői mindezt egybevetve arra a megállapításra jutottak, hogy Törökország a tőkeáramlások esetleges fennakadásának leginkább kiszolgáltatott gazdaságok egyike a felzárkózó térségen belül.
Politikai krízis? Van ez így néha
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakértői ugyanakkor azt emelték ki helyzetértékelésükben, hogy a török pénzügyi szektornak vannak tapasztalatai a politikai válságok és az erősödő bizonytalanságok kezelésében. A ház szerint ez elősegítheti a kezdeti reflexszerű piaci reakciók megfékezését hosszabb távon.
Emellett a török jegybank is valószínűleg szoros figyelemmel követi a fejleményeket, és várhatóan közbelép, ha a kockázatok átárazási folyamata elkezdene kicsúszni az ellenőrzés alól. Máris vannak arra utaló jelek, hogy a központi bank szorosabbra fogta a török líra hazai piacának likviditását az árfolyam alátámasztása végett - hangsúlyozták a Goldman Sachs londoni elemzői.
A cég szerint azonban ha az árfolyam- és kamatkilengések, valamint a politikai bizonytalanságok hosszabb ideig elhúzódnak, az már ronthatja a fogyasztói és az üzleti hangulatot, és ez a harmadik negyedévtől kezdve negatív hatással járhat a hazai fogyasztásra. Ez jelentős lefelé ható kockázatot jelentene a Goldman Sachs így is konszenzus feletti, 5,2 százalékos GDP-növekedést valószínűsítő idei török gazdasági prognózisára - áll a cég keddi londoni helyzetértékelésében.
Ez nem az arab tavasz - sokkal inkább '68
A Goldman Sachs szakértői a törökországi fejlemények politikai hátterével kapcsolatban azt emelték ki, hogy a tiltakozó megmozdulások részvevőnek zöme középosztálybeli és városi környezetből érkező fiatal, akik nem kötődnek egyértelműen egyetlen fő politikai párthoz vagy szervezethez sem.
Ebben az értelemben a demonstrációknak több közös vonásuk van az 1968-as diáklázadásokkal, mint a világsajtóban széleskörűen emlegetett "arab tavasszal". Az arab országokban lezajlott megmozdulások fő hajtóerejét ugyanis a városi szegénynegyedek lakói adták, és jelentős mértékben bekapcsolódtak a különböző vallásos politikai szerveződések is - hangsúlyozták a Goldman Sachs londoni elemzői.
A ház szakértői szerint mindezek alapján a törökországi tiltakozások részvevőinek zöme nem tartozik a jelenlegi török kormánypárt természetes szavazóbázisához, amely jórészt a konzervatív, szegényebb városi és vidéki választókból áll. Így az utóbbi időszak fejleményei jó eséllyel meg is szilárdíthatják a kormánypárt támogatottságát e hagyományos választói rétegen belül, ugyanakkor eltávolíthatják a városi középosztály azon jobbközép szavazókat, akik legutóbb a kormánypártra voksoltak, ám hajlamosak lehetnek átpártolni az ellenzékhez - áll a Goldman Sachs értékelésében.
Alighogy végetért az európai uniós csúcs, tovább folynak a tárgyalások. 
