Menteni próbálják a menthetőt Törökországban, ahol a februári földrengésben legkevesebb 50 ezren haltak meg és számos műemlék is károkat szenvedett vagy teljesen megsemmisült. A Daily Sabah beszámolója szerint a török Kulturális Örökségvédelmi Főigazgatóság az eddigi mentési akciói során 288 műtárgyat gyűjtött össze a földrengés alatt megsemmisült történelmi és kulturális építményekből. A Hatayból és más tartományokból megmentett tárgyakat, köztük feliratokat, érméket, ikonokat, gyertyatartókat, oszmán címert és kereszteket múzeumok védelme alá helyezték.
A munka még messze nem ért véget: 10 tartományban összesen öt csapatot és 173 szakértőt bíztak meg a feladattal. A törmelékben található műtárgyak azonosítás, osztályozás, tisztítás és dokumentálás után múzeumokba és ideiglenes ásatási raktárakba kerülnek, miközben a visszaszerzett tárgyakról leltári nyilvántartást vezetnek.
Az angol nyelvű török online lap szerint március 21-ig mintegy 63 ingatlant, köztük 23 mecsetet, nyolc imaszobát, három templomot, három középületet, öt síremléket és nyolc szökőkutat vizsgáltak át, és összesen 265 műtárgy, köztük 21 felirat, 18 liturgikus anyag, 13 ikon, hét díszített építészeti rész, hat kerámia, két gyertyatartó, egy oszmán címer, egy fémkereszt, hét kézzel írott szentkönyv és 185 vallási könyv került elő a törmelékből.
Arról még az Építész Fórum számolt be február elején, hogy az egyik elpusztult épület a Gaziantep vár volt, amely egy 2000 éves történelmi műemlék és az UNESCO világörökség része. A várat a római korban, az i. sz. második és harmadik században építették, majd a Római Birodalom kettészakadása után a bizánciakhoz került. I. Iusztinianosz császár alatt az erődítményt kibővítették és felújították, és földalatti járatokat építettek be a betolakodók elleni védelem érdekében. A közelmúltban a vár adott otthont a gaziantepi Panoráma Múzeumnak, amely nagyszámú látogatót vonzott.
A CNN beszámolója szerint az építmény keleti, déli és délkeleti részén több bástya is megsemmisült. A Daily Sabah viszont most arról tudott beszámolni, hogy a Gaziantep várból mintegy 15 darab várfelirat került elő, az udvar körüli vaskorlát darabjai szétszóródtak a környező járdákon, míg a vár melletti támfal leomlott.
Aligha segíti a munkát, hogy csütörtökön 5,3-as erősségű utórengés rázta meg a dél-törökországi Kahramanmaras tartományt, amely február 6-án két nagyon erős, hatalmas pusztítást eredményező földrengés központja volt. A mostani földrengés fészke a tartomány Göksun körzetében volt 7 kilométer mélyen. Az utórengés, amelyet a környező tartományokban is érezni lehetett, ezúttal csak rövid aggodalmat keltett a helyiekben. A földmozgást követően nem keletkeztek újabb károk.
A Daily Sabah egy másik cikkében úgy fogalmaz: a túlélők sebeinek begyógyítása érdekében az állam versenyt fut az idővel, hogy kielégítse a szükségleteket. Ezzel összefüggésben lezárult az első ütemben megépítendő 7100 ház pályázati szakasza azoknak, akiknek háza megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. A régióban az első ütemben sátrakat és konténervárosokat építettek, miközben továbbra is dolgoznak a földrengések során elpusztult vagy megsérült épületek lebontásán.
"Eddig 500 épületet bontottunk le rendkívüli bontások keretében. Ebből mintegy 100 ezer köbméter ásatási területet alakítottak ki külön egységként. Minden óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a feltárási terület ne károsítsa a környezetet" - mondta Mücahit Demirtaş környezetvédelmi, urbanizációs és éghajlat-változási miniszterhelyettes. A tervek szerint 105 négyzetméteres, 2+1 szobás lakást kaphatnak a károsultak, amelyek elvileg földrengésálló alagútvázas rendszerrel épülnek.
Közben csütörtökön megkezdődött a Ramadán. Törökország délkeleti részén közel 2 millió muszlim kezdte meg az idei böjti hónapot konténerekben és sátorvárosokban. Szombaton pedig az ország szintén csatlakozik a Föld órájához este 20:30 és 21:30 között: a lámpák lekapcsolásával az 50 ezer áldozatra is emlékeznek.
Ebből így idén sem lesz beruházási fordulat. 
