Netanjahu a választások éjszakáján. EPA/JIM HOLLANDER

Benjamin Netanjahu pártja, a jobboldali Likud és a centrista Kék és Fehér szövetség is 30-30 képviselői helyet szerzett a 120 fős parlamentben a tegnapi izraeli választásokon a csaknem végleges adatok szerint.

Szárnyal a jobboldal, zuhan a baloldal

A nacionalista (Izrael a Hazánk), szélsőjobboldali-vallásos (Egyesült Jobboldal) és ultraortodox (Egységes Tóra, Sasz) pártokkal együtt ugyanakkor a Likud vezette tömb lesz a legnagyobb 65 képviselővel, így valószínűleg ismét Netanjahu alakíthat majd kormányt.

A 69 éves politikus ezzel ötödik ciklusát kezdheti meg kormányfőként (1996 és 1999 között már irányította Izraelt), és ő lehet az ország leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke. Ezt a címet eddig David Ben-Gurion, a zsidó állam első kormányfője birtokolta.

Az országot évtizedekig vezető, baloldali Munkapárt viszont történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el: képviselőinek száma huszonnégyről ötre csökkent. Elemzők szerint szavazótáborának jelentős része – Netanjahu megbuktatásának reményében – átpártolt a Kék és fehér szövetséghez.

Az arab pártok (például a Ta’al) három helyet veszítettek, és csak tíz képviselőt delegálhatnak a parlamentbe. A palesztinok egy része – a közösségen belüli felhívásnak eleget téve – bojkottálta a választást.

Míg a megszállt területeken élő arabok nem szavazhattak, az Izrael területén élő arabok igen – ők a lakosság mintegy ötödét teszik ki.

Folytatódhat a telepbővítés

Netanjahu a választás után azt ígérte, hogy minden izraeli polgárt képvisel majd:

„Izrael minden polgárának miniszterelnöke kívánok lenni. Jobboldaliaknak, baloldaliaknak, zsidóknak, nem zsidóknak.”

A kormányfő eddigi politikája és a kampányban elhangzottak alapján ugyanakkor a palesztinok nem számíthatnak túl sok jóra: az elmúlt években a nemzetközi szervezetek tiltakozása ellenére is folytatódott a zsidó telepek bővítése Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában – a nemzetközi jog értelmében ezek megszállt területnek minősülnek, Izrael ezt vitatja –, és egyre kisebb lett az önálló palesztin állam megteremtésének az esélye. (Erről részletesebben ebben a cikkünkben olvashat.)

„Az izraeliek úgy döntöttek, hogy egy túlnyomóan jobboldali, xenofób és palesztin-ellenes parlament képviselje őket”

– mondta Hanan Ashrawi palesztin vezető és aktivista.

A BBC emlékeztet arra, hogy Netanjahu a biztonságot tette kampánya egyik fő témájává, a választás előtti napokban pedig bejelentette, hogy az új kormány Izraelhez csatolhat zsidó telepeket Ciszjordániában. Népszerűségét a jelek szerint még a korrupciós botrányok sem ingatták meg.

Netanjahu jó viszonyt ápol Orbán Viktor kormányfővel, legutóbb idén februárban látta őt vendégül Jeruzsálemben.

Testkamerák a választóhelyiségekben

Botránytól amúgy a választás sem volt mentes: a Likud ugyanis 1200, rejtett testkamerával felszerelt megfigyelőt küldött az arab közösségekben lévő szavazóhelyiségekbe. Az izraeli arab politikusok illegálisnak nevezték az akciót, amellyel szerintük meg akarták félemlíteni az arabokat. A Likud viszont azt állítja, hogy csupán a szavazatok érvényességét akarták garantálni.

A kormányalakításra Izrael elnöke, Reuven Rivlin ad majd megbízást annak a pártvezérnek, akinek legnagyobb az esélye a kormányzóképes többség megteremtésére. A koalíciós tárgyalások hetekig is elhúzódhatnak.