Történelmi mélységben a forintkamat - hogyan tovább?

Az MNB Monetáris Tanácsa mai kamatmeghatározó ülésén úgy döntött, hogy augusztus óta tartó enyhítési ciklusát tovább folytatja, és újabb 25 bázisponttal történelmi mélységbe vágja az alapkamatot: az irányadó ráta 5,25%. A piac ilyen döntésre számított, a tanács nem okozott meglepetést. A kamatcsökkentés valószínűleg nem áll meg itt, ez viszont magával vonhatja a forint árfolyamának gyengülését is, kezdhetünk megbarátkozni a 300 forintos euróval (erről további részleteket itt olvashat >>>)

A jegybanki alapkamat alakulása

A ráta 2010 áprilisa és novembere között volt ilyen rekord alacsony szinten, de elemzők szerint újabb lazítás következhet, vagyis márciusban - az új jegybankelnök első kamatmeghatározó ülésén - az eddigi történelmi mélypont alá vághatják majd az alapkamatot.

Lazítanak?

---

Kérdés, hogy hogyan tovább - írja gyorselemzésében Duronelly Péter, a Budapest Alepkezelő befektetési igazgatója. Az infláció már most a célsávban tartózkodik, és nem valószínű, hogy az év során a +3 /-1%-os sávból felfelé kilépne. A belföldi gazdaság elhúzódó mélyrecesszióban van, így innen inflációs nyomásra nem számíthatunk. Egy év múlva parlamenti választások lesznek, így a kormány számára is egy stimulatívabb monetáris politika lenne a megfelelő. A leköszönő jegybankelnökre gyakorolt politikai nyomás jó figyelmeztetés az elkövetkező jegybanki vezetésnek, hogy a kormányzati gazdaságpolitika szempontjait elsők között kell figyelembe venniük döntéseik során, máskülönben elkerülhetetlenül nyílt konfliktusba kerülnek az államhatalommal. Így az egyetlen tényező, amely a monetáris politikát kicsit nagyobb szigorra késztetheti, a nemzetközi tőkepiaci hangulat lesz, különös tekintettel azok hatására a forint-euró árfolyamra, az állampapírhozamokra, valamint a bázisswapokban megjelenő implicit deviza-finanszírozási költségekre - véli a szakértő.

Ez nem jelenti azt, hogy az új jegybanki vezetés még agresszívabb kamatcsökkentést fog alkalmazni, sőt, az sem kizárt, hogy a korábban megfogalmazott 5,25%-os szint elérése után a monetáris politika kamatoldalon szünetet tart. Az viszont szinte biztos, hogy amennyiben erre a nemzetközi folyamatok lehetőséget adnak, a jegybank továbbra is a lazább politika híve lesz, és várható, hogy az irányadó kamat csökkentése mellett, esetleg ahelyett, a pénzmennyiség direktebb szabályozásával igyekszik a gazdasági számára a pénzügyi kondíciókat tovább lazítani.

---

 

Az MNB által eddig kiadott rövidített jegyzőkönyvekből kiderül, a Tanács külsős tagjai a galambok, vagyis a lazítás hívei, a mostani kormányzati ciklusban beszavazott tagok rendre leszavazzák az elnökség alkotta belsős tanácstagokat (augusztus óta), akik utoljára ültek össze ebben a formációban az MNB-ben. Simor András megbízatása lejárta miatt 6 év után távozik az MNB éléről, hamarosan pedig alelnöke, Karvalits Ferenc mandátuma is lejár. Király Júlia megbízatása nyárig tart.

Nem túl elegánsan búcsúztatják Simort

Simor András, távozó jegybankelnök

A jegybankelnökjelölt meghallgatása pénteken lesz a Parlamentben, nagyon valószínű, hogy Matolcsy György jelenlegi gazdasági miniszter veszi át Simor András helyét. A távozó jegybankelnököt - nem túl elegánsan - tegnap még parlamenti vizsgálóbizottság elé citálták, ahol az - Index és az Origó tudósítása szerint - előre megírt elmarasztaló határozottal várták. Ennek szövegét végül módosították, az ÁSZ-jelentés után behívott Simor András nagyjából kivédte az ellene felhozott vádakat, a bizottság pedig végül abban sem értett egyet, hogy az MNB-re alkalmazni kell-e a hitelintézeti törvény az ÁSZ által idézett passzusait. A bizottság Jobbikos elnöke, a korábban maga is számvevő Nyikos László szerint a meghallgatásnak semmi értelme nem volt, az ÁSZ hibát akart találni és talált is.

Simor András 15 órakor tartja utolsó jegybankelnöki sajtótájékoztatóját, melyről élőben tudósítunk.