4p
Trump az utóbbi hetekben visszatért választási kampányígéreteihez, a Kína-ellenes lépésektől egészen a Washington-Moszkva kapcsolat megerősítésének szándékáig. A NATO magasrangú hivatalnokainak már most rémálmai vannak a szervezet július 11-12-i csúcstalálkozójával kapcsolatban. A múlt héten újra Varsóba látogatott a brit diplomáciai és katonai vezetés, hogy megvitassa „a stratégiai külügyi-, védelmi- és biztonsági együttműködést” a két ország között, tekintve az „orosz agressziót”.

„Nincsen kőbe vésve, hogy a transzatlanti kötelék örökké fennmarad” – mondta a múlt héten a NATO főtitkára Londonban és egyet kell, hogy értsünk vele. Trump az utóbbi hetekben visszatért választási kampányígéreteihez, kezdve a Kína-ellenes lépésektől a Washington-Moszkva kapcsolat megerősítésének szándékáig. Márpedig az amerikai elnök a kampányában számos alkalommal „felesleges”-nek nevezte a NATO-t, azt a transzatlanti szervezetet, amelynek céljai nem teljesen illeszkednek Trump „Amerika Mindenekelőtt” irányvonalához.

A balti kérdés

A NATO magasrangú hivatalnokainak már most rémálmai vannak a szervezet július 11-12-i csúcstalálkozójával kapcsolatban, attól tartva, hogy Trump ugyanolyan kutyakomédiáva alázza azt, mint pár napja a G7-csúcsot Kanadában. De míg a G7-nek csupán formális súlya van, addig a nyugati védelmi rendszer csúcstalálkozójának esetleges szétzilálása konkrét stratégiai következményekkel járhat. Moszkva, Peking és Teherán azonnal rámozdulhat az ellentétekre, tovább szélesítve a NATO-tagállamokat elválasztó árkokat, különösen, hogy már júliusban megrendezésre kerül a Trump-Putyin csúcstalálkozó.

Egyes amerikai konzervatív körök egyébként sincsenek megelégedve azzal, hogy a NATO behatárolja Washington lehetőségeit, merev biztonsági elkötelezettségekbe kényszerítve Amerikát. Itt az egyik legneuralgikusabb pont a Baltikum ügye: Washington valóban hajlandó lenne-e nukleáris konfliktusba bonyolódni azért a térségért? A három balti ország közül kettő jelentős orosz kisebbséggel rendelkezik, akiknek a jogait már hosszabb ideje, szisztematikusan sértik meg a balti kormányok. Csupán a legutóbbi fejlemény, hogy a lett parlament június 21-én törvényt alkotott arról, hogy 2019-től tilos az orosz nyelvű oktatás az állami- és a magán egyetemeken. Mindez annak ellenére, hogy Lettország 2 milliós lakosságának 40 százaléka (800 ezer fő) orosz anyanyelvű.

A London-Varsó tengely

Káncz Csaba

London idegesen figyeli a transzatlanti kapcsolatok fellazulását. Az Egyesült Királyság jelentős globális szerepe a hidegháború alatt nem kis részben származott európai beágyazottságából – ahonnan most éppen kifarol – és különleges kapcsolatából Washingtonnal, ahol jelenleg egy kiszámíthatatlan elnök kuszálja össze az USA nemzetközi viszonyrendszerét. Ezért a perifériára szorult London most erősíti az észak-európai biztonságpolitikai tengelyt, amelynek keretében fél éve a brit miniszterelnök stratégiai védelmi együttműködési szerződést írt alá a lengyelekkel.

A múlt héten újra Varsóba látogatott a brit diplomáciai és katonai vezetés, hogy megvitassa „a stratégiai külügyi-, védelmi- és biztonsági együttműködést” a két ország között, tekintve az „orosz agressziót”. London és Varsó kézfogójának nemcsak orosz-, hanem német-ellenes éle is van. A lengyelek nem nézik jó szemmel, hogy Berlin és Brüsszel német vezérlettel európai hadsereget kíván létrehozni, amely a lengyel félelmek szerint ellensúlya lenne az angolszász jelenlétnek Európában.

Lengyelország a Krím-félsziget orosz bekebelezése után padlógázt nyomott katonai kiadásaiban. Míg 2013-ban csak 4 milliárd dollárra írtak ki közbeszerzéseket a honvédelemmel összefüggő felszerelések megvásárlására, tavaly az erre fordított összeg már a duplájára emelkedett. A következő 15 évben várhatóan 55 milliárd dollárt fognak költeni a hadsereg modernizációjára, ami évente átlagosan a GDP 2,5 százalékát jelenti. Geopolitikai elhelyezkedésének köszönhetően Lengyelország az ideális bázisa a NATO keleti részének megerősítéséhez. 2018-től át is helyezték Németországból az egyik amerikai logisztikai-katonai központot a nyugat-lengyel nagyvárosba, Poznanba, amely ennek köszönhetően 5700 amerikai katona támaszpontja lett.

Káncz Csaba jegyzete.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy lépésre szánta el magát Kína
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 17:14
Kína készen áll az Európai Központi Bankkal (EKB) való együttműködés megerősítésére, többek között a nemzetközi monetáris rendszer reformja terén – jelentette ki Li Csiang miniszterelnök a Christine Lagarde EKB-elnökkel csütörtökön Pekingben tartott találkozón.
Makro / Külgazdaság Most már biztos: árkorlátozás jön a gyógyszerekre
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 16:26
Tavaly év végi árszinten rögzítik az érintett termékeket. 
Makro / Külgazdaság Ütésálló Kína külkereskedelme
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 16:12
Az év eleje óta minőségben javult, mennyiségben nőtt Kína külkereskedelmi forgalma.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter nagy csatára készül
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 14:48
Nagy csata várható az európai uniós energiaügyi tanács jövő heti ülésén, a kormány azonban nem fogja engedni, hogy Brüsszel a magyar családoktól szedje be az ukrajnai háború meghosszabbításának pénzügyi fedezetét – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Szintet lépett a drágulás a szomszédban
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 14:02
Bőven 5 százalék felett a romániai drágulás üteme.
Makro / Külgazdaság Miért emelkednek megint az árak?
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 13:31
Májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4,4 százalékos fogyasztói árindex emelkedésről számolt be, ami azt jelenti, hogy a kormányzati beavatkozás ellenére újra növekvő pályára álltak az árak. Igaz, ez még „belefér” a korábbi elemzői (és GKI) várakozásokba, amelyek idénre 4,5 százalék körüli árindexet vártak. Ugyanakkor a korábbi kormányzati várakozást (3,2 százalék) jelentősen meghaladja – írta elemzésében a GKI. 
Makro / Külgazdaság Magyarország is örülhet az új német előrejelzésnek
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 12:56
A korábbinál többet várnak a gazdaságkutatók. 
Makro / Külgazdaság Bajban a magyar autógyárak, erre senki sem számított
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 10:42
Itt a bizonyítvány.
Makro / Külgazdaság Nagy fogadalmat tett a BYD és a többi kínai autómárka
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 10:28
A kínai autómárkák hajlamosak voltak árengedményeiket ráterhelni beszállítóikra, ami elérkezett arra a pontra, ahol a fojtogatás elviselhetetlenné vált. Így meg kellett ígérniük, hogy felhagynak vele.
Makro / Külgazdaság Tíz százalék alá süllyedt az orosz infláció
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 09:59
Lassul az ütem az oroszoknál. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG