Ron DeSantis floridai kormányzó elnökként a jövőbe akarja vezetni Amerikát. A 44 éves politikus múlt szerdán egy kissé kaotikus megjelenéssel jelentette be jelöltségét a Twitter Spacesen. Hét év után először Donald J. Trumpnak komoly versenytársa emelkedett fel a Republikánus Párton belül.
DeSantis népes mezőnyhöz csatlakozik, amelyet jelenleg Trump ural, aki átlagosan 30 ponttal vezet a floridai kormányzó előtt. Igaz, hogy az előválasztás csak nyolc hónap múlva kezdődik – és addig még sok minden történhet.
DeSantis nemrég egy konzervatív adományozókkal folytatott konferenciahívásban ismertette a kezdeti helyzetet. "Három személy hiteles jelölt ebben az egészben" – mondta a sajtóértesülések szerint. – „Biden, Trump és én”. És ebből a háromból kettőnek lenne esélye a megválasztásra: Bidennek és önmagának.
De az önbizalom önmagában nem elég. A kormányzónak aggódnia kell az úgynevezett „jóváhagyások” – a befolyásos pártok képviselőinek támogatási nyilatkozatai – miatt, amelyek mindegyikét fontos mutatónak tekintik. A FiveThirtyEight adatplatform elemzésében DeSantis csak 25 pontot kap, a volt elnök tízszer annyit.
Hibák sora
Az elmúlt hónapokban DeSantis taktikai hibákat vétett. A hagyományos konzervatívokat megdöbbentette, hogy márciusban az ukrajnai háborút területi vitának minősítette, amibe belekeveredni „nem áll érdekében az Egyesült Államoknak”.
És azt is mondta, hogy felesleges volt a hatodik terhességi hét utáni abortusztilalom – a kormányzó egy éve már amúgy is szigorított a jogi helyzeten. Országosan ez veszélyezteti az esélyeit: amióta a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a liberális hozzáállást, a republikánusok minden olyan választást elveszítettek, ahol ez jelentős téma volt.
A Disney-csoporttal folytatott gyerekes vitája egy törvényjavaslat kapcsán eközben groteszk vonásokat öltött. A „genderideológiát" képviselő cég ugyanis nehezményezte az állam törvényjavaslatát, amely megtiltotta az óvodai és általános iskolai oktatásban a szexualitásról és nemi identitásról szóló órákat.
Florida legnagyobb munkaadója a múlt héten semmisített meg egy több millió dolláros beruházási projektet a vita miatt.
Pártja üzleti-liberális szárnya hetek óta értetlenül áll DeSantis cég elleni kampánya előtt.
Sztár születik
DeSantist 2018-ban csak kis többséggel választották meg Florida kormányzójává, miután hat évet töltött a Képviselőházban. A Yale és a Harvard Law School végzőseként, valamint az Egyesült Államok haditengerészetének megbízott tisztjeként DeSantis ötvözi az intellektualizmust a keményvonalas, konzervatív napirend előmozdítása iránti vonzalommal.
A konzervatív körök „feltörekvő csillagaként” DeSantis a Covid-járvány csúcspontján országos ismertségre tett szert.
Míg sok szövetségi állam bezárta a vállalkozásokat és iskolákat, DeSantis – nagy megdöbbenésre – felrúgta a trendet azzal, hogy többnyire nyitva tartotta Floridát, és gyorsan feloldotta a korlátozásokat.
DeSantis mindennél jobban ismertté vált azáltal, hogy mélyen beavatkozott Amerika „kultúrháborújába”. A szélsőbaloldali „identitáspolitika” elleni végső védőbástyaként fogalmazta meg magát. „Florida az a hely, ahol a woke mozgalom meghal” – jelentette ki tavaly.
Hagyományos konzervatív
A kulturális csatatéren kívül DeSantis nagyrészt „hagyományos” konzervatívként kormányoz. A gazdasággal kapcsolatban alacsony adókat, visszafogott kiadásokat és a vállalati deregulációt szorgalmazza. Legmagasabb szintű dicséretet szerzett be a fegyverlobbitól (National Rifle Association), támogatta Barack Obama megfizethető ellátásról szóló törvényének visszavonását, és támogatta az abortuszról szóló mérsékelten életpárti álláspontokat.
A migránsválság által erősen sújtott déli szövetségi állam kormányzójaként DeSantis különösen kemény álláspontot képvisel az okmányok nélküli bevándorlás ellen – beleértve az úgynevezett szentélyvárosokat, amelyek általában figyelmen kívül hagyják a bevándorlási törvények betartatását. Tavaly ősszel a viták gyújtópontjába került, amikor bejelentés nélkül 50 migránst röptetett Martha’s Vineyardba, a gazdagok massachusettsi szigetére, egy, a liberális politikusok képmutatását megcélzó PR-mutatványban.
Elfogadná-e Trump a vereséget?
A republikánusok belső marakodása az elnökjelöltekről még csak most kezdődik, Trumpot pedig további vádak várják és bizony nem világos, hogyan kampányoljon a tárgyalóteremből.
Ahogyan az sem, hogyan fog viselkedni, ha elveszíti az előválasztást. Az elmúlt hetekben világossá tette, hogy még azt is sértőnek tartja, hogy egyáltalán kihívják.
Nyilvánvaló, hogy a párton belüli vereséget sem fogadná el jobban, mint a 2020-as elnökválasztáson. Harmadik jelöltként indulhat, vagy felszólíthatja támogatóit, hogy ne támogassák az "illegitim" jelöltet.
Mindkét forgatókönyv szinte biztos vereséget jelentene a republikánusoknak az elnökválasztáson. 2016-ban vonakodva kötöttek egy ördögi paktumot Trumppal, ő pedig leigázta a pártot. Kérdéses azonban, hogy a párt bázisa ki akar-e szabadulni ebből a szorításból. Az elmúlt években a republikánusoknak több lehetőségük is volt, amelyeket elszalasztottak – leginkább a Capitolium elleni támadás utáni felelősségre vonás során.
A novemberi félidős választások ismét egyértelművé tették, hogy Trump elriasztja a mérsékelt választókat. Ezért kicsi az esélye, hogy visszatérjen a Fehér Házba. DeSantis esélyei viszont még a demokraták körében sem túl népszerű Joe Bidennel szemben is nyitottak. De először el kell hárítania a Trump-akadályt, amelynek léce sokkal magasabban áll.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
