Az evangéliumi keresztények politikai befolyását az USA-ban az 1980-as évekig tudjuk visszavezetni, amikor Ronald Reagan republikánus elnökjelölt sikerrel mobilizálta ezt a választói csoportot és ez döntően hozzájárult a választás megnyeréséhez.
A vallásos választók azóta nagyobb figyelmet kapnak a politikai kampányt szervezők részéről, és a vallás egyre fontosabb tényező lett a párthovatartozás és a választói döntés tekintetében. Az evangéliumi keresztények többsége a republikánus pártot támogatja, és mára a konzervatív jelöltek fontos támasza lett. Egy 2016-os felmérés szerint az amerikai szavazók 26 százaléka vallotta magát fehér evangéliumi kereszténynek.
A George W. Bush elnök körüli evangéliumi keresztényeknek – szövetségre lépve a más gyökerű neokonzervatívokkal – döntő felelősségük volt a törvénytelen második iraki háború 2003-as kirobbantásában. Ezek a fanatikusok Armageddont várják (pontosabban azt, ami utána jön), egy világháború perspektívája meg sem rendíti őket – sőt.
Elvégre, ha kitörne egy világháború, akkor meggyőződésük szerint előbb következik be Jézus második eljövetele, utána pedig az Ezeréves Királyság.
Trump korábbi kampánya
2016-os kampányában Donald Trump leszögezte:
keresztény hagyományainkat úgy ápoljuk és védjük majd, ahogyan arra még soha nem volt példa.
A Fox News négy évvel ezelőtti felmérése szerint a Trumpra szavazók 59 százaléka számára volt fontos, hogy az ingatlanmogul egy alapvetően abortuszellenes és vallásszabadság-párti irányvonalat képviselt. Az amerikai hívők többsége egy nyilvánvalóan bűnös embert látott benne, aki ugyanakkor összehasonlíthatatlanul kevesebb kárt okozhat a bibliai értékrend alapján álló családoknak és közösségeknek, mint a Barack Obama által elindított, liberális forradalmat képviselő demokrata jelölt.
A 2016-os kampány során Trump nyolc alkalommal adott interjút Pat Robertson CBN televíziójának. A prominens Liberty University egyetemen az ifjabb Jerry Falwell meghívására beszédet mondott, ahol az „ostrom alatt álló” kereszténység „megvédésére” tett ígéretet. 2016 szeptemberében a New York-i Trump-toronyban keresztény vezetőket fogadott (köztük volt Kenneth Copeland, Jentezen Franklin, David Jeremiah), akiknek megengedte, hogy kézrátétellel imádkozzanak érte.
Trump egy kampánybeszédében még azt is kijelentette, hogy a kedvenc könyve a Biblia. Detroitban ellátogatott egy afroamerikai gyülekezetbe is, ahol kifejezte, azért van ott, hogy „meghallja” a hívők szavát.
Stratégiai pozíciók
Az újjászületett evangelizáló keresztény Mike Pence kiválasztása alelnök-jelöltnek is stratégiai döntés volt a Trump-csapat részéről. Trump azóta is szorosan ápolja a kapcsolatot ezzel a csoporttal az Evangéliumi Tanácsadó Testületen keresztül.
Az adminisztrációban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is evangéliumi kereszténynek számít, aki állandóan egy nyitott Bibliát tart az íróasztalán, és szerinte Trump elnököt Isten küldhette a zsidó nép megerősítésére.
Valóban, a Fehér Ház számos kérdésben követi ezen csoport követelését, legyen szó a Közel-Keletet érintő amerikai külpolitikáról, vagy az amerikai visszavonulásról a multilateralizmus területén. Ez a csoport a koronavírus-járványt is a Biblia szemüvegén keresztül értelmezi.
A környezetvédők pestise
Ralph Dollinger, a Fehér Ház Bibliai Kutatócsoportjának vezetője úgy véli, a járvány felhívás az amerikaiak számára: térjenek vissza Istenhez, mielőtt túl késő lesz. Drollinger szerint a járvány most megbünteti Amerikát, mivel az ország túl sok környezetvédőt és melegjogi aktivistát engedett befolyásos pozícióba a kormányzatban, az oktatási rendszerben és a szórakoztatóiparban.
Függetlenül attól, hogy Trumpot novemberben újraválasztják-e elnöknek, ennek a csoportnak komoly befolyása lesz a COVID-19 járványra adott kormányzati választól kezdve a multilateralizmussal kapcsolatos amerikai álláspontig. De természetesen Trump újraválasztása csak növelné a csoport befolyását, amelynek további kihatása lenne Washington zavaros külpolitikai viszonyrendszerére.
Nem tágít, választást akar Ukrajnában a háború alatt is az amerikai elnök.
