Alig két hete számoltunk be ezeken a hasábokon arról, hogy a Fehér Ház a legkeményebb fenyegetésekkel kényszeríti az Egyesült Királyságot, Ausztráliát és Izraelt, hogy azok radikálisan fogják vissza kapcsolataikat Kínával. A South China Morning Post tegnap számolt be arról, hogy egy újabb stratégiai partner hajolt meg Washington nyomásgyakorlása előtt, mégpedig hazánk szomszédja, Románia.
Tavaly nyáron már eldőlt
A lap beszámolója szerint a román nukleáris vállalat, a Nuclearelectrica részvényesei jövő héten ülnek össze Bukarestben, hogy a várakozások szerint beszüntessék a tárgyalásokat a kínai féllel két nukleáris reaktor építéséről. A 80 százalékban állami tulajdonú vállalatot ugyanis az üzlet felmondására kérte a kormány. A Nuclearelectrica 2015-ben aláírt ugyan egy szándéknyilatkozatot a kínai China General Nuclear Power Corporation (CGN) vállalattal, és a felek 2019 májusában eljutottak odáig, hogy előzetes megállapodást írtak alá a két új reaktor telepítéséről és üzemeltetéséről - de az üzlet azonnal bizonytalanná vált, amikor Klaus Iohannis román és Donald Trump amerikai elnök találkozott tavaly augusztusban.
A washingtoni találkozón a két politikus ugyanis közösen deklarálta, hogy erősítik országaik együttműködését a nukleáris energetikában. Ezt követően tavaly szeptemberben a korábbi román kormányfő, Viorica Dancila és Rick Perry, az USA volt energiaügyi minisztere memorandumban erősítette meg ezt a szándékot. Valóban, az amerikai kormány már 2016-ban nukleáris technológiai kémkedéssel vádolta meg a CGN-t.
A Nuclearelectrica cernavodăi erőműjének két, már meglévő blokkja látja el jelenleg Románia energiaszükségletének húsz százalékát, így nagyban hozzájárul az energiabiztonságához. Az amerikai figyelmeztetések tavaly decemberben is folytatódtak, amikor elővigyázatosságra intette a Ludovic Orban vezette román kormányt a cernavodăi atomerőmű, valamint az 5G telekommunikációs technológia ügyében a román–amerikai stratégiai partnerségre hivatkozva Adrian Zuckerman, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete.
Kimozgatni Beloruszt
Nem a romániai eset az első, hogy az USA az energiaminiszterén keresztül nyomást igyekszik gyakorolni a közép-európai régió országainak energiapolitikájára. Rick Perry még 2018. novemberi, budapesti látogatása alkalmával egyértelművé tette: az Egyesült Államok letörné az orosz gáz dominanciáját a régióban, a piacot pedig inkább maga látná el cseppfolyós földgázzal. A politikus akkor szót emelt a szlovén atomerőmű második, tervezett blokkjának ügyében is, amelyhez, úgy vélte, kulcsfontosságú volna amerikai hitelezőt választani, illetve szerinte a Westhinghouse építi a legjobb reaktorokat a világon.
Washington az eurázsiai tengelyt más országokban is gyengíti energia-politikájával. Idén Belarusszal helyreállította diplomáciai kapcsolatokat, újra nagykövetet nevezett ki Minszkbe, ahol idén megfordult Mike Pompeo külügyminiszter is. Május 17-én pedig Texasból elindult egy 600 ezer hordós kőolajszállítmány Belarusz felé, amely a litván Klaipéda kikötőjét ezekben a napokban éri el. Onnan a logisztikában Lengyelország is segít, és a kőolajat végül a belarusz Naftan nevű létesítményében fogják finomítani.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Heorhij Tyihij szerint inkább a magyar gazdaságról kellene beszélni. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
