|
| Rex Tillerson. (Kép forrása: EPA) |
Trump a hosszú elnökválasztási kampány alatt számtalan esetben ostorozta a washingtoni politikai osztályt, vette védelmébe a keményen dolgozó amerikai kisembert és ígérte meg a „politikai mocsár” lecsapolását. Nos, november 8-a óta mintha kissé másról szólna a történet és szemrebbenés nélkül multimilliárdosok sorát nevezi ki minisztereinek és tanácsadóinak. De hogy egyenesen egy olajbáróból lesz külügyminiszter, az még a sokat látott elemzőket is mellbe ütötte.
Fúrni a sarkkörön
Rex Tillerson soha életében nem dolgozott máshol, mint az olajiparban. Az Exxon Mobil konszern vezetőjeként jelenleg 150 millió dollár értékben állnak rendelkezésére Exxon-részvények és hosszú távú vásárlási opciók. Hogy ezekkel mit fog kezdeni az összeférhetetlenség elkerülésére, az még nem világos. Ez egyáltalán nem mellékes kérdés, Tillerson ugyanis 2012-ban a Kreml áldásával megegyezett az orosz állami Rosneft vállalattal a szektor történetének egyik legnagyobb üzletében. A megállapodás részeként a Rosneft hét sarkköri offshore projektben való részvételt ajánlott a Exxon számára. Egyes becslések szerint az orosz sarkköri területek alatt 36 milliárd hordónyi olaj fekszik érintetlenül. A Rosneft ezzel szemben észak-amerikai nem konvencionális széndhidrogén-formációkhoz kapott volna hozzáférést. De jött az ukrán politikai felfordulás és a nagy üzlet kútba esett. Most viszont Trump mielőbb fel akarja oldatni a Moszkva elleni szankciókat, az üzlet újra életre kelhetne, az Exxon részvények pedig az égbe szökhetnének.
Ügyvédek szedik szét a környezetvédelem intézményeit
Az amerikai baloldal és a zöld szervezetek a döbbenettől alig jutnak szóhoz. Teljesen világossá vált ugyanis, hogy Trump nagy ívben tesz a párizsi klímamegállapodásra, sőt arra is lesz energiája, hogy megakadályozza a szövetségi államok ügyészeit a fosszilis energiatermelők felelősségre vonásában. Már a múlt héten kiderült, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) élére azt a David Schnare ügyvédet bízza meg, aki az elmúlt időszakban több pert indított a klímakutatók ellen. Magával az EPA vezetésével pedig azt az oklahomai államügyészt, Scott Pruittot bízta meg, aki korábban komoly küzdelmeket folytatott az EPA szabályozásai ellen. Tavaly Obama elnök az Amerika Tisztaenergia-terve elnevezésű program kihirdetésekor 32 százalékban határozta meg azt az arányt, amellyel az erőműveknek 2030-ig országszerte csökkenteniük kell majd a széndioxid-kibocsátásukat a 2005-ben regisztrált szintről. A párizsi klímatárgyalásokon az USA hivatalosan is vállalást tett, és idén alá is írta a Párizsi Jegyzőkönyvet. Nos ez az egész, nemzetközileg is megállapodott terv és vállalás most gyakorlatilag alapjaiban kérdőjeleződött meg.
|
| Rick Perry. (Kép forrása: EPA) |
Az új miniszter szerint hűl a Föld
Az Energiaügyi Minisztériumnak a jövő évi költségvetésben pontosan 8,5 milliárd dollár áll rendelkezésére klímával kapcsolatos tevékenységekre. Ebbe beletartoznak az alternatív energiák kutatásai éppúgy, mint a nukleáris kutatások. Ezek a költségvetési tételek tegnap megkérdőjeleződtek, amikor Trump Rick Perryt nevezte meg új energiaügyi miniszternek. Perry annak az Energy Transfer Partners LP nevű cégnek az igazgatósági tagja, amelynek olajvezeték-építése Észak-Dakotában országos tiltakozóhullámot váltott ki. Perry egy idén júniusi interjújában megkérdőjelezte a globális felmelegedés mögött álló kutatások értelmét. Az EPA-t a „munkahelyek temetőjének nevezte”, egy kampánykönyvében pedig egyenesen kijelentette, hogy „Földünk egy lehűlő trendben van”.
Káncz Csaba jegyzete
A jövő négy kihívása: a fegyveres konfliktusok, az egyenlőtlenségek, az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia. 
