|
| Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök négyszemközti találkozójuk kezdetén az elnöki palotában, Helsinkiben (Fotó: MTI/EPApool/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij) |
Elkerülendő az őszi választási vereséget, Trump elnök két hónapja váratlanul visszatért eredeti kampányígéretei megvalósításához. Ennek főbb oszlopai az agresszív kereskedelmi kurzus Kínával, az EU és a NATO elhiteltelenítése, Merkel pozíciójának aláásása és a háttérkiegyezés Putyinnal. November 6-án kulcsfontosságú választások jönnek az USA-ban, ahol például a képviselőház összes helyét újraválasszák, ahogyan a szenátusi helyek harmadát is.
Kissinger újra főszerepben
Két hete Helsinkiben a 130 perces négyszemközti megbeszélés Trump és Putyin között egy új, globális játszma kezdete, amelyben régiónk is kiemelt szerepet játszik - mégha ezt nem is kötik az orrára. Trump számára Kína a fő ellenség, ezért meg kell törnie Peking „Egy Övezet Egy Út” tengelyét, amely összekötné Kínát Európával. Ebben a manőverben kulcsszerepet játszik Irán destabilizálása.
Az eurázsiai tengely aláásásához Trumpnak meg kell gyengítenie Moszkva elkötelezettségét Peking és Teherán irányába. Henry Kissinger, az amerikai geopolitika doyenje éppen ezt javasolta Trumpnak finnországi tárgyalásai előtt. Mint ismeretes, Kissinger nemzetbiztonsági tanácsadóként 1971-ben Kínát választotta le a Szovjetunióról, most pedig újra az eurázsiai tengely megtörésére tesz javaslatot, de most Moszkvának tett engedményekkel.
Megyünk a levesbe
De milyen koncot tud Trump felkínálni Putyinnak céljai eléréséhez? Nos, például a térségünket lökheti oda, ahol Moszkva adott esetben szabadabb kezet kap hibrid hadviselési módszerekkel a befolyásának növelésére. Aligha véletlen, hogy pár nappal a finn csúcstalálkozó után Trump megkérdőjelezte a NATO védelmi elkötelezettségét egyik friss tagja, Montenegró felé.
|
| Káncz Csaba |
Ahogyan az sem véletlen, hogy az orosz titkosszolgálatok által mozgatott, a Kreml által pénzelt, a hibrid háborúban az orosz propagandát terjesztő, Putyinnak és pártjának a kampányokban besegítő, de korábban a Krím félszigeten és a kelet-ukrajnai Dombasz régióban az orosz csapatok és az oroszbarát szeparatisták oldalán katonai akciókban is részt vevő motoros banda, az ’Éjszakai farkasok’ Szlovákiában hozta létre június végén „európai parancsnokságát”. Hazánk vonatkozásában pedig figyelemre méltó, hogy szintén június végén Putyin rendeletével az orosz hadsereg „Erdély” névre keresztelte el egyik ezredét. A vezető osztrák sajtó is beszámolt a napokban arról, hogy Brüsszel, de Athén, Szkopje és Szófia is felháborodottan vette tudomásul, hogy a magyar miniszterelnök meg akarja torpedózni a görög-macedón névvita megoldását. Az Európai Parlament görög alelnöke úgy reagált, hogy „Orbán újfent igyekszik megakadályozni a Balkán stabilizálását, és ezzel szomorú kivételt képez az EU-ban”. Cui prodest? - kérdezhetjük a klasszikusokkal.
Putyin geopolitikai étvágyának csillapítása térségünkben jól jöhet a washingtoni neokonzervatívoknak egy esetleges iráni konfliktus esetén. Jelenleg Trump kormányában csupán James Mattis védelmi miniszter ellenzi a rezsimváltást Iránban, a Trump-Bolton-Pompeo triumvirátus viszont Izraellel és Szaúd-Arábiával egyetemben meg akarja dönteni a mullahok rendszerét. Talán az új játszma első lépéseként foghatjuk fel, hogy izraeli katonai források szerint Moszkva már nem ellenzi, hogy Tel-Aviv kiszorítsa Iránt Szíriából.
Káncz Csaba jegyzete
Az amerikai elnök kedden visszakozott a korábban kijelölt csütörtöki határidőtől. 
