|
| Egy Trumpot ábrázoló poszter egy kínai étterem kirakatában. A felirat szerint minden amerikai vásárlónak 25 százalékkal többet számláznak ki a kereskedelmi háború kirobbantásának napjától. Fotó: EPA / Aleksandar Plavevski |
A kínai külügyminisztérium szombaton bekérette a pekingi amerikai nagykövetet, hogy tiltakozzon az orosz fegyvereket vásárló kínai céget sújtó washingtoni szankciók miatt. A múlt csütörtökön bejelentett büntetőintézkedésekkel az amerikai kormányzat a kínai Equipment Development Department nevű, védelmi technológiák beszerzésével foglalkozó hadiipari ügynökséget és annak vezetőjét sújtotta.
A Kína-kártya folyamatos kijátszása
Washington indoklása szerint a cég megsértette a 2017 végén Oroszország ellen hozott átfogó amerikai szankciókat azzal, hogy Szu-35 harci repülőket és az Sz-400-as légvédelmi rendszerhez tartozó felszereléseket vásárolt a Roszoboronekszport nevű orosz állami fegyverkereskedő vállalattól. Mivel Törökország, India és Szaúd-Arábia is óhajt vásárolni az Sz-400-as rendszerből, érdekes lesz figyelni a közeljövőben, hogy a Fehér Ház bevezet-e majd szankciókat szövetségesei ellen is.
A Peking és Washington között tovább eszkalálódó feszültség újabb jeleként szombaton a kínaiak lemondták a miniszterelnök-helyettes által vezetendő kereskedelmi delegáció e heti látogatását az Egyesült Államokba. Márpedig Trump a november 6-i félidős választásokig folyamatosan játssza ki a Kína-kártyát, ebben a helyi megfigyelők teljesen egyetértenek. Ahogyan abban is, hogy az amerikai Kína-politika tekintetében két szembenálló tábor alakult ki az elnök környezetében: a „realisták”, vagy „felnőttek”, köztük Steven Mnuchin pénzügyminiszter és Wilbur Ross kereskedelmi miniszter, a másik oldalon pedig a keményvonalas héják, így Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Peter Navarro kereskedelmi főtanácsadó.
Kikerülni a dollárt
Mivel Washington a dollár világkereskedelemben betöltött domináns szerepét is fegyverként használja, egyre erősödnek a hangok Ázsiában és Európában az amerikai deviza megkerülésére. Ez volt az egyik legfontosabb téma a szeptember eleji Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórumon, amelyre 60 ország küldte el delegációját.
Az EU is alternatívát keres, látva az európai cégek vesszőfutását Iránban a november 4-én kezdődő amerikai szankciós rezsim kapcsán. Nem véletlen, hogy Juncker évértékelő beszédében két hete az euró nagyobb szerepére szólított fel a nemzetközi tranzakciókban. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte: „abszurd, hogy Európa az energia-behozatali számlájának – amely évente 300 milliárd eurót tesz ki – 80 százalékát amerikai dollárban egyenlíti ki, holott az európai energia-behozatal csupán 2 százaléka származik az Egyesült Államokból”.
Trump és Bannon terve
Valóban, Trump „Amerika Mindenekelőtt” erőd-politikája csakúgy, mint az 1930-as években, egyre komolyabb gazdasági konfliktusokat okoz világszerte. Márpedig a gazdasági összeütközések a történelemben jól láthatóan kéz a kézben járnak a katonai konfliktusokkal. Ebben a feszült helyzetben adott exkluzív interjút a befolyásos South China Morning Post-nak Steve Bannon, az amerikai fehér nacionalizmus egyik lézengő rittere, Trump volt stratégiai főtanácsadója.
|
| Káncz Csaba |
Bannon szerint Washington nemcsak az amerikai történelemben sosem látott szintű vámokat vet ki Pekingre, hanem az 1974. évi amerikai kereskedelmi törvény 301. §-a alapján Kínát a szellemi tulajdonjog védelmére fogja kényszeríteni, egyben megakadályozva Peking azon gyakorlatát, hogy amerikai cégeket technológia átadására kényszerít kínai partnereik számára. Bannon elmondása szerint már 2015-ben megegyezett Trumppal abban, hogy az amerikai kereskedelmi hiányt radikálisan csökkenteni kell, egyben az amerikai „rozsdaövezetet” újra kell iparosítani. Bannon szerint az amerikai vámok az amerikai munkások önbecsüléséről is szólnak, ugyanis „nem mindenki akar biztosítási ügynökként dolgozni”.
Káncz Csaba jegyzete
Egyre távolabb a 330-as dollár-forint árfolyam. 
