Az amerikai elnök korábban azt ígérte, hogy beiktatása után egy nap alatt békét teremt Ukrajnában. Ez már akkor is meredek kijelentésnek tűnt, az idő pedig rácáfolt Trumpra. Úgy tűnik az elnököt folyamatosan megvezeti Vlagyimir Putyin, aki az ígérgetések ellenére végül mindig kisiklik a tárgyalások elől. Hol elfogadhatatlan feltételeket támaszt, máskor pedig a tárgyalásokon csak alacsony szintű küldöttek képviselik Oroszországot. Eközben viszont az orosz hadsereg igyekszik minden erőforrást az újabb és újabb csapásokra összpontosítani.
Az amerikai hírszerzési források szerint Oroszország az immár három éve zajló háborúban elképesztő veszteségeket szenvedett el, mind emberállományban, mind hadianyagban és felszerelésben. Bár időnként egy-egy porig rombolt település helyére bemasíroznak az orosz katonák, így is nagyon lassú az orosz előrenyomulás.
Ráadásul ez a tempó is rengeteg ember elvesztésével járt, igaz, a becslések ebben a kérdésben egészen széles körben szóródnak. De még a legmértéktartóbb szakértők szerint is százezrekben mérhető a halott vagy komolyabb sebesülést elszenvedő orosz katonák száma, míg a többség 7-800 ezer fő körüli veszteséget említ. Emellett három év alatt orosz részről legalább 10 ezer harcjármű vált használhatatlanná, ezen belül 3 ezer tank is elveszett.
Eddig a szocializmus alatt felhalmozott óriási készletekre tudott Moszkva támaszkodni, mára azonban a felhasználáshoz képest gyengébb orosz gyártókapacitás miatt a megmaradt szövetségesektől (Észak-Korea, Irán, Kína) érkező hadianyag is szükséges a háború folytatásához. Azonban ezt is ellentételezni kell, ami további terhet jelent az orosz gazdaságnak.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Úgy tűnik azonban, hogy Vlagyimir Putyin egy olyan utcába vitte be a népét, ahol nagyon nehéz megfordulni, hiszen a háború lezárása azonnal felszínre hozná a gazdasági, társadalmi és szociális problémákat. Valószínűleg ez lehet a legfontosabb magyarázata, hogy miért próbálták eddig elkerülni a béketárgyalásokra Ukrajnával. Nagy kérdés, hogy ki taktikázik jobban, Donald Trump számos kísérletet tett arra, hogy rávegye Vlagyimir Putyin orosz vezetőt, hogy tárgyaljon Kijevvel, és az elmúlt napokban úgy tűnt az amerikai elnök türelme fogytán van.
A szakértők immár úgy látják, hogy Trump hangzatos kijelentései ellenére továbbra sem lesz megegyezés, sőt, Moszkva egy új nyári offenzívát tervez Ukrajnában, hogy kiterjessze és megszilárdítsa az ország déli és keleti részén azokat a területeket, amelyeket az erői megszálltak. Siker esetén – ami a feltételezések szerint a négy ukrajnai megye teljes elfoglalását jelenheti – lehet kész Oroszországra valóban arra, hogy lezárják ezt a brutális háborút.
A gazdasági helyzet terelheti az oroszokat a tárgyalóasztalhoz
Míg Oroszország jelenleg vonakodik a béketeremtéstől, a belföldön egyre növekvő gazdasági és katonai nyomás – a katonai felszerelések szállításától és a katonák toborzásától kezdve a bevételt generáló exportcikkekre, például az olajra kivetett szankciókig – lehet az a tényező, amely végül Moszkvát a tárgyalóasztalhoz tereli.
Oroszország a nyomásgyakorlás fokozása érdekében igyekszik majd fokozni a támadó műveleteket, de a nyomás nem tartható fenn a végtelenségig – írta Jack Watling, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) szárazföldi hadviselésért felelős vezető kutatója a napokban közzétett elemzésében.
Watling szerint a szovjet korszakból megmaradt orosz katonai felszerelések, beleértve a tankokat, tüzérséget és gyalogsági harcjárműveket, az ősz közepéig kimerülnek. Onnantól kezdve, hiába álltak át hadi gazdálkodásra és rendelnek óriási erőforrásokat a hadsereg ellátására, Oroszország a veszteségeinek pótlását aligha fogja tudni eredményesen megoldani. Kevesebb hadieszközzel pedig értelemszerűen korlátozott mértékű harcokat tudnak majd folytatni.
Nem csak a hadianyag, de az emberállomány biztosítása is kétséges, hiszen az elemzők szerint a mozgósítás egyre kevésbé működik a perifériás területeken, ha pedig a fejlettebb nyugati régióból visznek el harcolni fiatalokat, az politikailag és gazdaságilag is kihívást jelenthet.
Természetesen kulcskérdés, hogy eközben Ukrajnában mi történik, hiszen a keleti szomszédunk is hadigazdálkodásra állt át, és számos eszközt állítanak át saját erőből. Közben viszont más felszerelésekből továbbra is a nyugati országok jóindulatától függ, hogy meddig tudnak ellenállni. Ukrajna emellett az Európai Unió anyagi támogatására is rá van szorulva, és Kijev számára is óriási kihívást jelent, hogy megfelelő számú, a frontokon harcoló katonát tudjanak kiállítani. Ha ezeket a feltételeket akár belső, akár külső okok miatt nem tudják az ukrán vezetők biztosítani, akkor ebben a felörlő háborúban végül Vlagyimir Putyin kerekedik felül.
A gazdaság lassul, ezt már az orosz emberek is egyre inkább érzékelik
A szakértők szerint sötét felhők gyülekeznek Oroszország háborúra átállított gazdasága körül, amely a nemzetközi szankciók, valamint a hazai nyomás – amely nagyrészt szintén a háborúból ered – súlya alatt küzd. A hírek szerint például a régóta kétszámjegyű infláció a lakosság egy részénél már elégedetlenséget szült. Emellett ki kell emelni a magas élelmiszer- és termelési költségek, amelyeket még Putyin is „aggasztónak” nevezett.
Az orosz jegybank (CBR) továbbra is magasan tartja a kamatlábakat (21 százalékon), így próbálják meg fékezni a hivatalosan áprilisban 10,2 százalékos – ám a valóságban ennél jóval magasabb – inflációs rátát. A CBR májusban kijelentette, hogy a dezinflációs folyamat megkezdődött, de ahhoz, hogy az infláció 2026-ra visszatérjen a 4 százalékos célértékhez, továbbra is „hosszan tartó szigorú monetáris politikára” van szükség. Eközben az orosz gazdaság jelentős lassulása meglepett néhány közgazdászt.
Az orosz bruttó hazai termék (GDP) növekedésének meredek lassulása látható, a negyedik negyedévi 4,5 százalékról az első negyedévben 1,4 százalékra esett vissza a bővülés. Ez persze abból a szempontból nem meglepő, hogy a számok összhangban vannak az ipari termelés meredek visszaesésével. A szakértők szerint ez az orosz gazdaság kimerülését jelzik, és a fordulat annak a jele lehet, hogy sokkal keményebb visszaesés jöhet, mint amire előzetesen számítani lehetett.
A GDP-növekedés ilyen mértékű lassulása általános meglepést keltett, emiatt a következő negyedévekben egyes szakértők szerint a technikai recesszió is lehetséges. Éves szinten pedig az elemzők szerint az előzetesen prognosztizált 2,5 százalékos bővüléstől jócskán elmarad majd az orosz gazdaság teljesítménye. Az orosz gazdaság bővülése immár kizárólag a védelmi szektorra és az ahhoz kapcsolódó iparágakban koncentrálódik, amit pedig az állami kiadások és a sokszor nemfizetővé váló hitelek táplálnak. Az infláció lassulása, a vállalatok és a fogyasztók hitelfelvételének csökkenése, az import, az ipari termelés és a fogyasztói kiadások csökkenése mind a lassulás folytatódására utal. Nem véletlen, hogy az orosz kormány hivatalos várakozása is a tavalyinál jóval kisebb mértékű növekedést valószínűsít.
A bevételi oldalon is egyre nagyobb a gond
Miközben a gazdaság kifogy a lendületből, ennek az újra lendületbe hozása is nehézséget jelenthet, hiszen az orosz kormány bevételeinek harmadát adó olaj- és gázbevételek látványosan visszaestek idén. A szakértők szerint most az orosz gazdaságpolitika pengeélen táncol, a politikai vezetők rossz döntései, az olajárak további esése vagy az infláció ismételt megugrása esetén Oroszország komoly bajba kerülhet.
Az elemzők szerint különösen olyan tényezők okoznak egyre komolyabb fejfájást Oroszországnak, amelyek kívül esnek az ellenőrzésén, beleértve az orosz árnyékflottával (az ukrajnai 2022-es inváziót követően bevezetett szankciók megkerülésére törekvő, illegálisan olajat szállító hajókkal) szembeni szigorúbb szankciókat, valamint az olajárak csökkenését Trump globális vámpolitikája miatt, amely visszafogja a keresletet.
Az európai piacon irányadó Brent olaj április eleje óta 65 dollár körül mozog, ráadásul a szankciók miatt az orosz sztenderdnek számító Ural olajfajta (a hírek szerint) ehhez képest idén nagyjából 10 százalékos diszkonttal kerül a vásárlókhoz. Érdemes közbeszúrni, hogy amikor a magyar kormány az orosz energiahordozókhoz végletesen ragaszkodik, akkor nem az ellátási kérdések motiválják, hanem az olcsóbb olajon elérhető haszon.
Az alacsonyabb olajárak miatt Moszkva bevételkiesése egyre fájóbb mértékű, az orosz pénzügyminisztérium áprilisban azt közölte, hogy az olaj- és gázbevételek 24 százalékkal alacsonyabbak lesznek idén a korábbi becslésekhez képest. Ezzel párhuzamosan az olajár-előrejelzésüket a hordónkénti 69,7 dollárról 56 dollárra csökkentették. A minisztérium a 2025-ös költségvetési hiánybecslést is a GDP 1,7 százalékára emelte a korábbi 0,5 százalékos előrejelzésről.
Miután a szankciók kiszorították Oroszországot a nemzetközi pénz és tőkepiacokról ezért kulcskérdés Putyin számára, hogy elegendő bevételt tudjanak szerezni a háború folytatásához. Az alacsonyabb olajár ugyanakkor súlyosan korlátozza az orosz költségvetés bevételeit, miközben tartalékok kimerülőben vannak.
Az EU-s szankciók újabb köre is ezt célozhatja meg, ami tovább nehezítheti az orosz háborús törekvéseket. Az orosz árnyékflottával szembeni agresszívabb fellépés és az Ukrajna számára biztosított nagyobb hatótávolságú csapásmérő eszközök, amelyekkel az olajipari létesítményeket tudják támadni összességében lassan megfojthatják az orosz gazdaságot a szakértők szerint. Fontos hangsúlyozni, hogy egy esetleges újabb szankciós kör sem fog azonnal eredményeket hozni, ám az EU határozott fellépése önmagában is jelzés értékű Moszkva számára, hogy a kiszámíthatatlan amerikai álláspont ellenére is van az ukránoknak egy stabil támasza.
Ha a nyugati szövetségesek fenntartják és megerősítik az orosz gazdaság korlátozására irányuló erőfeszítéseiket, és támogatást adnak ahhoz, hogy Ukrajna katonai erői megakadályozzák, hogy Oroszország elérje Donyeck határait a nyár végéig, akkor Moszkva nehéz döntésekkel kell, hogy szembenézzen. Mindez azonban azt jelenti, hogy a következő 4-5 hónapban tovább fog folyni az esztelen öldöklés Putyin ugyanis aligha szeretné most félbehagyni a háborút, így az esetleges hangzatos kijelentések ellenére sem hagynak fel az oroszok a harcokkal.
Ha azonban a Moszkva anyagi és katonai lehetőségei folyamatosan korlátozódnak, akkor az év végén eljuthatunk végre arra a szintre, hogy ne csak látszólagos, hanem valós béketárgyalások kezdődjenek a harcoló felek között.
Mégis újjáéledhet a visegrádi négyek? 
