|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Donald Trump öt legnehezebben és öt legkönnyebben beváltható választási ígéretéről írt a New York Times. A cikk szerint a mexikói határra tervezett fal például csak akkor nem lesz lehetetlen, ha a „fal” fogalmát az elnök kissé tágan értelmezi. Kerítés már most is van több száz mérföldön keresztül. Mexikó azonban aligha fog ezért fizetni, ahogy Trump követeli, ezért a Kongresszustól kell majd rá pénzt szereznie. A fal ellen azonban mindkét nagy pártban sokan tiltakoznak.
Trump utak, hidak és más infrastrukturális létesítmények építésével szeretne munkahelyeket teremteni és gazdaságot élénkíteni. Csakhogy ez ellen is sok republikánus és demokrata berzenkedik, mert a költségvetés ettől elszállna. Az infrastruktúra-beruházásokra nyújtandó adókedvezménnyel is hasonló a helyzet.
Trump évi négy százalék fölé tornászná a gazdasági növekedést, de ez a lap szerint csak kétféleképpen lehetséges: vagy még több munkaerő foglalkoztatásával, vagy a termelékenység (az egy dolgozó által előállított javak, értékek mennyiségének) növelésével. Egyik téren sem jó a helyzet – írják –, az amerikai népességnövekedés leülőben van, kevesebb a gyerek, a bevándorlást meg ugye ő maga akarja fékezni.
A termelékenység meg eddig évi 1,3 százalékkal nőtt, nincs annak jele, hogy ez háromszorosára lenne növelhető. Így az utóbbi években tapasztalt 2,1 százalékos átlagos gazdasági növekedést kérdés, hogy lehetne növelni.
Az elnök a szénbányászat és az acélipar fellendítését is célul tűzte ki, csakhogy ma már ugyanannyi szén kitermeléséhez tíz helyett egy munkás is elég. A szén pedig háttérbe szorult, alig van iránta kereslet. Az acéliparban is hasonló a helyzet.
Azt elérni, hogy ne vigyenek munkahelyeket külföldre az amerikai cégek, szintén lehetetlennek látszik. A cikk példája szerint Indiana államban 23 dolláros egy gyári munkás órabére, ez nagyjából négyszerese annak, mint Mexikóban. A tervezett adócsökkentések ehhez képest elenyésző könnyebbséget jelentenének.
A könnyen beváltható ígéretek között tartják számon, hogy Amerika kivonuljon a csendes-óceáni TPP kereskedelmi egyezményből. Megszüntetné a kiskorú migránsok védelméről szóló programot, engedélyezné a Keystone XL olajvezetéket. Csökkentené a szövetségi céges és személyi jövedelemadókat.
A Time Magazin minden évben kiosztja az „év embere” díjat annak, aki a világra a legnagyobb hatással volt, akár pozitív, akár negatív értelemben. A díjat most Donald Trump kapja. Tavaly Angela Merkel, tavalyelőtt az Ebola ellen harcoló orvosok, azelőtt Ferenc pápa. Számos amerikai és orosz elnökön kívül volt már Sztálin is (kétszer) és Hitler is díjazott.
Olvassa el ezt is: Trump káoszt okoz Amerikában? Nem akármilyen év következik
Nőtt a védelmet kapók száma.
