Az Egyesült Államokban idén az elnökválasztást november 5-én tartják. Az év elején demokrata és republikánus elnökjelölti versenyeket tartanak, amelyeken a pártok jelölőgyűléseinek küldöttjeit választják meg. Ezek a konvenciók júliusban (a republikánusok esetében) és augusztusban (a demokraták esetében) választják ki hivatalosan a pártok elnökjelöltjeit.
Indul a futam
Az első megmérettetés a holnapi iowai republikánus előválasztás, amelyet mindkét párt esetében a január 23-i New Hampshire-i előválasztás követ.
A FiveThirtyEight közvélemény-kutató intézet összesítése szerint Donald Trump volt elnök messze vezet az országos republikánus előválasztási felmérésekben Iowában, de New Hampshire-ben már csak egy számjegyű az előnye a volt ENSZ nagykövettel, Niki Haley-vel szemben.
A New Hampshire után a következő előválasztás szintén Dél-Karolinában lesz, február 24-én. Ez Haley szülővárosa, amelyet 2011 és 2017 között kormányzóként vezetett. Ott még mindig jócskán le van maradva Trump mögött a felmérésekben. Reményei szerint azonban egy New Hampshire-i győzelemmel Dél-Karolinában is a javára fordíthatja a lendületet.
De Haley nemcsak Trump ellen harcol, hanem alapvetően a republikánus pártja nagy többsége ellen is. A Fox News konzervatív tévécsatorna is feladni látszik átmeneti fenntartásait Trumppal szemben. Míg Haley és DeSantis szerda este a CNN-en éles vitát folytatott, addig a Fox News teljesen átadta a színpadot Trumpnak - a szimpatizáns közönség támogatásával együtt.
Trump kutyakomédiája
Trumpnak négy külön bírósági eljárással kell szembenéznie a 2020-as választások utáni állítólagos választási beavatkozás miatt szövetségi szinten és Georgiában, titkos dokumentumok jogellenes megőrzése miatt - miután távozott hivatalából -, valamint egy pornósztárnak fizetett hallgatási pénz miatt. Még ha el is ítélik, Trump akkor is indulhat az elnökválasztáson.
Egy elítélés azonban árthat Trumpnak a közvélemény-kutatásokban. Ha Trump győzne, kegyelmet kaphatna a szövetségi vádak alól, de a georgiai választások befolyásolásával, vagy a hallgatási pénzzel kapcsolatos vádak alól nem (ez egy New York szövetségi állambeli ügy).
Trump a szórakoztatásra összpontosít
Teljesen tisztázatlan egyelőre, hogy az exelnök jogi problémái hogyan befolyásolják majd a választási kampányát. Trump eddig hasznot húzott az ellene szövetségi szinten, New Yorkban és Georgiában indított büntető- és polgári peres eljárásokból. A múlt hétvégén Iowában például azt állította, hogy csak azért emeltek vádat ellene, mert "egy korrupt választás ellen" harcolt.
Az exelnökre váró számos bírósági időpont megnehezítheti a kampányoló Trump dolgát. Már most is érezhető, hogy ritkábban jelenik meg a vitatott előválasztási államokban, mint riválisai.
Másrészt a beszédjei kevésbé politikai ígéretek gyűjteménye - hanem gyakran puszta szórakoztatás.
Esélyek novemberben
Trump igazi aduásza Biden népszerűtlensége, az elnök ugyanis nehezen tud kitörni a 40 százalékos támogatottsági szintről.
Annak ellenére, hogy a gazdaság erőteljes ütemben növekszik és a munkanélküliség történelmi mélyponton van, Biden küzd az infláció hatásaival (amely mostanra ismét ellenőrzés alatt van, de az 1980-as évek eleje óta a legmagasabb szint), a bevándorlással kapcsolatos folyamatos aggodalmakkal és mindenekelőtt azzal a megítéléssel, hogy túl öreg egy újabb ciklushoz. Ez a vélemény a demokraták körében is széles körben elterjedt.
2016-tal ellentétben Trump ezúttal egy szervezeti infrastruktúrára - a konzervatív Heritage Foundation agytröszt által létrehozott úgynevezett „Project 2025-re” - támaszkodhat radikális kormányzati programjának megvalósítása érdekében. A terv magában foglalja a szövetségi közigazgatás kiüresítésére irányuló törekvést, és a karrierhivatalnokok (legalábbis a kulcspozíciókban) lecserélését olyan személyekre, akiket kizárólag a Trump iránti abszolút lojalitásuk alapján választanak ki.
Az Igazságügyi Minisztériumot így gyakorlatilag alárendelnék a Fehér Háznak, és arra használnák, hogy felszámolják a jogi fenyegetéseket (Trump akár meg is kegyelmezhetne magának a szövetségi bűncselekmények alól, ha elítélnék), és politikai ellenfeleket üldözzenek. Nem csoda, hogy még konzervatív elemzők is nyíltan Amerika közelgő tekintélyelvű sodródásáról beszélnek.
Jogállamiság kontra népakarat
Egy második Trump-elnökség természetesen nem garantált. Biden visszaszerezheti a terepet, és legyőzheti a korábbi elnököt, ahogyan 2020-ban is tette. Döntő fontosságú, hogy egy esetleges elítélése a négy büntetőper egyikében alááshatja a támogatottságát a függetlenek, sőt a republikánusok körében is (akiknek egyharmada állítja, hogy ebben az esetben nem támogatná őt).
Alternatívaként Trumpot előzetesen ki lehetne zárni, ha a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyná azt az ítéletet, amellyel Colorado szövetségi állam legfelsőbb bírósága Trumpot a felkelésben való bűnössége miatt alkalmatlannak nyilvánította (ahogyan Maine államminisztere is).
A Legfelsőbb Bíróság ítélete, amely nem várható a március 5-i Szuper Kedd előtt, talán a legfontosabb – és minden bizonnyal a leginkább várt – döntés az Egyesült Államok történetében.
A kilenc bíró - hat konzervatív (akiknek felét Trump nevezte ki) és három progresszív - lényegében azzal a kérdéssel szembesül, hogy egy alkotmányos demokráciában az állampolgár elnöki alkalmasságának megítélése végső soron a törvénytől vagy a választóktól függ. A végeredménytől függetlenül a polgárok egy része törvénytelennek fogja tartani az ítéletet, ami tovább növeli a megosztottságot az amúgy is rendkívül polarizált amerikai választók körében.
Jog vagy politika? Jogállamiság vagy a nép akarata? Mára ezek az USA-ban elváltak egymástól, sőt konfliktusban állnak egymással.
De Trump politikai szappanoperája már most - még mielőtt egy (vagy öt) év múlva ez lezárulna - súlyos sebeket ejtett az amerikai demokrácián.
A Mol-papírok viszont veszítettek értékükből. 
