|
| (MTI/EPA/Szaúdi Sajtóügynökség) |
Ezen túlmenően a Saudi Aramco energia-óriás 50 milliárdos amerikai szerződésről számolt be, a helyi állami vagyonalap pedig 65 milliárdot bízna külföldi vagyonkezelőkre, ebből az amerikai Blackstone 20 milliárdos részt fog kapni.
Konfrontációs pálya
Trump vasárnapi beszéde az Öböl-menti arab államok uralkodói előtt a térség további militarizációját vetítette előre, azon belül pedig egy konfrontációs kurzust Iránnal szemben. Groteszk módon a beszédet állítólag az a Stephen Miller ideológus írta, aki kidolgozta Trump elképesztő vihart kavaró elnöki utasítását is hét muszlim állam polgárainak beutazási tilalmáról az Egyesült Államokba. Trump beszéde egyébiránt rendkívül hasonlított Obama nyolc évvel ezelőtti korszakos beszédére, amelyben a Közel-Kelettel egy új korszak kezdetét hirdette meg. De amíg Obama beszédében az iraki beavatkozás okozta traumát próbálta orvosolni, addig Trump világossá tette, hogy kormányzata szakít a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás utáni konszolidációval.
Trump beszédében Iránt a terrorizmus legfőbb állami szponzoraként írta le, amely „biztos búvóhelyet, pénzügyi támogatást nyújt a terroristáknak”, egyben „fűti a felekezeti konfliktust és terrort”. Nos, józanul mérlegelve, ezeket a vádakat akár szaúdi vendéglátóinak is címezhette volna, különös tekintettel a szomszédos Jemenben zajló vérengzésre.
A szaúdi közállapotokat egyébként jól mutatja, hogy a többségében siíták által lakott keleti tartományban a biztonsági szervek Trump látogatása előtt egy héttel már lezárták Avamija városát, megelőzendő bármifajta rendbontást.
Kína árnya
Washington óriási fegyverszállítása Rijád számára nem csak a megbolydult Közel-Kelet számára hordoz üzenetet. Éppen Trump látogatása előtt jelent meg egy befolyásos washingtoni biztonságpolitikai agytröszt (Center for Strategic and International Studies) tanulmánya Anthony Cordesman tollából, aki egyben a Pentagon munkatársa is. Cordesman arra figyelmeztet tanulmányában, hogy „ha az Egyesült Államok nem mutat katonai erőt a térségben”, akkor Kína, mint a legfőbb globális riválisa fogja betölteni ezt az űrt.
|
| Káncz Csaba |
A szerző szerint „Kína lehet, hogy még nem kész arra, hogy ezt a szerepet betöltse, de az egész Dél-Kínai tengeri válság jelentéktelen ahhoz képest, ha Kína de facto az Öböl-menti arab államok biztonságát kezdené garantálni.”
Cordesman szerint ez az amerikai befolyás drámai visszaszorulásával járna Ázsiában, míg Kína befolyása Japánra és Dél-Koreára erősen megnövekedne. A kutató szerint ez egyben a Kína és India közötti geopolitikai feszültség felizzásával is járna, amely egyben erőteljesen befolyásolná az erőegyensúlyt Dél-Ázsiában és az Indiai Óceánon.
Irán nem vette félvállról Trump vádjait és külügyminisztere, Mohamed Zarif azt ajánlotta az amerikai elnöknek, hogy szaúdi szövetségesével inkább egy újabb szeptember 11-i terrortámadást elkerülését vitassa meg. Mint ismeretes, a 2001 szeptemberi New York-i támadás 19 terroristája közül 15-en szaúdi állampolgárok voltak. Idén márciusban a terrortámadásban elhunyt 850 áldozat családja beperelte a szaúdi kormányt, azzal vádolva, hogy anyagi és pénzügyi támogatást nyújtott éveken keresztül annak a terror-szervezetnek, amely végrehajtotta a támadást.
Káncz Csaba jegyzete
Legalább harmincan életüket vesztették. 
