|
| Fotó: Reuters |
A 2017. decemberi Nemzetbiztonsági Stratégia óta hivatalosan is újra a nagyhatalmi versengés lett Washington első számú biztonságpolitikai prioritása. Tehát igazán ne legyünk meglepve, amikor Mark Esper amerikai védelmi miniszter a hétvégi Müncheni Biztonsági Konferencián kijelentette: „a nagyhatalmi versengés időszakában vagyunk”, nem rejtve véka alá, hogy „az alacsony intenzitású konfliktustól el kell mozdulnunk és újra fel kell készülnünk egy magas intenzitású hadviselésre”. A politikai állóháborúba süllyedt Washingtonban nagyon kevés dologban van napjainkban egyetértés a két nagy párt között, de a Kína elleni feltartóztatás szükségessége feltétlenül ide tartozik.
Az európai középhatalmak viszont ezt másként látják. Valóban, Washington és európai NATO-partnerei között újra fellobbant a konfliktus a müncheni konferencián, amelynek közvetlen előzményeként a Fehér Ház dörgedelmei ellenére Párizs, London és Berlin nem hajlandó kitiltani a Huawei-t az 5G-s infrastruktúrájuk kiépítéséből. A német nagykoalíció már hónapok óta huzakodik ezen a kérdésen, márpedig a New York Times tegnapi értesülése szerint Berlin követni fogja London példáját, és beengedi a kínai gyártót a következő generációs hálózat építésébe.
Washington most a kiszivárgott értesülések szerint több fronton is támadást akar indítani:
- A Fehér Ház kabinetfőnöke, Mick Mulvaney vezeti azt a delegációt, amely ma Londonban próbálja meggyőzni a brit miniszterelnököt, hogy vonja vissza döntését a kínai gyártóval kapcsolatban. A vita azt jelzi, hogy az amerikai-brit viszonyok rosszabbak, mint amilyen képet bármelyik fél láttat erről. Ha London nem vonja vissza döntését, akkor a konfliktus negatív hatással lesz a két ország kereskedelmi tárgyalásaira, illetve hírszerzési információik cseréjére.
- A Wall Street Journal hétfői értesülése szerint a Trump-kormányzat új kereskedelmi korlátozásokat fontolgat, amely értelmében a kereskedelmi minisztérium a világ összes chip-gyártóját kötelezné amerikai jóváhagyás beszerzésére, ha amerikai chip-gyártó műszert használva adnak el chipet a Huawei számára.
- Az USA-nagypolitika a kínai céget és két leányvállalatát zsarolással, valamint ipari titkok megszerzésére szervezett összeesküvéssel vádolja. A cél vélhetően az, hogy a cég elítélése után az aktuális jogszabályok alkalmazásával annak európai partnerei is szüntessék meg vele az együttműködést, ellenkező esetben pénzügyi szankciókkal sújthatók.
- Szintén az amerikai megfontolások alá került, hogy Washington betiltaná azon polgári repülőgépek számára készült hajtóműveket, amelyet az amerikai General Electric és a francia Safran 2014 óta értékesít Kínába. Ezt a javaslatot értesülések szerint a február 28-i kormányülésen vitatják meg Washingtonban. A General Electric most bőszen lobbizik a lépés ellen, amelynek egyébként nincsen nemzetbiztonsági aspektusa. Ha viszont a Trump-kormányzat támogatná a javaslatot, a felbőszült Párizs még közelebb közelebb húzódhat Pekinghez.
A Nézőpont szerint a Tisza 40 százalékon áll. 
