Trump vámjai még jól is jöhetnek Magyarországnak — interjú Virovácz Péterrel

Donald Trump szerdán olyan vámintézkedéseket jelentett be, amelyek a nemzetközi kereskedelmi rendszer egészét megrázhatják, és komoly feszültségeket idézhetnek elő az Egyesült Államok legfontosabb gazdasági partnereivel. Az új szabályozás értelmében minden importált termékre 10 százalékos általános vámot vetnek ki, amelyet országonként további, differenciált terhek egészítenek ki. A Kínából származó áruk esetében a teljes vámtétel 54 százalékra emelkedik, míg az Európai Unió termékeit 20 százalékos vám sújtja. Nagy-Britannia és India egyaránt a célkeresztbe került, előbbire 10, utóbbira 26 százalékos vámot vetettek ki. Az autóipar sem úszta meg: minden külföldi gyártású személygépkocsira 25 százalékos vámot kell fizetni, ezzel ösztönözve az autógyártókat, hogy termelésüket az Egyesült Államokba helyezzék át.

A lehetséges hatásokról Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük:

A trumpi vámok hogyan hatnak a forint árfolyamára?

Ha megnézzük az elmúlt két nap eseményeit a devizapiacokon, akkor egyértelműen látszik, hogy mi történik. A régió, amely alapvetően kitett exportoldalon az ilyen jellegű sokkoknak, bizony egy igen komoly eladási nyomás alatt van. Április 3. reggele óta mind a korona, mind a zloty, mind a forint komoly gyengülésen ment keresztül.

A forint a pénteki nap folyamán az euróval szemben már a 407-es szintet is megütötte. Egyértelműen azt mondhatjuk, hogy az első reakciók a piacon abszolút kedvezetlőnek voltak.

Alapvetően nem gondolnám, hogy hosszabb távon ez fennmarad. Általában minden csoda három napig tart, a piacok majd megszokják ezt a folyamatot, ezt az új rendszert, és akkor a fókusz alapvetően majd átkerül más területekre, más tényezőkre.

Összességében ez az egész vámháborúsdi mindenképpen egy újabb kockázatot jelent a feltörekvő régiók számára, és főleg a mi régiónkra nézve.

Ez hosszabb távon hogyan alakul, megszokják a piacok?

Én azt gondolom, hogy igen, tehát ha látunk is majd forintgyengülést az év következő hónapjaiban, negyedévében, az már nem a „vámsztori” miatt lesz. Megtapasztalhattuk az elmúlt időszakban, hogy nagyon-nagyon sok hír, nagyon-nagyon sok zaj van. Alapvetően egy ilyen sztori viszonylag rövid ideig tudja befolyásolni a piacokat, és előbb-utóbb elérkezünk egy nyugvópontra, amikor már nem tud — új hírek hiányában — áttörni a forint egy újabb szintet. Úgy tűnik, hogy ez most ez a 407-es szint, ahonnan mostanában visszafordult a forint. Meglátjuk, hogy képes lesz-e itt maradni.

Alapvetően inkább szintugrásokban lehet gondolkozni.

Ha megint jön egy újabb negatív hír— mondjuk, egy európai uniós válasz, amit negatívan értékelnek a piacok —, akkor az az alapvetően stabil árfolyamot megint fölfelé lökheti. Ezután ott megint egy nyugalmi időszak jön. Tehát ilyen lépcsőfokokban tud a forint fölfelé lépkedni.

A keddi-szerdai hírnek már jövő héten nem szabadna alapvetően befolyásolnia a piacokat, onnantól inkább a makro-fundamentumok veszik át a helyét a forint mozgatásában.

Az új amerikai vám az importot alapvetően nem befolyásolja, hiszen akkor beszélhetünk egy komolyabb importproblémáról, hogyha az Európai Unió is viszontvámokat vet neki, egyelőre ilyet még nem hallottunk.

Nyilvánvalóan az exportkitettségünk a jelentősebb: indirekt módon nagyjából 8-10 százalék közé tehető a teljes magyar exportnak az Amerika felé való kitettsége. Az indirekt azt jelenti, hogy nemcsak arról beszélgetünk, amit kifejezetten közvetlenül Magyarországról értékesítenek az Egyesült Államokba, hanem azt is figyelembe vesszük, ami re-export segítségével jut el az Egyesült Államokba, vagy csak alkatrészeket gyártanak olyan termékekhez itthon, amit aztán végül Amerikába adnak el. A 8-10 százalék nagynak tűnik, de ez nem egy sokkolóan magas szám, tehát nem olyan óriási a kitettség.

Bár elméletben mondhatnánk azt, hogy nagyon komoly problémát jelenthetne az exportban, hogyha ez a 8-10 százalék eltűnne az egyik napról a másikra, azért egyrészt nem eszik ilyen forrón a kását, másrészt akkor lenne igazán fájdalmas az egész exporthatás, hogyha működne az iparunk, de nem működik.

Az elmúlt két évben folyamatos lejtmenetben van a magyar ipari termelés, egyre szűkül a kapacitás, és a kihasználtság, és egyre rosszabb számokat produkál az ipari export.

Tehát relatíve jókor jön ez a vám, mert ha egy 100 százalékon és maximális lángon pörgő iparba nyúlna bele egy ilyen vámháború, akkor annak sokkal drasztikusabb hatásai lennének, mint most, egy egyébként is szenvedő, nagyon nehezen működő exportteljesítmény esetében. Ha most kapunk egy újabb akadályozó tényezőt, az nem fog akkora óriási hatást gyakorolni az exportstatisztikánkra.

Arról is beszéljünk, hogy rövidtávon azért meg lehet találni a helyettesítő lehetőségeket: nem biztos, hogy Amerikába fogják eladni a termékeket, vagy átcsatornázzák közvetett irányba, és akkor re-exporton keresztül fog eljutni oda. Az első körben én nem látnék nagyon drasztikus visszaesést exportoldalon.

Mi a hatása ezeknek a vámoknak a folyó fizetési mérlegre?

Alapvetően ugyanaz a lényeg itt is: tehát, hogy mi történik az áruegyenleggel, és most az árukra vonatkozó vámokról beszélünk. Olyan új intézkedés nem volt, ami a szolgáltatásokat érinti, vagy a folyó transzfereket, legyen szó az elsődleges, vagy másodlagos jövedelmekről. Tehát ebben a tekintetben, csak az áruegyenlegen keresztül látjuk majd a hatást a folyó fizetési mérlegre.

És mennyire fogja vissza ez a magyar növekedést?

Azt gondolom, hogy minimális hatásokról beszélhetünk egyelőre. Pár tized százalékkal, ha egyáltalán idén megjelenik ennek a hatása, mivel nem egy maximum lángon égő ipart fog vissza, hanem egy egyébként is nagyon durván szenvedő ipari teljesítményt.

A jelen pillanatban nem írnám újra az előrejelzéseimet, idénre továbbra is 1,9 százalékos GDP-növekedéssel számolok.  A mostani bejelentések nem nagyon változtatnak ezen, de ha bármi változás lesz, az inkább egy egy-két tizedpontot kitevő lefelé módosítás.

Nem ettől süllyed majd a magyar gazdaság recesszióba az idei évben, azt is látjuk. Fontos elmondanom, hogy az idén a 2 százalék körüli gazdasági növekedés alapvetően fogyasztás-vezérelte lehet. Minden elemzőház azt mondja, hogy alapvetően a fogyasztás, és kismértékben a beruházás növekedése az, ami segítheti majd a bővülést. Nettó exportról senki egy szót nem mond.

Mindenki negatív hatással számol a nettó export tekintetében, de gyenge exporttal számoltunk. Valamilyen módon a vámháborús következmények már belekerültek az előrejelzésekbe, tehát nem hiszem, hogy most egy nagyon durva csökkentési hullámot láthatunk majd a növekedési prognózisokban. A jelen állás szerint, ha lesz is ilyen, egy-két tizedpontról beszélgetünk csupán, ha nem lesz további eszkaláció.

Röviden, hogyan lehetne összefoglalni ezeknek a trumpi vámoknak a hatását hazánkra?

Én azt gondolom, hogy mindenképpen rövid távon nehezebb: alkalmazkodni kell, egy nehezebb gazdasági környezetet hoz. Az elsődleges csatorna, amit most szerintem érzékelni fogunk, az a bizalmi csatorna, tehát az üzleti bizalom az, ami tovább romlik majd. Ezáltal bizonytalanabbá válik a beruházási kép, az export kép, és ez az, ami hathat valamennyire gazdaságra, de tényleg maximum pár tized növekedési visszafogásról beszélgetünk jelen pillanatban.

Azonban, közép- és hosszú távon akár lehetőségek is meghúzódhatnak emögött, hiszen ez felrázhatja Európát a nihilből. És ha az Európai Unió elkezd költeni, elkezd odafigyelni a saját versenyképességére, akkor a nap végén az egész Európai Unió, benne a közép- és kelet-európai régió, és hazánk is nyerhet közép-, illetve hosszú távon ezzel a vámháborús történettel.

Nyilván itt nagyon sok múlik majd azon, hogy maga az Európai Unió lehetőségként, vagy veszélyként tekint erre.