Január 31-ig meghosszabbítja a koronavírus-ellenes karantént Németország, sőt, további szigorításokat is bevezet a járvány elleni küzdelem jegyében – jelentette be Angela Merkel német kancellár tegnap este Berlinben a tartományi miniszterelnökökkel tartott tanácskozást követően.
Ne találkozz, ne mozdulj ki
Döntésük értelmében nagyrészt továbbra is zárva maradnak az óvodák és az iskolák, a nem kiemelten fontosnak ítélt termékeket árusító üzletek, az éttermek, a bárok, a kocsmák, a kulturális- és sportintézmények, valamint továbbra sem lehet rendezvényeket tartani.
Mindemellett az állam jelentősen belenyúl a magánéletbe: tovább szűkíti a kapcsolattartási lehetőségeket, valamint korlátozza a szabad mozgáshoz való jogot. Ezek olyan intézkedések, amelyek a járvány kitörése előtt elképzelhetetlenek lettek volna.
A személyes kapcsolattartást a minimálisra szorítják: mindenki (illetve minden háztartás) maximum egy, nem vele élő személlyel találkozhat.
A korlátozás nem csak a nyilvános terekre, hanem a magánlakásokra is érvényes, legalábbis Északrajna-Vesztfáliában biztosan (a szabályozások részletei tartományonként eltérhetnek).
A magas fertőzöttségű területeken élők pedig – hacsak nincs nyomós okuk a rendelkezés be nem tartására – lakhelyük maximum 15 kilométeres körzetében mozoghatnak.
A német kormány szerint a szabályok megsértését a helyi hatóságok szankcionálják. (Armin Laschet, Északrajna-Vesztfália miniszterelnöke szerint ugyanakkor a „magánzónát” nem fogják ellenőrizni.)
A hivatalos indoklás szerint az újabb korlátozásokra azért van szükség, hogy tovább csökkentsék az új fertőzések számát, és így megakadályozzák az egészségügy tartós túlterhelődését. A járvány második hulláma ugyanis Németországban is jóval súlyosabb, mint az első, a Coviddal összefüggésbe hozott halálesetek száma csaknem 37 ezerre nőtt.
Fáj, de szükséges?
A drasztikus korlátozó intézkedések fogadtatása meglehetősen vegyes.
Egyes szakértők szerint azok szükségesek a Covid visszaszorítása érdekében: Thorsten Lehr, a Saarland Egyetem járványkutatója például a maratonfutáshoz hasonlította a jelenlegi helyzetet.
30 kilométernél pokolian fáj, de a célt kell szem előtt tartani
- mondta a Spiegelnek.
Szerinte jobb lett volna már korábban kemény intézkedéseket hozni rövid időre, mert akkor most nem lennének olyan magasak a fertőzöttségi számok. Hozzátette: télen amúgy is könnyebben terjed a vírus.
Szimulációink azt mutatják, hogy a jelenlegi csökkenés (a fertőzöttségi adatokban) nem elegendő ahhoz, hogy a közeljövőben kontrollálni tudjuk a történéseket. A mi szemszögünkből a további szigorítások sürgősen szükségesek
-fogalmazott.
Túlfeszítik a húrt?
Mások ugyanakkor kritizálták a döntéseket, és kétségbe vonták azok gyakorlati hasznát.
Nincs összefüggés a mozgás és a fertőzés között. Ha 50 kilométert vezetsz egyedül egy autóban, nincs fertőzésveszély, ha öt kilométert utazol egy zsúfolt metróban, akkor van
-mondta például Michael Theurer, a liberálisok frakcióvezető-helyettese.
A Die Welt szerint a szabad mozgás korlátozásával a Merkel-kormány átlépett egy piros vonalat, ráadásul bizonytalan adatok alapján szigorított, azaz
Németország legkeményebb karanténját a nemtudás diktálja.
Az elmúlt hetekben az ünnepek miatt például a szokásosnál kevesebbet teszteltek, és kevesebb adatot dolgoztak fel. Hozzátették: a német kormány és a tartományok által hozott döntések totális bizonytalanságról árulkodnak a közeljövőt illetően, pedig a karantén már három hónapja tart.
Kritikával illette a korlátozásokat a Németországi Járások Szövetségének elnöke, Reinhard Sager is.
Vannak kétségeim, hogy nem lett-e túlfeszítve a húr a mozgáskorlátozással és a kapcsolattartási tilalommal
- fogalmazott az amúgy CDU-s (tehát kormánypárti) politikus. Thomas Fisbach, a gyerekorvosok érdekképviseleti szervének elnöke pedig az iskolabezárások meghosszabbítása miatt fejezte ki nemtetszését.
Németországban egyébként rendszeresek a több ezres, esetenként több tízezres karanténellenes tüntetések, amelyek már több esetben is összecsapásokba torkolltak a rendfenntartó erőkkel.
Döntött a parlament. Az Országgyűlés 145 igen szavazattal, 48 tartózkodás mellett elfogadta a vagyonosodási eljárásról szóló törvényjavaslatot kedd délelőtt. 
