Több sorban álló napelemeket mutatott a Reuters munkatársának egy 16 emeletes ház tetején állva Valerij Pindik, egy olyan vállalt vezetője, amely akkumulátorral kiegészített napelemrendszereket árul és telepít magánszemélyeknek, lakóközösségeknek és vállalatoknak. Pindik abban bízik, hogy a toronyházban lakó ezer család az ezekkel termelt áram segítségével átvészeli a telet.
Az ukránok ugyanis arra számítanak, hogy miután az orosz légitámadások lerombolták országuk energiaellátó rendszerét, a háború eddig eltelt közel három évében a legkeményebb tél áll előttük. A 49 éves cégvezető elmondása szerint a nyári áramszünetek idején jöttek rá, hogy a télen csak rosszabb lehet a helyzet, amire maguknak kell megoldást találniuk.
Az áramszünetek szabják meg az emberek életritmusát
Az oroszok támadása nyomán az elmúlt két tél sem volt könnyű Ukrajnában, ám az idei év még keményebben alakult. Összesen 11 nagyobb drón- és rakétatámadás érte az ország infrastruktúráját 2024 márciusa óta. Az ukrán energiaellátó rendszer felét kiütötték.
Fotó: Depositphotos
Kijevben minden nap nyolcórás áramszünettel kell számolniuk az ott élőknek. Ez megváltoztatta az emberek életmódját. Az olyan magas épületekben, mint amilyenek egyikében a Reuters munkatársa járt, a felsőbb szinteken élők az árammal működő liftek működési idejéhez igazítják a napi kimozdulásaikat a lakásukból. A vállalatok általában saját generátorokat használnak, ám ez nyilván megdrágítja az energiaellátásukat.
Sokszorosára emelkedett az elektromos energia ára
Ezzel és a napelemes megoldásokkal felgyorsult a fogyasztók áramellátásnak decentralizálása. Szerhij Kovalenko, az egyik legnagyobb energiaszolgáltató cég, a Yasno vezérigazgatója arról számolt be, hogy nagyon nagy a kereslet a napelemes akkumulátoros megoldásokra. A vállalat 3,5 millió fogyasztót és százezer céget lát el elektromos energiával.
A Yasno idén nyolc megawatt alternatív áramtermelési kapacitást telepített, jövőre 30-35 megawattnyi rendszer építését tervezi. Az előbbi mennyiséggel tucatnyi vállalkozást tudnak kiszolgálni. Eközben az ország egyre jobban kiszolgáltatott a megmaradt atomerőműveinek, amelyek nehezen igazodnak a hullámzó igényekhez, illetve az áramimportnak. A történet vége az, hogy egy kilowattóra elektromos energia több mint hatszorosába kerül a korábbinak.
A következő években pótolhatják az elvesztett erőműveket
Pindik elárulta azt is, hogy az említett toronyház tetején épült mini naperőmű létrehozása 950 ezer hrivnyába került (ez jelenlegi árfolyamon kilencmillió forint). Az ukrán kormány és a kijevi helyhatóság nagyjából kétharmadát állta ennek a kiadásnak. A vállalkozó cége a jövő évben további házakra fog hasonló áramtermelő rendszereket telepíteni.
A hivatalos adatok szerint ilyen napenergia-rendszerekből eddig 1,5 GW-nyi kapacitást telepítettek (a paksi atomerőmű áramtermelési képessége két GW). Ez azonban csak a kezdet, mert úgy gondolják, hogy kihasználva a kényszerű átállást az erőművekről a decentralizált megoldásokra, búcsút intenek a szénégetésen alapuló áramtermelésnek. Három-négy évbe telhet a lerombolt infrastruktúra cserével egybekötött pótlása.
