A Karún nevű, 300 megawattos tervezett teljesítményű nukleáris létesítmény építése átszámítva mintegy 776 milliárd forintba kerül, és nyolc évet fog igénybe venni az olajban gazdag Huzesztán tartományban, közel az iraki határhoz. Az építkezés szombati megnyitási ceremóniáján Mohammed Eszlámi, az iráni atomenergia-hivatal vezetője is részt vett, aki áprilisban jelentette be a nukleáris programja miatt bírált ország új atomerőművének tervét.
Az Iszlám Köztársaságnak a déli Buser kikötővárosában működő egyetlen atomerőműve mellett a föld alatt is több nukleáris létesítménye van. A buseri erőművet 2011-ben helyezték üzembe Oroszország segítségével.
A helyi állami média november végén jelentette be, hogy Irán megkezdte az urán 60 százalékos tisztaságú dúsítását a fordói, föld alatti atomlétesítményében. Irán már máshol is dúsít 60 százalékos tisztaságú uránt, ami jóval a fegyverminőségű anyaghoz szükséges 90 százalékos tisztaság alatt van, de meghaladja a 20 százalékos tisztaságot, amelyet a nagyhatalmakkal kötött 2015-ös megállapodás előtt termelt. Ez utóbbi egyezség a dúsítást 3,67 százalékban korlátozta.
A 2015. évi atomalkuban Irán vállalta, hogy az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében korlátozza atomprogramját. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, Irán pedig sorra bejelentést tett arról, hogy nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
(MTI)
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
