Az indiai Goa adott otthont október 15-16-án a BRICS államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) legutóbbi csúcstalálkozójának. A zárónyilatkozat szerint a BRICS egy „stratégiai partnerség”, amelyet a szolidaritás és együttműködés kötelékei tartanak össze. A fennkölt szavak ellenére a színfalak mögött izzott a feszültség.
Divergáló geopolitikai tervek
2009-es alapításakor a BRICS egy olyan gazdasági és geopolitikai csoportnak indult, amelynek keretében vezető fejlődő országok ellensúlyozni próbálták Washington és a Wall Street globális dominanciáját és szupremáciáját. Hét év elteltével kijelenthető, hogy ezek a tervek illúziónak bizonyultak. A BRICS országok többsége súlyos recesszióba süllyedt a nyersanyagárak megroppanása miatt, amely önmagában is összefüggésben áll a kínai gazdasági növekedés lassulásával.
Ezen túlmenően a legerősebb BRICS államok, azaz Kína és Oroszország különböző – és több esetben egymásnak ellenfeszülő – geopolitikai tervekkel rendelkeznek. Ezek közül a leglátványosabb ütközés az egyre erőteljesebb stratégiai versenyfutás India és Kína között. Az elmúlt években az USA „globális stratégiai partnerséget” kötött Indiával, azon fő céllal, hogy Új Delhit a Kína-ellenes nyugati katonai-stratégiai offenzíva egyik frontállamává tegye Japán és Ausztrália mellett. Narendra Modi két és fél éve tartó miniszterelnöksége alatt ez a szövetség csak tovább erősödött, és ma már az indiai katonai bázisok nyitva vannak amerikai harci gépek és hadihajók előtt műszaki javítások és feltöltés céljára.
Kína aláfűt Indiának
Goa felé tartva Hiszi Csin-ping kínai elnök meglátogatta Bangladest, ahol több milliárd dolláros befektetéseket és hiteleket jelentett be Peking stratégiájának részeként. A kínai vezetés 2013-ban dolgozta ki az „Egy övezet, egy út” (OBOR) nevű kereskedelmi és geopolitikai stratégiát, amely gyakorlatilag egy masszív eurázsiai és afrikai infrastruktúra-befektetési program a szárazföldön és a tengeren. A célja Pekingnek kiutat és összeköttetést garantálni egy esetleges amerikai-japán-indiai katonai tengeri bekerítő művelet esetén. Az indiai média figyelmét nem kerülte el az a tény, hogy a kínai elnök többszörösét kínálta annak a 2 milliárd dollárnak, mint amelyet még Modi indiai elnök kínált Bangladesnek márciusi látogatásán.
Nem meglepő módon az indiai-kínai csúcstalálkozó Goán eredménytelenül zárult. A kínai elnök nem egyezett bele Új Delhi régi követelésébe, hogy Maszúd Azar – egy pakisztáni terrorcsoport vezetője – ellen ENSZ szankciókat léptessenek életbe. Peking ezt a lépést már többször megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ehelyett Peking arra kérte Indiát, hogy erősítse együttműködését Pakisztánnal a Kína által dominált Sanghaji Együttműködési Szervezetben.
Orosz-indiai játszma
|
| Káncz Csaba |
A csúcstalálkozó talán legfontosabb geopolitikai fejleményeként Modi és Putyin megpróbálták egyengetni a két ország közötti stratégiai együttműködést. Moszkva a hidegháború alatt India legjelentősebb katonai-stratégiai partnere volt és a mai napig a szubkontinens legjelentősebb fegyverszállítója. De India látványos közeledése Washingtonhoz az utóbbi években arra késztette Moszkvát, hogy világos figyelmeztetésként támadó helikoptereket adjon el Pakisztánnak és ráadásul szeptemberben megtartsa Iszlámábáddal az első közös orosz-pakisztáni hadgyakorlatot.
Modi a jelek szerint megértette az üzenetet és egyben az orosz-kínai stratégiai tengelyt is gyengíteni akarja. Ezért a goai csúcson bejelentették, hogy az orosz állami többségű Rosznyeft ellenőrző pakettet vásárolhat az india Essar Oil-ban és a hozzá tartozó kikötőben. Az üzlet a valaha volt legnagyobb értékű átvétele egy indiai cégnek egy külföldi vállalat által és egyben nagy lökést ad a szankciók által sújtott orosz gazdaságnak.
Káncz Csaba jegyzete.
Ukrajna megpróbálja „újraaktiválni” a diplomáciai folyamatot az Oroszországgal. 
