A magánkezdeményezés sikere
Az űrhajózás tudománya az űrsiklók leállításával visszaesett: túl drága és bonyolult dolog ahhoz, hogy még olyan gazdag államok is, mint az USA, további pénzeket öljenek bele. Sebaj, megjelent a magántőke. Az Amazon főnök Jeff Bezos, a teslás Elon Musk, és a Virgin-birodalom tulajdonosa, Richard Branson belevágtak az iparágba, és lelkesen fejlesztik a rakétákat, űrrepülőket.
Van azonban még egy iparág, ahol elméletileg óriásik a lehetőségek, a gyakorlatban azonban sokkal nehezebb eljutni a megoldáshoz, és eddig csak államok, sőt sok ország által finanszírozott közös kutatások voltak az ügyben: a fúziós energia. Próbáljuk leutánozni a Napot: hidrogénatomok fúziójából héliumot és rengeteg energiát nyerni. Ráadásul, szemben a maghasadással (a jelenlegi atomenergia erre épül), nem keletkezik sugárzó hulladék.
Harc a fizikával
Igen ám, de roppant nehéz elindítani a fúziót, óriási energia befektetés kell hozzá. És ha ez véletlen sikerült is, még problémásabb a fenntartása. Évtizedek óta folynak a kísérletek, és eddig nem sikerült tartósan több energiát kinyerni a dologból, mint amit bele kellett fektetni.
A dolog azért ha lassan is, de halad, dél-Franciaországban építenek egy reaktort sok ország finanszírozásával, amely elméletileg a betáplált energia 10-szeresét fogja kibocsátani. Az építés azonban nehézkes: máris óriási a költségtúllépés az eredeti tervekhez képest, és több éves elmaradásban van a program. Az első kísérletek talán 2025-ben indulhatnak.
Kisebbek, de rugalmasabbak
A lelkes milliárdos vállalkozók gondoltak egyet, mondván, ha az űrhajózásban is rugalmasabban tudnak fejleszteni, miért ne próbálhatnák meg a fúziós energia iparágat is. Az egyikük az amazonos Jeff Bezos, a másikuk a Microsoft alapító Paul Allen, a harmadik lelkes versenyző Peter Thiel, a PayPal egyik alapítója. Bezos létrehozta a General Fusion nevű céget, és abból indul ki, hogy a kisebb, rugalmas vállalkozások képesek olcsóbb és gyorsabb megoldást találni, mint a kormányok által finanszírozott, sokszor bürokratikusan működő monstrumok.
|
| Kísérleti fúziós reaktor. Forrás: Wikimedia commons |
A feladat ugyan igen nehéz, de siker esetén az elérhető haszon szinte korlátlan. Ha egy nem túl drágán megépíthető és üzemeltethető reaktort lehetne létrehozni, az egy csapásra véget vetne az eddigi atomenergiának és az olaj-, szén-, és gázégetésnek. A megújulókkal, a szél-, és napenergiával együtt megoldódna a világ energiaproblémája, mégpedig érdemi környezetkárosodás nélkül.
Nehéz feladat
Mindez a vállalkozó szellemű embereknek nagy hajtóerő, akkor is, ha a feladat elképesztően nehéz, és nem látni, mikor lesz meg az eredmény. De ők azok, akik megtehetik azt, hogy a más vállalkozásaik részét befektetik ilyen bizonytalan megtérülésű dologba.
Nem könnyű ugyanis ezekhez a vállalkozásokhoz kockázati tőkét is bevonni: a kockázati tőke úgy számol, hogy egy befektetése legfeljebb 10 év alatt térüljön meg. Persze pont attól kockázati a neve ennek a fajta befektetésnek, mert ők hajlandók a nagy kockázatú, bizonytalan megtérülésű induló vagy épp felfejlődő vállalkozásokba beszállni, főleg, ha egy ilyen vállalkozás a lehetséges megtérülés és profit mellett más előnnyel is jár, például jó híre lesz azáltal, hogy környezetbarát vállalkozást finanszíroz.
Meredek visszaeséssel fél éve nem mért mélypontra zuhantak a brit gazdaság aktivitási mérőszámai márciusban. 
