A Rostocki Egyetemi Kórház felfüggesztette az AstraZeneca-oltásokat a magas vérnyomással küszködők és a túlsúlyosak, valamint a fogamzásgátlót szedő nők esetében, adta hírül a Norddeutschher Rundfunk.
Újabb két haláleset
Erre azért került sor, mert múlt hét szerdán életét vesztette egy 49 éves nő – a klinika egyik dolgozója – 12 nappal azután, hogy beoltották az AstraZeneca oltóanyagával.
A kórház közlése szerint ez az első olyan haláleset náluk, amely összefüggésben állhat egy koronavírus elleni védőoltással.
Az összefüggést ugyanakkor még nem tisztázták véglegesen, a halál pontos okát boncolással állapítják majd meg. A klinikán eddig mintegy ezer dolgozó és beteg kapta meg a brit-svéd gyógyszergyár oltóanyagát.
Az elhunyt dolgozónak több rizikófaktorja is volt.
A tudománynak gyorsan tisztáznia kellene, hogy a rizikócsoportba tartozó embereket szabad-e oltani AstraZeneca-vakcinával,
mondta Christian Schmidt professzor, a kórház vezetője.
Eközben a szintén németországi Euskirchen körzetben is történt egy gyanús haláleset: egy 47 éves nő hunyt el az eddigi információk szerint az AstraZeneca-vakcina mellékhatásai miatt, írta a Kölner Stadt-Anzeiger a helyi egészségügyi hivatal közlése alapján.
Az esetet múlt pénteken jelentették a hivatalnak, amely vizsgálatot indított, valamint értesítette az illetékes tartományi és szövetségi hatóságokat.
Németországban eddig több mint 1,6 millió AstraZeneca-oltást adtak be. Több mint tucatnyi esetben érkezett jelentés agyi vénás trombózisról, amely az oltást követően lépett fel.
Emiatt korábban egy időre Németországban is felfüggesztették ennek a vakcinának a használatát. (A döntés pontos okairól itt írtunk.)
Ausztria: az oltás miatt halt meg egy nővér
A közelmúltban kiderült az is, hogy egy ápolónő az AstraZeneca-oltás után fellépő immunreakció miatt halt meg Ausztriában – ezt Karin Fehringer, a bécsi egyetemi kórház (AKH Wien) szóvivője erősítette meg az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF).
Szakértők szerint egy nagyon ritka immunreakcióról van szó, amely néhány nappal az oltás után lépett fel, és trombózist váltott ki.
A 49 éves ápolónő tíz nappal az oltás után vesztette életét. Mivel hosszabb ideig tartott, amíg felismerték ezt az összefüggést, már nem tudtak rajta segíteni.
A MedUni Wien szakértője szerint a szóban forgó alvadási zavar egyike a sok reakciónak, ami oltás után léphet fel.
Ez a történés nagyon, nagyon ritka és csak nagyon kevés embernél fog előfordulni
-mondta Sabine Eichinger.
Azt tanácsolta, hogy ha az oltás utáni tipikus panaszok – fejfájás, végtagi fájdalom, láz – nem múlnak el, ha megváltoznak vagy elmúlnak, de más panaszok jelentkeznek négy-öt napon belül, orvoshoz kell fordulni.
A szakértő ezzel együtt úgy véli, hogy a Covid elleni oltás biztonságos, a trombózisok pedig – ha időben felismerik – jól kezelhetők.
A közelmúltban – még ha csak kis számban is – sok országból jelentettek hasonló, részben halálos kimenetelű eseteket AstraZeneca-oltások után.
Emiatt legkevesebb 19 európai ország ideiglenesen szüneteltette a vakcina használatát.
Mit mutatnak a vizsgálatok?
Norvég szakértők az általuk végzett vizsgálatok után azt közölték: az előzetes eredmények szerint
az AstraZeneca-vakcina okozta a vérrögök képződését három beoltott betegüknél a váratlan és erőteljes immunreakció nyomán.
Gyakorlatilag erre az eredményre jutottak a német Greifswald Egyetemi Kórház szakértői is.
A norvég vizsgálatra azután került sor, hogy három, 50 év alatti norvég egészségügyi dolgozót szállítottak kórházba vérrögök és alacsony trombocita-szint miatt oltás után. Egyikük életét veszítette.
Szakértők egy része már korábban felhívta a figyelmet, hogy a vakcinák kifejlesztése és vizsgálata a szokásosnál jóval rövidebb idő alatt történt összességében, illetve azok egy része olyan új módszeren alapszik, amit oltások esetében még nem vagy csak alig alkalmaztak. Emiatt az esetleges mellékhatásokról sem lehet teljes képünk, valamint a hosszú távú hatások sem ismertek kellő mértékben.
Mit mond az EMA?
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) korábban azt közölte: nem lehet kizárni, hogy az AstraZeneca-oltás összefüggésben áll nagyon ritka agyi trombózisokkal, ezért tovább folytatják a vizsgálatokat.
A szervezet ugyanakkor
biztonságosnak minősítette az említett vakcinát. Hozzátették: az oltóanyag haszna – a koronavírus elleni védettség – nagyobb a kockázatnál.
Az AstraZeneca korábban a többi közt azt közölte: bár kevés trombózisos eset előfordult a klinikai vizsgálatok során, ezek száma a vakcinát kapott csoportban kisebb volt, mint a kontrollcsoportban. A cég időközben frissítette termékinformációját, amely a szóban forgó kockázatokra vonatkozóan további információkat tartalmaz.
Az EMA állásfoglalása után számos ország újra indította az oltásokat a vakcinával.
Norvégia és Dánia ugyanakkor meghosszabbította a felfüggesztést, Svédországban pedig csak 65 év felettieket oltanak vele.
FRISSÍTÉS:
Hétfőn Euskirchen-járás elővigyázatosságból azonnali hatállyal felfüggesztette az AstraZeneca-oltásokat 55 év alatti nők esetében, miután egy 28 éves nőt is kórházba kellett szállítani a vakcinálás után néhány nappal. Ő stabil állapotban van. Nála és az említett 47 éves elhunytnál is úgynevezett sinus trombózist – ennek során agyi vénákban keletkeznek vérrögök – állapítottak meg.
Kedden pedig München és Berlin, valamint Észak-Rajna-Vesztfália és Brandenburg tartomány is leállította az AstraZeneca-vakcina használatát a 60 év alatti nők és férfiak esetében.
Időközben országosan 31-re nőtt azon hivatalosan jelentett esetek száma, amikor az AstraZeneca-vakcinával beoltottak sinus trombózist kaptak. Kilencen közülük életüket vesztették. (További részletek: A legtöbb áldozat 60 év alatti nő – Magyarország nem lép.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
