Újabb kockázattal kell számolnia szinte mindenkinek

Amikor a ChatGPT 2022 végén megjelent, Anurag Garg, egy amerikai-indiai pr-ügynökség alapítója és vezetője azonnal parancsba adta tizenegy alkalmazottjának, hogy kezdjék el használni munkájukban a mesterséges intelligenciát – kezdte esettanulmánnyal a mesterséges intelligencia (MI) munkahelyi ártalmairól szóló cikkét a BBC.

A cégvezető úgy vélte, jó hasznát vehetik a kreatív ötletek kitalálásától a média kezeléséig sok területen. Számítása azonban nem igazán vált be. Ahelyett, hogy javult volna csapatának termelékenysége, feszültségek keletkeztek és a dolgozók stresszesebbek lettek. A munkatársak arról számoltak be, hogy ugyanazt a feladatot tovább tart elvégezni az új technológia segítségével, mint anélkül.

Több erőfeszítést igényel tőlük, hogy kitalálják, hogyan promptolják (a prompt egy előre meghatározott utasítás vagy kérdés, amit az MI-rendszernek adunk, hogy egy adott feladatot elvégezzen vagy információt nyújtson – a szerk.) a ChatGPT-t, és megterhelő ellenőrizni a tőle kapott válaszokat, amelyek messze vannak a tökéletestől. Emellett minden egyes esetben, amikor a fejlesztők valamit változtatnak az MI modelljeiken, újra kell tanulniuk az együttműködést vele.

Hajcsárból beosztott státusba helyezték vissza az MI-t

Garg maga is azt vette észre, hogy elárasztják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos gondok. Miközben úgy érezte, hogy cége versenyképességének megőrzése érdekében lépést kell tartania a technológia fejlődésével, azon kapta magát, hogy minden hónapban újabb és újabb alkalmazásokra kellene előfizetnie.

Túl sok MI-modell jelent meg a piacon, egyik sem képes sokféle feladat ellátására. Végül arra a következtetésre jutott, hogy a kevesebb több lehet. Visszavették a mesterséges intelligencia használatát. Mostanában inkább csak általános kutatási célokra használják, visszatértek ahhoz, hogy mindenki foglalkozzon azzal, ami éppen a munkája az MI gyúrása helyett.

Nem egyedi példa a pr-ügynökség kálváriája az MI-vel

Garg mikrovállalata csak az egyik példa arra, hogy a mesterséges intelligencia túlterhelheti a dolgozókat és ezzel felgyorsíthatja a kiégésüket. A szabadúszókat kiszolgáló Upwork internetes platform 2500 amerikai, brit, ausztráliai és kanadai válaszadó részvételével készült felmérése szerint a menedzserek 96 százaléka azt várja az MI-től, hogy javítsa cégénél a munka hatékonyságát.

Több mint négyötödük elismerte, hogy növelte az elvárásait beosztottaival szemben az elmúlt egy évben. Ugyanakkor a munkavállalók 77 százaléka szerint a mesterséges intelligencia használata rontotta a hatékonyságukat. Azok aránya, akik nem igazán értik, hogy főnökeik mit várnak tőlük az MI kapcsán, 47 százalék.

Mindezek alapján a felmérés válaszadóinak 61 százaléka úgy értékelte, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése növelte a munkahelyi kiégésük veszélyét. Az amerikai Resmue Now vállalat – amely a munkahelyi önéletrajzok megírásához kínál segítséget – a saját 1100 fős felmérésében arra az eredményre jutott, hogy a kiégés veszélyét a 25 éven aluliak 87 százaléka érzi nagyobbnak az MI miatt.

Ebből a vizsgálatból az is kiderült, hogy az emberek 43 százaléka szerint a mesterséges intelligencia károsan befolyásolja a munka-élet egyensúlyt.

Zűrzavart okoz a fejekben a sok alkalmazás

A munkavállalók túlterheltnek érzik magukat a mesterséges intelligencia okozta többletmunka miatt. Az Astana menedzsmentplatform felmérése azt mutatta meg, hogyan befolyásolja az embereket, ha több MI appot kell kezelniük. Közel tízezer szellemi munkát végzőt kérdeztek meg Ausztráliában, Franciaországban, Németországban, Japánban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Mint kiderült, 15 százalékuk hat és tizenöt közötti alkalmazást kezel egymással párhuzamosan. Ennek következtében időnként elkerülik a figyelmüket a nekik vagy nekik is szóló üzenetek, például az emlékeztetők. Azok közel negyede, akik több mint tizenhat appal bajlódnak, úgy érzi, kevésbé hatékonyan dolgozik. A figyelmüket leköti a sok alkalmazás közti szörfözés.