Az Egyesült Államok technológiai iparának néhány kiemelkedő vezetője felkereste a washingtoni Fehér Házat a napokban, hogy kormányzati tisztviselőkkel tárgyaljon a mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb gondot okozó óriási energiaigényéről. Köztük volt Sam Altman, az MI legismertebb vállalata, az OpenAI vezérigazgatója, Ruth Porat, a Google elnöke és az MI futtatására képes chipek első számú gyártója, valamint az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang is.
A találkozón rajtuk kívül az energiaszektor cégei képviseltették magukat. A washingtoni adminisztráció részéről Jennifer Granholm energiaügyi és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter is jelen volt. A téma az volt, hogyan működhetnek együtt a magán- és az állami tulajdonban lévő vállalatok a mesterséges intelligencia kimeríthetetlennek látszó energiaigényének kiszolgálásában.
Egyszerre kellene megoldani az áramellátását és az elektromos energia előállítását fenntartható módon. Szóba került az adatközpontok kapacitásának növelése, a félvezetőgyártás és az ezekkel járó szén-dioxid-kibocsátás. Mindezek párhuzamosan nőnek, ami veszélyezteti a nagyvállalatok klímacéljainak teljesítését.
Fotó: Depositphotos
Az Nvidia legújabb MI-chipje, amit Blackwell névre kereszteltek, rendkívül keresett a piacon. Az igények olyan nagyok, hogy a gyártó alig tud lépést tartani velük. Ez idegessé teszi a potenciális vásárlókat, mert az hiszik, hogy ha nem jutnak hozzá az újdonsághoz, akkor lemaradnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában a versenytársaikkal szemben.
A dolog másik oldala viszont az, hogy ez a félvezető majdnem annyi energiát fogyaszt, mint egy átlagos amerikai háztartás. Várakozások szerint az MI-modellek felkészítése és használata az USA teljes áramfogyasztásának több mint kilenc százalékára nő az évtized végéig.
Lázadnak a fogyasztók a MI használata ellen
Nagyon úgy tűnik azonban, hogy van egy ennél nehezebben kezelhető gondjuk is a mesterséges intelligenciát használó vállalatoknak – derült ki a Futurism.com cikkéből. Nevezetesen, a fogyasztóik ellenérzése az MI bekapcsolásával a döntéshozatalukba. Ezt a problémát nem lehet energiaipari beruházásokkal kezelni.
Az „automatikus döntéshozatalt” tartják a technológiai ipar következő nagy dobásának, ám úgy tűnik, hogy az emberek többsége a pokolba kívánja ezt. Az Electronic Frontier Foundation tanácsadó cég nyáron készül Consumer Report jelentése szerint az emberek 72 százalékát „kényelmetlenül” érintené, ha az MI szkennelné az arcát az állásinterjúja alatt. Ezen belül 45 százalékuk nagyon kellemetlennek tartaná ezt. A vizsgálatban 2000 embert kérdeztek meg.
Az is kiderült, hogy kétharmadukat nem érdekli, hogy a pénzintézeteknél a mesterséges intelligencia is részt vesz-e a hitelképességük megítélésében vagy sem. Ugyanakkor ugyanilyen arányban elutasítják azt, hogy a lakásbérbeadók MI-vel konzultálva döntsenek arról, megfelelő bérlők lennének-e. Negyven százalékuk nagyon morcos lenne, ha így bánnának vele.
A felmérés válaszadóinak több mint fele ítéli el az MI-alapú arcfelismerésre alapuló megfigyelést. Egyharmaduknak erős kifogása van ezzel szemben. Az orvosi diagnózisok készítésétől és a kezelés meghatározásától a megkérdezettek fele tartaná távol a mesterséges intelligenciát. Emellett 83 százalékuk tudni akarja, milyen adatokra alapozva készítették fel azokat az algoritmusokat, amelyek döntéseket hoznak róluk és 91 százalékuk lehetőséget akar kapni arra, hogy a róla szóló adatokat módosíthassa. Ezt azzal indokolják, hogy az MI hajlamos a diszkriminációra.
Baj van a magyar szabályozással. 
