6p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Az Egyesült Államok és Kína között folyó „stratégiai versenyben” a mesterséges intelligencia kritikus jelentőségre tett szert. A technológiával átszőtt nagyhatalmi verseny át fogja alakítani a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi szerkezetét. Káncz Csaba jegyzete.

Az Európa Tanács szeptember 5-én hivatalosan megnyitotta új mesterséges intelligenciáról szóló szerződését az aláírók előtt. A Tanács a mesterséges intelligenciáról és az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményt „az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződésként” hirdeti meg, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek összhangban legyenek a nemzetközi jogi normákkal.

A katonai terület

Ezzel párhuzamosan mintegy 60 ország, köztük az Egyesült Államok, kedden aláírta a mesterséges intelligencia harctéren történő felelősségteljes alkalmazását szabályozó „cselekvési tervet”. A dél-koreai csúcstalálkozóra kormányképviselőt küldő mintegy 30 ország, köztük Kína azonban nem támogatta a dokumentumot.

A szöuli „Felelős AI a Katonai Területen” (REAIM) csúcstalálkozó a második ilyen jellegű csúcstalálkozó, miután tavaly a hollandiai Hágában is tartottak egyet. Az iránymutatások szerint a mesterséges intelligencia minden katonai alkalmazása „etikus és emberközpontú” lesz.

Hát eljött: van, amiben már a mesterséges intelligenciától függennek a dolgok.
Hát eljött: van, amiben már a mesterséges intelligenciától függennek a dolgok.
Fotó: Depositphotos

Szép szavak és a valóság

A való életben viszont kíméletlen globális fegyverkezési verseny folyik, hogy miképpen lehet a legjobban felhasználni a mesterséges intelligenciát katonai célokra. A gázai és az ukrajnai háború ezt most felgyorsítja.

Ezek a konfliktusok informálhatják hazánkat is, amikor felkészül egy lehetséges, mesterséges intelligenciával táplált „hiper-háborúra”.

Valóban Kína a háborúk megvívását már automatizált döntéshozatallal képzeli el, amit „intelligensítésnek” nevez.

A gázai művelet

A gázai háború kezdetén az izraeli védelmi erők Lavender nevű mesterséges intelligencia rendszere 37 ezer, a Hamászhoz köthető személyt azonosított. A rendszer funkciója a hosszú távú hírszerzésről gyorsan áttevődött a célpontként megcélozandó egyes ügynökök gyors azonosítására. A gyalogosokat könnyebb volt gyorsan megtalálni és megtámadni, mint a magas rangú parancsnokokat, így ők domináltak a támadási menetrendben.

A Lavender a csatatér egyszerűsített digitális modelljét hozta létre, ami a korábbi konfliktusokhoz képest drámaian gyorsabb célzást és sokkal nagyobb arányú támadásokat tett lehetővé. Az elemző tisztek a támadások engedélyezése előtt felülvizsgálták ugyan a Lavender ajánlásait, de hamar bízni kezdtek benne, és megbízhatónak tartották. A tisztek gyakran csak 20 másodpercet töltöttek a Lavender célpont-ajánlásainak mérlegelésével, mielőtt jóváhagyták volna azokat.

Az ukrán tapasztalatok

Ukrajna további betekintést nyújt a mesterséges intelligenciának a harctéren zajló események megismerésére való alkalmazásába. A fejlett digitális technológia szinte átláthatóvá tette a közeli és mély harcteret.

A stratégia ma már az ellenséges erők megtalálása körül alakul ki, miközben a megfigyelőrendszereiket megtévesztve elkerülhetik, hogy célba vegyék őket. Az eredmény az, hogy a két haderő közötti frontvonal, amely mindkét oldalon körülbelül 40 kilométeres körzetben húzódik, ma már egy halálzóna, amelyen keresztül bárki csak irtózatos vérveszteségek árán tud áttörni.

Ez a taktikai válság valószínűleg tovább mélyül majd, ahogy Ukrajna és Oroszország a jelenlegi félautonóm légi, szárazföldi és tengeri rendszereket fokozatosan korszerűsíti mesterséges intelligenciával. Ezáltal ezek a robotok sokkal kevésbé lesznek sebezhetőek az elektronikus hadviselés zavarásával szemben, és lehetővé válik számukra, hogy önállóan felismerjék az ellenséges célpontot és támadjanak. A jelentős harctéri előnyöket érzékelve az USA elindította a nagyszabású Replicator programot, amelynek célja, hogy „több ezer fős autonóm rendszereket állítson hadrendbe több területen, a következő 18-24 hónapon belül”.

Kínára tekintve

Tekintettel a mesterséges intelligencia gázai és ukrajnai alkalmazására, valószínűnek tűnik, hogy egy esetleges Kína elleni háborúban a mesterséges intelligencia fő haszna hasonlóképpen a „találd meg és téveszd meg” lesz.

Gondolhatunk itt az első szigetlánc körüli összecsapásokra, amely Indonéziától Tajvanig és Okinaván keresztül a japán szárazföldig tart.

Kína nyugatra, az Egyesült Államok pedig keletre helyezkedik el, a katonai erők a mesterséges intelligencia azon képességét használnák fel, hogy gyorsan megtalálják a célpontokat a háttérben, miközben megpróbálnák becsapni az ellenséges mesterséges intelligencia rendszereit.

A mesterséges intelligencia segítségével az USA vezette koalíciós „kill webek” és a kínai „kill webek” könnyedén megtalálják és célba veszik az ellenséges légi- és tengeri erőket a szigetlánc saját oldalán. Az első szigetlánc így stabilizált, de nagyon veszélyes szárazföldi-, tengeri- és légi harctérré válhat, ahol a keleti oldalon az amerikai és szövetséges erők, a nyugati oldalon pedig a kínai erők dominálnak. A szigetlánc olyan senki földjévé válna, amelyen egyik fél sem tudna átjutni anélkül, hogy elviselhetetlen veszteségeket szenvedne.

A védelmi erők előtt ma talán az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehet győzni egy olyan háborúban, amelyet már ennyire a mesterséges intelligencia irányít és befolyásol. Az ukrajnai háború feltár néhány taktikát: a másik fél kifárasztása az elhúzódó felörlő harcban; tömeges frontális támadások alkalmazása az ellenfél legyőzésére egy gyengén védett területen; beszivárgás kis támadócsoportok segítségével, nagy tűzerővel támogatva; vagy valamilyen technológiai előny gyors kihasználása az áttöréshez. Ezek a lehetőségek megvalósíthatóvá válhatnak, ahogy egyre több mesterséges intelligenciával rendelkező fegyverrendszer kerül szolgálatba.

Úgy tűnik, hogy a műveleti egyensúly a védelem javára billent meg a támadással szemben, a status quo hatalmak - például India, Japán, Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr és Ausztrália - javára. Ez azonban arra késztethet egy olyan revizionista hatalmat, mint Kína, hogy területeket foglaljon el, mielőtt a többiek válaszolhatnának, ami megnehezíti a visszavágást.

Ahogyan Fumio Kisida volt japán miniszterelnök figyelmeztetett: „A mai Ukrajna lehet a holnapi Kelet-Ázsiája”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Azért van egy dolog, amiben jót tett Trump a kínaiakkal
Privátbankár.hu | 2025. május 10. 12:40
Áprilisban folytatódott a fogyasztói és termelői árak csökkenése Kínában a nemzeti statisztikai hivatal szombati jelentése alapján, ami a vámháborúnak is betudható.
Makro / Külgazdaság László Csaba: Meglepődnék, ha nem kattana bilincs az MNB-alapítványok miatt valakinek a csuklóján
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. május 10. 10:43
A volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár a május 7-ei élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 75. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Csak remélhetjük, velünk is azt teszik az amerikaik, mint a németekkel
Privátbankár.hu | 2025. május 10. 10:20
Megerősítette Németország lehetséges legjobb osztályzatát a Moody's, amely május végén dönt Magyarország hitelminősítéséről.
Makro / Külgazdaság Elképesztő, mi történik a hazai benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. május 10. 08:13
A közép- és kelet-európai régión belül a gázolaj már csak Ausztriában drágább, mint nálunk – derül ki a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk friss Mfor Üzermanyagár-figyelőjéből.
Makro / Külgazdaság Bődületes nagyságúra nőtt Kína devizatartaléka
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 17:41
Kína devizatartaléka, amely a legnagyobb a világon, áprilisban tavaly szeptember óta a legmagasabbra szintre, 3282 milliárd dollárra nőtt a márciusi 3241 milliárd dollárról – közölte az ország devizafelügyelete (SAFE).
Makro / Külgazdaság Az árrésstop ugyanúgy visszaüthet, mint tette azt az árstop?
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 15:21
A vártnál magasabb áprilisi inflációs adatra a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országos Kereskedelmi Szövetség mellett reagáltak az elemzők. 
Makro / Külgazdaság Csak nem rólunk vesznek példát az olaszok?
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 12:47
Nemcsak nálunk mérséklődött az ipari termelés csökkenése márciusban, hanem a dél-európaiaiknál is.
Makro / Külgazdaság Jó hírt fújt be a szél a magyar gazdaság legfontosabb exportpiacáról
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 11:46
Márciusban hosszú idő után nőttek a német elektromos-digitális ágazat megrendelései.
Makro / Külgazdaság Itt a bejelentés: ennyiért tankolhatunk a hétvégén
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 10:04
A nagykereskedelmi árak nem változnak, így a benzinkutakon múlik, elmozdítják-e a 95-ös oktánszámú benzin és a gázolaj árát.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: Ez zsákutcás irány
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 09:47
Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG