<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

A brüsszeli EU-csúcson is működött a magyar-lengyel szövetség: Orbán Viktor kiállt a lengyelek mellett az uniós jog elsőbbségének kérdésében, és Varsóval közösen támadta az uniós klímacsomagot az elszálló energiaárak miatt. A magyar kormányfő szerint Brüsszel „utópikus fantáziákat" kerget, és megöli a középosztályt. A kedélyeket a kompromisszumok embere, Angela Merkel próbálta hűteni. A német kancellárnak azonban ez lehet az utolsó EU-csúcsa – a lapunk által megkérdezett szakértő szerint az új német kormány kritikusabb lesz majd a magyar kabinettel szemben.

Brutálisan magas energiaárak, uniós klímacsomag, Brüsszel és Varsó konfliktusa az uniós jog elsőbbsége miatt – nagyrészt ezekről a témákról folyt a vita az uniós állam- és kormányfők tegnap kezdődött csúcstalálkozóján Brüsszelben.

Ahogy arra számítani lehetett, a csúcson az EU két „problémás állama”, Magyarország és Lengyelország egymás segítségére sietett: mind az energiaárak ügyében, mind a jogi vitában közös álláspontra helyezkedtek, és egyben az uniós vezetőket hibáztatták a kialakult helyzetért.

Merkel nélkül nehezebb lesz: Orbán Viktor és Angela Merkel az EU-csúcson Brüsszelben 2021. október 22-én. EPA/JOHN THYS / POOL  Merkel nélkül nehezebb lesz: Orbán Viktor és Angela Merkel az EU-csúcson Brüsszelben 2021. október 22-én. EPA/JOHN THYS / POOL

Lekapcsolt villanyok

Orbán Viktor már a csúcs előtt alaposan belecsapott a húrokba, amikor azt mondta:

A villanyt már lekapcsolták, legalábbis néhány brüsszeli bürokrata fejében.

Szerinte ugyanis megöli az európai középosztályt, amit az Európai Bizottság és annak alelnöke, Frans Timmermans zöld megállapodásért felelős biztos a Fit for 55 nevű új klímacsomagjával csinál. 

Úgy véli, emiatt emelkednek az energiaárak Európa-szerte, a bizottság tervei pedig tovább növelik majd azokat, és veszélybe sodorhatják a magyar rezsicsökkentés eredményeit.

Az európai demokráciát sodorják veszélybe azok, akik az egekbe emelik az áramnak és a gáznak az árát. Ezért ezeket a terveket vissza kell vonni és újra kell gondolni

- fogalmazott.

Utópikus fantáziák

A kiszivárgott hírek szerint a magyar kormányfő a zárt ajtók mögött zajló csúcson sem finomkodott: a lengyel kormánnyal közösen a klímacsomag hatályon kívül helyezését szorgalmazta, és javaslatai „teljes átgondolására” szólította fel az Európai Bizottságot.

Azzal a javaslattal kapcsolatban például, miszerint a közlekedési és építőipari szektort is be kell vonni a kibocsátás-kereskedelembe, a Die Welt szerint azt mondta:

részben „utópikus fantáziák”-ról van szó.

Magyarország és Lengyelország mellett Csehország is azt követelte, hogy az EU ezen a téren lépjen fel a spekulatív tevékenységek ellen, mivel azok tovább növelik az energiaárakat.

Szakértők szerint ugyanakkor az energiaár-robbanásnak több egyéb oka van, a nem eléggé feltöltött gáztározók mellett főleg az, hogy a megugró keresletet nem követte a kínálat – Oroszország például nem szállít annyi gázt Európába, amennyit tudna.

Az Európai Bizottság október közepén javaslatcsomagot készített a tagállamok számára a cégeket és a fogyasztókat is sújtó árrobbanás kezelésére: a javaslatok között szerepel például a sürgősségi jövedelemtámogatás, a számlafizetések ideiglenes halasztása és a célzott adócsökkentés.

Az EU-csúcson ugyanakkor

néhány ország – Magyarország és Lengyelország mellett Spanyolország és Görögország is – uniós szintű intézkedéseket követelt a probléma enyhítésére.

Mire jutottak?

A tagországok által a csúcson elfogadott zárónyilatkozatban végül az szerepel, hogy a tagállamoknak és a bizottságnak a lehető legjobban ki kell használnia a javaslatcsomagban felvázolt opciókat.

A tagállami vezetők egyúttal felkérték az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogyan működnek az unió gáz- és villamosenergia-piacai, valamint

hirdetés

vizsgálja meg az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerével kapcsolatos spekulatív tevékenységeket,

melyek során a vállalatok engedélyeket szereznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának ellensúlyozására az európai értékpapírok segítségével.

Emellett arra is felkérték az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy mihamarabb mérlegeljék az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a háztartások és a vállalatok megfizethető áron jussanak hozzá az energiához, ellenállóbbá tegyék az EU energiarendszerét, és hozzájáruljanak a klímasemlegesség elérését célzó biztonságos átmenethez.

 A magyar kormányfő a csúcs végeztével azt mondta: a rezsiköltségeket érintő szabályozás ügyében

komoly meccs volt Brüsszelben, ami döntetlennel zárult. Döntés a decemberi csúcson várható.    

Jogvita és pénzmegvonás

A csúcson téma volt az EU és Lengyelország között a közelmúltban kitört jogvita is. A lengyel alkotmánybíróság október elején ugyanis kimondta:

az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal. Ezáltal bizonyos esetekben megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét.

A döntés óriási felzúdulást keltett uniós szinten: vezető uniós politikusok azt követelték, hogy Lengyelország továbbra se kaphasson pénzt az új uniós forrásból, a Helyreállítási Alapból. (A forrás elköltésére benyújtott magyar, illetve lengyel tervet az Európai Bizottság továbbra sem hagyta jóvá.)

Orbán Viktor ebben a témában sem fogta vissza magát: szerinte boszorkányüldözés folyik Európában Lengyelország ellen, az igazság a lengyelek oldalán van, a magyar kormány pedig kiáll mellettük.

Hozzátette: azokban az ügyekben, amelyet a nemzeti parlamentek nem adtak át az Európai Uniónak, semmi keresnivalója az unió egyetlen intézményének sem; azok az ügyek a nemzeti alkotmányokra és bíróságokra tartoznak.

Lopakodó hatáskörbővítés zajlik az EU részéről, aminek végre megálljt kell parancsolni. A lengyelek végre vették a bátorságot és megnyitották ezt a csatát. Ott a helyünk mellettük

–mondta Orbán Viktor még a csúcs előtt. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig ultimátumokat és zsarolást emlegetett Brüsszelre utalva. 

És akkor jött Merkel 

A kedélyeket végül - ki más - Angela Merkel próbálta lehűteni. (Igaz, egyes források szerint a vita alapvetően nyugodt hangulatban zajlott.)

A német kancellár, aki a korábbi magyar ügyekben is a kompromisszumot és a párbeszédet szorgalmazta, egyrészt utalt arra, hogy a jogállamiság az EU egyik központi értéke. A Welt szerint ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy "lehetőségeket kell találni" a megoldásra, azzal ugyanis nem oldják meg a problémát,  ha az Európai Bíróság előtt vitáznak egymással. Lényegében tehát azt mondta, hogy

politikai kompromisszumokra van szükség.

Könnyen lehet azonban, hogy Angela Merkelnek ez volt az utolsó uniós fellépése, és a decemberi EU-csúcson már a választásokat megnyerő szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, Olaf Scholz képviseli Németországot – legalábbis ha addig sikerül tető alá hozni az SPD-Zöldek-liberálisok koalíciót

Ami a jogállamiságot illeti, az új német kormány elődjénél világosabban, egyértelműbben kritizálhatja majd a magyar kormányt 

-mondta a Privátbankár.hu kérdésére Frank Burgdörfer politikai elemző a héten a Magyarországi Német Nagykövetség háttérbeszélgetésén a jövendőbeli magyar-német viszonyról.

Ez pedig nyilván uniós szinten is tovább nehezítheti majd a magyar (és a lengyel) kormány helyzetét.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Szlovénia végleg felfüggeszti az egyik oltást
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 18:16
A Janssen egyadagos oltásról van szó. A döntés oka, hogy összefüggés találtak egy haláleset és a vakcina használata között.
Makro / Külgazdaság Oltás nélkül sehova? Újabb szigorítások jönnek egyik szomszédunknál
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 16:35
Ukrajnában kizárólag oltott vendégeket szolgálhatnak ki például az éttermek, kulturális intézmények, edzőtermek.
Makro / Külgazdaság A nap képe: így búcsúztak Dárdaitól a berlini ultrák
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 16:20
A Hertha BSC vezetése megvált tőle, de a szurkolók emlékezetében örökre megmarad.
Makro / Külgazdaság Varsó feléleszti a német démonokat – jóvátétel és határkérdés
Káncz Csaba | 2021. november 30. 15:47
A lengyel kormány a belpolitikai pecsenyéjét sütögeti, amikor feltépi a történelmi sebeket és második világháborús jóvátételt követel Berlintől.  A német történész szerint viszont aki ügyet csinál a jóvátétel kérdéséből, az egyben ügyet csinál Lengyelország nyugati határainak kérdéséből.  Aki pedig ügyet csinál Lengyelország nyugati határának kérdéséből, az elkerülhetetlenül ügyet csinál annak keleti határaiból is.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Újabb lépést tett az MNB - folytatódik az emelés
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 14:55
Bár ezúttal nem az alapkamat további emeléséről, hanem a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött a Monetáris Tanács.
Makro / Külgazdaság A magyar konzulátusok cáfolták, hogy Ausztria januártól nem fogadja el a PCR-teszteket
Hollós János | 2021. november 30. 14:11
A két ausztriai képviseletünkön nem tudnak ilyen tervről és a gondolatot is kizártnak tartják. Az viszont biztos, hogy a helyi hatóságok rendkvül szigorúan vesznek minden általuk bevezetett szabályt és korlátozást és tovább szigorítanak. Ausztriában a napokban jelent meg a koronavírus szupermutánsa.
Makro / Külgazdaság Nem kell izgulnunk a szupervariáns miatt az EMA vezére szerint
Wéber Balázs | 2021. november 30. 12:22
Az Európai Gyógyszerügynökség vezetője szerint a jelenlegi vakcinák is megvédenek a koronavírus legújabb mutánsa, az omikron ellen. Ha pedig mégis szükségessé válik, 3-4 hónap alatt jóvá tudják hagyni a módosított oltóanyagokat. A Moderna vakcinagyártó főnöke eközben azt mondta: a jelenlegi oltóanyagok kevésbé lehetnek hatékonyak az új variánssal szemben.
Makro / Külgazdaság A vendéglátósoknak majdnem 10 százalékkal magasabb a keresete, mint egy éve
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 11:58
Szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Egyelőre úgy néz ki, a terv szerint csökkenthető tovább az államadósság
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 11:03
Az Állami Számvevőszék ugyanakkor figyelmeztet: egy esetleges zárás visszavetheti a karácsony előtti fogyasztást, de a beruházásokra is kedvezőtlen hatást gyakorolhat.
Makro / Külgazdaság Új tulajdonosa lesz a DIGI-nek
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 10:14
A 4iG Nyrt. az átvilágítás befejezését követően végleges adásvételi szerződést írt alá az RCS & RDS csoporttal a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai, azaz Invitel Zrt. az I TV Zrt. és a DIGI Infrastruktúra Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásáról.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló