|
| (Fotó: depositphotos.com) |
Az amerikai demokrata elnökjelöltek vitája rámutat arra, hogy a jelölteknek nincsenek önálló elképzeléseik az USA szerepéről a világban, igaz, a moderátorok sem tesznek fel éles kérdéseket számukra a nemzetközi politika területén. Pedig az amerikai közembert is érdekelhetné, hogy egyetértenek-e a csaknem 800 amerikai katonai bázis fenntartásával világszerte, miközben az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak és Oroszországnak összesen van mintegy 30. Kínának pedig egyetlen egy.
Megszületett a vádirat
Tényleg 25-ször annyi külföldi bázissal kell az USA-nak rendelkeznie, mint a többi nagyhatalomnak összesen, vagy ezt a számot a felére lehetne csökkenteni? Nos, ezt nem tudjuk meg az elnökjelöltektől. Pedig az amerikai katonai kiadások elszabadultak és ez aláássa az USA azon képességét, hogy érdemben foglalkozzon a klímaváltozással, a leromló infrastruktúrával, az egészségbiztosítási rendszerrel - ahonnan tavaly 2.3 millió amerikai állampolgár esett ki – és a három éve folyamatosan csökkenő születéskor várható élettartammal.
Nos, ezért is kaptuk föl a fejünket, amikor egy volt CIA elemző - jelenleg pedig a Johns Hopkins Egyetem professzora - valóságos vádiratot tett közzé az amerikai katonai költségvetésről. Melvin Goodman szerint a valós éves adat egy ezermilliárd dollár fölött van, amely szerinte több, mint a világ országainak katonai büdzséje összesen! Goodman ugyanis a hivatalos 750 milliárd dolláros Pentagon költségvetés mellé teszi még a hírszerzés (70 milliárd), a belbiztonsági minisztérium (70 milliárd), az energiaügyi minisztérium (30 milliárd, jó része a nukleáris erőkre fordítódik) és a veteránok (200 milliárd) büdzséjét is.
Átláthatatlan és pazarló
Goodman beszámol arról, hogy ez az irdatlan összeg az elmúlt években nem került sem szigorú kongresszusi átvizsgálás, sem pedig belső felügyelet alá. A közelmúltig a Pentagon költségvetése volt az egyetlen nagy államháztartási tétel, amelyet sohasem auditáltak. Egészen tavalyig, amikor ez egy közel 400 millió dollárbe kerülő átvizsgálással megtörtént – és láss csodát, a Pentagon csúnyán elbukott a vizsgán.
A professzor szerint a légierő a legpazarlóbb haderőnem a katonai költségvetésben. A szenárusi meghallgatásokon a Pentagon rendszeresen eltúlozza a külföldi légelhárítás képességeit, miközben milliárdok folytak a B1 nehézbombázó és az F-22-es vadászgép fejlesztésére – amelyeket sem sem Irakban, sem Afganisztánban, sem semelyik más harci zónában eddig nem vetették be. Az F-22-es programját aztán befejezték, hogy egy még drágább és vitatottabb programnak, az F-35-ösnek adjanak teret. Nos, az F-35-ös program égbekáltó kudarcáról már többször beszámoltunk ezeken a hasábokon.
|
| Káncz Csaba |
Kukába a leszerelési szerződésekkel
Goodman az elmúlt 60 év egyik legnagyobb titkának nevezi, hogy az USA a nukleáris fegyverek előállítására és fenntartására 5-6 ezermilliárd dollár (!) közötti összeget fordított. Ez az égbekiáltó összeg annyi, amennyit amerikai szárazföldi erőkre, vagy a haditengerészetre költött az ország a második világháború óta. Holott több évtizede, eredetileg a Pentagon azzal érvelt, hogy a nukleáris fegyverek majd lehetővé teszik a kisebb hadsereg fenntartását.
A professzor végül megállapítja, hogy George W. Bush és Donald Trump elnökségei a lehető legrosszabb stratégiai helyzetbe navigálták az országot. Bush 2001-ben egyoldalúan felmondta az 1972-ben még a Szovjetunióval kötött ABM-szerződést, megadván a lehetőséget a Pentagonnak, hogy minden megszorítás nélkül folytathassa a rakétavédelmi pajzs kifejlesztésére és telepítésére irányuló kísérleteket – egyben megnyitva az utat a nemzeti rakétavédelmi programok több száz milliárd dollárba kerülő, homályos világa felé. Trump pedig tavaly felmondta a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), amely Goodman szerint a történelem egyik legsikeresebb leszerelési szerződése volt és amelynek érvénytelenítése utat nyitott Európában és Ázsiában az újabb fegyverkezési versenynek.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
