Azon nincs mit izgulni, hogy melyik párt nyeri vasárnap a tartományi választásokat Bajorországban. A dél-németországi tartományban 1957, tehát 66 éve óta ugyanis folyamatosan a Keresztényszociális Unió (CSU) adja a miniszterelnököt, és ez a tradíció alighanem most is folytatódik.
A jobbközép párt a voksok 36-37 százalékát seperheti be a legfrissebb közvéleménykutatások szerint, és ezzel toronymagasan végezhet az első helyen.
Túlzott örömre azonban még így sem lenne oka a CSU híveinek: ez az eredmény ugyanis nagyjából az öt évvel ezelőttinek felelne meg. Akkor a voksok 37,2 százalékát kaparintották meg, ami a legrosszabb teljesítményük volt 1950 óta.
Söder, a CSU új motorja
A Die Welt szerint a pártban többen mégis abban reménykednek, hogy egy jó eredmény megágyazna a CSU-vezér és bajor miniszterelnök Markus Söder kancellárjelöltségének.
Söder 1994 óta tagja a bajor tartományi parlamentnek, 2007 óta pedig különböző miniszteri posztokat töltött be a helyi kormányokban. A Horst Seehofer dominálta korszak alkonyával párhuzamosan lett egyre fontosabb szereplője a bajor és a német politikai életnek: a bajor miniszterelnöki posztot 2018 márciusában, a CSU vezetését pedig 2019 januárjában vette át Seehofertől.
Bár az 56 éves politikus idén nyáron kizárta az indulását a kancellári posztért, elemzők úgy vélik, hogy egy jó választási eredmény megnövelné az ambícióit.
Emlékeztetnek arra is, hogy Söder sokáig a 2021-es szövetségi parlamenti választások előtt is elutasította a jelöltséget, végül mégis beszállt a versenybe.
Akkor a CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelöltje végül nem ő, hanem a CDU akkori elnöke, Armin Laschet lett. Ez, mint később kiderült, rossz döntésnek bizonyult, hiszen a pártszövetség elvesztette a választást, és 16 év kormányzás után ellenzékbe kényszerült.
A CDU-CSU hagyományosan közös kancellárjelöltet állít, aki általában – de nem mindig – a CDU elnöke. Söder eddig azt mondta, hogy a jelenlegi CDU-vezér, Friedrich Merz jelöltségét támogatja. A következő szövetségi parlamenti választások 2025 őszén lesznek.
A CSU-vezér választási kampányában támadta az országosan kormányzó szociáldemokrata-zöld-liberális koalíciót, de a pártjától jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) nevű pártot is.
A CSU várhatóan nem tud majd egyedül kormányt alakítani Bajorországban, a Zöldekkel és az AfD-vel való összefogást pedig kizárta.
Ugyanakkor az előrejelzések szerint folytathatja majd a közös kormányzást a Szabad Választók nevű liberális-konzervatív, helyi önrendelkezést hirdető párttal.
A Szabad Választók a voksok 15 százalékát szerezhetik meg, ami több mint három százalékpontos javulás lenne 2018-hoz képest.
Betliznek a kormánypártok
Szomorú vasárnap elé néznek viszont az országos kormánykoalíció tagjai. A Zöldek az öt évvel ezelőtti 17,6 százalék után most mindössze 15 százalékra számíthatnak, a szociáldemokraták maradnak az egy számjegyű tartományban (9 százalék), míg a liberálisok mindössze négy százalékot szerezhetnek – azaz kieshetnek a helyi törvényhozásból (a bejutási küszöb öt százalék).
Mindeközben a nacionalista AfD 14 százalékkal a valaha volt legjobb eredményét érheti el Bajorországban. Igaz, ez még mindig jóval elmarad a kelet-németországi értékektől, ahol a keményvonalas jobboldali párt elsősorban népszerű.
Ami Hessent illeti, a közép-németországi tartományban a jelenleg is kormányzó CDU-nak áll a zászló. A jobbközép párt a voksok 32 százalékát szerezheti meg, ami 5 százalékponttal jobb eredmény lenne a 2018-asnál.
Az országos kormánypártok népszerűsége itt is csökken: a Zöldek és a szociáldemokraták a 2018-as 20 százalék körüli eredmény után most csak 17-17 százalékon végezhetnek, a liberálisoknak pedig itt is izgulniuk kell a bejutásért – az öt százalékos küszöbön billegnek. Ezzel szemben az AfD itt is feljövőben van: 13,1-ről 16 százalékra javíthatja az eredményét.
Sokasodó problémák
Bár Németországban a tartományi választásokon nagy hangsúlyt kapnak a helyi témák – és az egyes tartományoknak nagyon eltérő pártpreferenciái vannak hagyományosan –, a várható eredmények nagyjából megfelelnek az országos trendeknek.
Eszerint az ellenzéki CDU-CSU szövetség magasan vezeti a népszerűségi listát 28-29 százalékkal, míg a kormánypártok gyengélkednek: az SPD 16-18, a Zöldek 14-15, a liberálisok pedig mindössze 6-7 százalékot szereznének, ha most lennének parlamenti választások.
Országosan a második legnépszerűbb politikai erő ma már az AfD, amely a választók 21-23 százalékának a támogatását bírja.
Németország gazdasági problémákkal küzd: a GDP a vártnál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal zsugorodhat idén. Eközben a menedékkérők és bevándorlók áradatával is meg kell küzdenie, amely egyre inkább túlterheli a helyi közösségeket – ez a mostani kampányok során is fontos téma volt.
Számos helyi hatóság mindenesetre már kétségbeesetten jelezte Berlinnek, hogy nem tudja hol elhelyezni az érkezőket.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 129,72 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel, 143 326,20 ponton zárt szerdán.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
