Azon nincs mit izgulni, hogy melyik párt nyeri vasárnap a tartományi választásokat Bajorországban. A dél-németországi tartományban 1957, tehát 66 éve óta ugyanis folyamatosan a Keresztényszociális Unió (CSU) adja a miniszterelnököt, és ez a tradíció alighanem most is folytatódik.
A jobbközép párt a voksok 36-37 százalékát seperheti be a legfrissebb közvéleménykutatások szerint, és ezzel toronymagasan végezhet az első helyen.
Túlzott örömre azonban még így sem lenne oka a CSU híveinek: ez az eredmény ugyanis nagyjából az öt évvel ezelőttinek felelne meg. Akkor a voksok 37,2 százalékát kaparintották meg, ami a legrosszabb teljesítményük volt 1950 óta.
Söder, a CSU új motorja
A Die Welt szerint a pártban többen mégis abban reménykednek, hogy egy jó eredmény megágyazna a CSU-vezér és bajor miniszterelnök Markus Söder kancellárjelöltségének.
Söder 1994 óta tagja a bajor tartományi parlamentnek, 2007 óta pedig különböző miniszteri posztokat töltött be a helyi kormányokban. A Horst Seehofer dominálta korszak alkonyával párhuzamosan lett egyre fontosabb szereplője a bajor és a német politikai életnek: a bajor miniszterelnöki posztot 2018 márciusában, a CSU vezetését pedig 2019 januárjában vette át Seehofertől.
Bár az 56 éves politikus idén nyáron kizárta az indulását a kancellári posztért, elemzők úgy vélik, hogy egy jó választási eredmény megnövelné az ambícióit.
Emlékeztetnek arra is, hogy Söder sokáig a 2021-es szövetségi parlamenti választások előtt is elutasította a jelöltséget, végül mégis beszállt a versenybe.
Akkor a CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelöltje végül nem ő, hanem a CDU akkori elnöke, Armin Laschet lett. Ez, mint később kiderült, rossz döntésnek bizonyult, hiszen a pártszövetség elvesztette a választást, és 16 év kormányzás után ellenzékbe kényszerült.
A CDU-CSU hagyományosan közös kancellárjelöltet állít, aki általában – de nem mindig – a CDU elnöke. Söder eddig azt mondta, hogy a jelenlegi CDU-vezér, Friedrich Merz jelöltségét támogatja. A következő szövetségi parlamenti választások 2025 őszén lesznek.
A CSU-vezér választási kampányában támadta az országosan kormányzó szociáldemokrata-zöld-liberális koalíciót, de a pártjától jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) nevű pártot is.
A CSU várhatóan nem tud majd egyedül kormányt alakítani Bajorországban, a Zöldekkel és az AfD-vel való összefogást pedig kizárta.
Ugyanakkor az előrejelzések szerint folytathatja majd a közös kormányzást a Szabad Választók nevű liberális-konzervatív, helyi önrendelkezést hirdető párttal.
A Szabad Választók a voksok 15 százalékát szerezhetik meg, ami több mint három százalékpontos javulás lenne 2018-hoz képest.
Betliznek a kormánypártok
Szomorú vasárnap elé néznek viszont az országos kormánykoalíció tagjai. A Zöldek az öt évvel ezelőtti 17,6 százalék után most mindössze 15 százalékra számíthatnak, a szociáldemokraták maradnak az egy számjegyű tartományban (9 százalék), míg a liberálisok mindössze négy százalékot szerezhetnek – azaz kieshetnek a helyi törvényhozásból (a bejutási küszöb öt százalék).
Mindeközben a nacionalista AfD 14 százalékkal a valaha volt legjobb eredményét érheti el Bajorországban. Igaz, ez még mindig jóval elmarad a kelet-németországi értékektől, ahol a keményvonalas jobboldali párt elsősorban népszerű.
Ami Hessent illeti, a közép-németországi tartományban a jelenleg is kormányzó CDU-nak áll a zászló. A jobbközép párt a voksok 32 százalékát szerezheti meg, ami 5 százalékponttal jobb eredmény lenne a 2018-asnál.
Az országos kormánypártok népszerűsége itt is csökken: a Zöldek és a szociáldemokraták a 2018-as 20 százalék körüli eredmény után most csak 17-17 százalékon végezhetnek, a liberálisoknak pedig itt is izgulniuk kell a bejutásért – az öt százalékos küszöbön billegnek. Ezzel szemben az AfD itt is feljövőben van: 13,1-ről 16 százalékra javíthatja az eredményét.
Sokasodó problémák
Bár Németországban a tartományi választásokon nagy hangsúlyt kapnak a helyi témák – és az egyes tartományoknak nagyon eltérő pártpreferenciái vannak hagyományosan –, a várható eredmények nagyjából megfelelnek az országos trendeknek.
Eszerint az ellenzéki CDU-CSU szövetség magasan vezeti a népszerűségi listát 28-29 százalékkal, míg a kormánypártok gyengélkednek: az SPD 16-18, a Zöldek 14-15, a liberálisok pedig mindössze 6-7 százalékot szereznének, ha most lennének parlamenti választások.
Országosan a második legnépszerűbb politikai erő ma már az AfD, amely a választók 21-23 százalékának a támogatását bírja.
Németország gazdasági problémákkal küzd: a GDP a vártnál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal zsugorodhat idén. Eközben a menedékkérők és bevándorlók áradatával is meg kell küzdenie, amely egyre inkább túlterheli a helyi közösségeket – ez a mostani kampányok során is fontos téma volt.
Számos helyi hatóság mindenesetre már kétségbeesetten jelezte Berlinnek, hogy nem tudja hol elhelyezni az érkezőket.
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
