4p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

A brit RUSI katonai kutatóintézet szerint rosszul céloznak Ukrajna nyugati támogatói Oroszország elleni gazdasági szankcióikkal. „Szőnyegbombázás” helyet egy-egy pontra kéne irányítani a „tüzet”.

Mióta feltalálták az ágyút, a hadseregek első számú feladata a harcmezőn, hogy valahogyan kiiktassák az ellenségük tüzérségét. Ezt a lovasrohamtól kezdve a harckocsitámadáson át a légi bombázásáig sok mindennel megpróbálhatják. Ha kudarcot vallanak, akkor az ágyúk letarolhatják a gyalogságukat, az erődjeiket, a járműveiket és az utánpótlásukat.

Az orosz hadsereg legfőbb erőssége a tüzérség – írta a Business Insider arról a fegyvernemről, amely a neves brit RUSI kutatóintézet szerint éppen ezért egyben gyenge pontja is lehet. Becslések szerint az ukrán veszteségek 70 százalékát az oroszok ágyúi és rakétavetői okozzák. Az első és a második világháborúban a harcoló felek tüzérsége az ellenségük veszteségeinek 60 százalékát okozta.

Nem jön ki a Himars-matek
Nem jön ki a Himars-matek
Fotó: EPA/ROBERT GHEMENT

Az ukránok az amerikai Himars rakétavetőkkel és a drónjaikkal nagy károkat tesznek az orosz tüzérségben, de a matek nem mellettük szól. Saját becslésük szerint a háború kezdete óta tízezer tüzérségi eszközt lőttek ki, miközben 2024 februárjáig az oroszok nagyjából hatezret tudtak pótolni ebből. Így az oroszok napi tízezer, az ukránok napi 1,8 ezer lövést tudnak leadni.

Ha nem megy erőből, meg kell próbálni ésszel csinálni

Az elmúlt hetekben az ukrán drónok nagy orosz lőszerraktárakat semmisítettek meg. Ez hiányt okoz a harctéren. Becslések szerint ez az öt az egyhez lövési arányt három az egyhez arányra mérsékelte. A tanulság: nem látszik sanszosnak, hogy az ukránok a harcréten meg tudják szüntetni az orosz tüzérség fölényét.

Ukrán és nyugati szakértők más módszert ajánlanak. Meg kell próbálni megelőzni, hogy az ágyúk, a lőszerük és a rakéták a harctérre érkezzenek. Ennek szellemében feltérképezték az orosz tüzérségi eszközök és lőszerek gyártásának ipari hátterét. A RUSI égisze alatt dolgozó team azt javasolja, hogy a nyugati szankciókkal ne a nehezen levadászható, apró elektronikai eszközöket célozzák meg, hanem a tüzérség jól látható háttériparát.

Egy krómércszállítmányt, ami a lövegek csövének erősítéséhez szükség króm kinyeréséhez kell, könnyebb észrevenni, mint banándobozokba rejtett mikrochipeket. Az oroszoknak egyelőre a felhalmozott szovjet tartalékok bőséges utánpótlást biztosítanak, ám RUSI talált két gyenge pontot a hadiiparukban. Az egyik a szerszámgépek hiánya, a másik a tüzérségi lőszerek gyártásához szükséges alapanyagok hiánya. A gépek terén korábban nyugati technológiát használtak, aminek fenntartása a 2022 eleje után bevezetett szankciók miatt lehetetlenné vált. Ezeket azonban részben kínai eszközökkel pótolták, részben különböző országokból – Kínától kezdve a közép-ázsiai államokon át Törökországig – nyugati gépek reexportjával pótolták.

Jelentősen vissza lehetne fogni a nyersanyagexportot

Az ágyúcsövek gyártásához azonban ennél többre van szükség. Az említett króm például kell a keménységük növeléséhez, és ennek 55 százalékát importálják az oroszok. Emellett macerás dolog az ágyúcsövek gyártása. Nem véletlen, hogy az orosz hadsereg csak négy céget bíz meg ezzel a feladattal.

Ezeknek számos beszállítójuk, például a speciális acélt előállító partnerük van. Ezt a beszállítói láncot már célzottan ki lehet pécézni, és a szankciókkal rá lehetne szállni ezek külföldi szállító partnereire. Hasonló a helyzet a cellulózgyapottal, ami a lőszerek és a rakéta-hajtóanyag nélkülözhetetlen nyersanyaga. Azonosítani lehet a kazahsztáni exportőröket, akiktől ezt beszerzik az oroszok. A RUSI csapata arra a következtetésre jutott, hogy a nyugati szankciók túl széleskörűen, szórványosan célozzák az orosz hadiipart ahelyett, hogy a kritikus elemeire koncentrálnának. Gazdasági és diplomáciai nyomással kellene ezeken az akupunktúrás pontokon nyomást gyakorolni, hogy akadályozzák a gépezet működését.

Az oroszok persze találnának alternatív nyersanyagforrásokat, de ez időbe tellene, és később ezeket is le lehetnek vadászni. A Business Insider cikkírói második világháborús analógiát hoznak. Németország stratégiai bombázásának az volt a célja, hogy kiiktassa a hadiipart. Amíg ezek az egész gazdaságot érintették, nem hoztak jelentős eredményeket, mert az üzemeket gyorsan újjászervezték. Hatásosabbnak bizonyult, amikor a német műbenzingyártásra összpontosították a légi támadásokat.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Varga Mihály: nem indítottunk kamatcsökkentési ciklust
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 17:20
A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.
Makro / Külgazdaság Mit adtak nekünk az akkumulátorgyárak?
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 17:00
Az elmúlt időszakban az akkumulátorgyárak ismét az érdeklődés fókuszába kerültek elsősorban a munkavédelmi és környezetszennyezés miatt. A kormány ugyan tagadta, hogy ezek az üzemek komoly egészségkárosodást okoznának akár az ott dolgozók, akár a környéken lakók számára, és inkább a gyárak gazdasági előnyeit hangsúlyozza. De valóban olyan előnyös ez a magyar emberek számára? Erről beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start műsorában.
Makro / Külgazdaság Ukrajna bekeményit: kedden is megbombázták a Barátság vezeték betáplálási pontját
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 16:20
Rádupláztak a hétfői támadásra, újabb drónokat küldtek Tatárföldre, ahonnan a Barátságot is táplálja Oroszország.
Makro / Külgazdaság Bár nő az orosz olajexport, estek az energiaexport bevételek
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 15:20
Oroszország olaj- és gázexportból származó bevétele csökkent az elmúlt 12 hónapban, közölték kedden Moszkva ukrajnai inváziójának negyedik évfordulóján.
Makro / Külgazdaság Ukrajna: már több megoldást is kínáltunk olajügyben, de Orbán Viktornak nem érdeke a megegyezés
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 15:00
Az uniós tiszviselőknek már van terve a válság megoldására. Az ukrán vezetés tárgyalna Magyarországgal, de nem kapnak érdemi választ – állítják.
Makro / Külgazdaság Itt a kamatdöntés: Varga Mihályék elkezdték a lazítást, de mi lesz így a forinttal?
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 14:02
Közel másfél év után kamatot csökkentett a Magyar Nemzeti Bank.
Makro / Külgazdaság Tavaly harmadával esett a német autóexport Kínába
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 13:43
Ezzel folytatta a meredek visszaesést, aminek a következtében a 2022. évi csúcs óta a német ágazati export több mint a felére zsugorodott – áll az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) német gazdaságkutató intézet kedden ismertetett jelentésében.
Makro / Külgazdaság Nem akármit válaszolt Orbán Viktor az uniós figyelmeztetésre
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 12:04
Nem tud úgy tenni a magyar miniszterelnök, mintha mi sem történt volna, és amíg nincs olajszállítás, nem lesz uniós pénz sem Ukrajnának – írta António Costának.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat kaszált néhány Mol-vezető, amikor leállt a Barátság kőolajvezeték?
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 11:41
Bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz a tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség.
Makro / Külgazdaság Új terület került a fókuszba: felkészül a kiskereskedelem Nagy Márton szavai után?
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 11:14
Ismét felerősödött a külföldi cégek túlsúlyával kapcsolatos retorika Magyarországon. A bankszektor után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kiskereskedelmi ágazatot „fájó pontként” jellemezte, ahol csökkent a magyar tulajdon aránya az elmúlt 15 évben. Eközben a kereskedelem inkább a folyamatos és hirtelen jogszabályváltozások súlyát nyögi, naponta 9 bolt zár be Magyarországon.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG