|
| Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik a sajtónak az európai menekültválságról rendezett rendkívüli csúcstalálkozó kezdetén 2015. októberében. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
A Fideszből kiszivárgó hírek szerint a miniszterelnök egy esetleges sikeres kvótanépszavazás után megkísérelné az uniós alapszerződés módosítását azzal a céllal, hogy a döntéshozatali mechanizmusban a tagállamok a jelenleginél nagyobb súllyal szerepeljenek. Orbán ehhez természetesen segítségül hívná az utóbbi időben egyre összetartóbb V4-ek támogatását. A kormányfő belső köreiből származó értesülések szerint Orbán ugyanis politikai karrierjét európai színtéren kívánja kiteljesíteni és akár Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének helyére pályázik.
Mi lehet Orbán célja?
Mára egyértelművé vált, hogy Orbán határozott vízióval rendelkezik Európára vonatkozóan. Ráadásul a kormányfő ideája már nem a hagyományos európai baloldal-jobboldal dichotómiába sorolható, sokkal inkább az euroszkeptikus-populista és az Európa-párti politikai erők megosztottsága mentén tematizál. Orbán családon és kereszténységen alapuló Európa-képe a legtöbb megnyilatkozásában megjelenik, de legalább olyan gyakran bírálja a szociális Európa elképzelését is – nem is beszélve a bevándorláspolitikáról -, és állít alternatívát ezzel szemben.
Orbán helye Európában
Kétség sem fér hozzá, hogy a menekültválság eredményeképp Orbán valódi európai szereplővé lépett elő. Míg korábban leginkább a nagy port kavart kijelentéseivel és Nyugaton botránykeltő jogalkotási metódusával dominált az európai köztudatban, mint egy súlytalan ország fickándozó bajkeverője, mára már a migrációs törésvonal egyik oldalának legfőbb szereplői közt tartják számon összeurópai szinten, megoldási javaslataira pedig immár mint valós perspektívára tekintenek.
Az ismertség ugyanakkor nem azonos az elismertséggel: mindazon túl, hogy a korábbi antidemokratikus lépéseiről nem feledkeztek el, a jelenlegi válságkezelő metódusa sem épp az együttműködésre, hanem az itthon megszokott, erőből levezényelt, deviáns destabilizálásra épül, erre pedig a jelenlegi nyugati fősodornál érzékelhetően nincs kereslet. Nehezíti a helyzetét, hogy Nyugaton továbbra sem szűnt meg az előítélet a Keletiekkel szemben, így Orbán eleve hátrányból indul.
A közhangulat változása Orbánnak kedvez
Az egy évvel ezelőtt kirobbant és egyelőre beláthatatlan ideig tartó menekültválság azonban átrendezte az európai erőviszonyokat. 2017 pedig sorsdöntő évnek ígérkezik, hiszen a franciák elnökválasztása mellett a németek is döntenek a Bundestag összetételéről. Ha a hagyományos pártok dominanciája érvényesül, akkor Orbán minden kétséget kizáróan marginális pozícióban marad, és legfeljebb bomlasztó politikával tud nyomást gyakorolni a bevándorláspolitika fő csapásirányára.
Ennek ellenkezőjére azonban egyre nagyobb az esély – ahogy ezt a németországi tartományi választások eredményei is mutatják. Franciaországban szintén születhet Orbánnak kedvező helyzet, hiszen egy esetleges Sarkozy-győzelem kedvező lenne Orbán számára – hogy az oroszbarát Le Penről ne is beszéljünk. Orbán jelenlegi diplomácia hátországát a mögötte összezáró V4 adja, amely – főképp Lengyelország súlya miatt – EU-s szinten meghatározó tényezővé vált. A magyar miniszterelnök külön szerencséje, hogy a lengyel kormányfő, Beata Szydło nem elég karizmatikus.
Még az idén áttörést jelentene, ha Donald Trump elnyerné az USA elnöki címét, hiszen Európában elsőként Orbán támogatta deklaráltan Trumpot. A republikánus jelölt remek viszonyt ápol Putyin orosz elnökkel, akinek szándékai Európában egyre inkább nyilvánvalóak. Egy majdani Trump – Putyin tengely pedig valószínűleg szívesen látna egy értékekben is hozzájuk közel álló politikust az átalakult EU egyik vezető tisztségében.
Kulcs a népszavazás sikere
Orbán európai karrierjéhez előfeltétel, hogy a vasárnapi kvótanépszavazás eredményes legyen. Nem véletlenül vállalta Orbán azt a diplomáciai bakit - amellyel az egyik legfőbb szövetségesének tekinthető szlovákok nemtetszését is kiváltotta - hogy kudarcnak állította be a V4-ek többi tagja által sikerként prezentált pozsonyi EU-csúcsot.
Nem volt véletlen ez a durva modortalanság, hiszen mindent meg kell tennie, hogy itthon magas szinten tartsa a politikai feszültséget. Jól tudja, hogy egy eredményes hazai népszavazás európai méretű politikai földcsuszamlást idézhetne elő. Amennyiben viszont a kvótanépszavazás érvénytelen lesz, nemcsak Orbán európai ambíciói kapnak súlyos csapást, hanem a fideszes bevándorláspolitika is gyakorlatilag illegitimmé válik.
Káncz Csaba és Zsoldos Ákos jegyzete
Óriási mozgolódás a horvát kormányban.
