Az Európai Bizottságnak vaskos dossziéja van, hogy annak alapján lefolytassa a hivatalos jogállamisági eljárást Magyarországra vonatkozóan - nyilatkozta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos kedden, az európai ügyekért felelős tagállami miniszterek luxemburgi tanácskozását követő sajtótájékoztatón az MTI szerint.
Reynders véleménye szerint, fontos hogy a jogállamisági párbeszédet még nemzetközileg feszült helyzetben is folytassák, annak érdekében, hogy az EU megmutassa:
"a nemzetközi rendnek vannak szabályai, ezeket a szabályokat komolyan vesszük, védjük és előmozdítjuk a jogállamiságot".
A biztos elismeréssel szólt a magyarországi digitalizálás fejlődéséről, azonban hangsúlyozta: az EU-nak továbbra is aggályai vannak a magyar igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes fellépés, a médiaszabadság és a fékek és ellensúlyok rendszerének terén. A médiával kapcsolatban kiemelte: az állami hirdetések jelentős része továbbra is lehetővé teszi a magyar kormány számára a közvetett politikai befolyás gyakorlását. Továbbá - tette hozzá - "a médiahatóság egy független rádióállomás szolgáltatási jogosultságát is elvette".
Mint mondta, Magyarországot illetően eszmecserét folytattak a bizottság legutóbbi jogállamisági jelentéséről. "A magyar kormány részéről azt a garanciát kaptuk, hogy folytatjuk a legújabb - júliusra várható - jelentésről a párbeszédet, miután Magyarország a választásokig felfüggesztette részvételét ebben a diskurzusban" - mondta. Hozzátette: ebben a jelentésben ajánlást fognak megfogalmazni minden tagállam számára, mert "ezek alapvető fontosságúak az előrelépéshez".
Újságírói kérdésre a biztos így nyilatkozott: "a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen múlt heti plenáris ülésen tett bejelentése elindítja a Magyarországgal szembeni hivatalos eljárást, amely a következő hetekben veszi kezdetét egy, már tavaly novemberben megkezdődött közigazgatási eljárást követően, de az intézkedés pontos kereteiről az eljárás során döntenek majd". Az uniós biztos hangsúlyozta: a rendelet tavaly január elsején lépett életbe, ezért a bizottság visszamenőleg is intézkedik majd.
Reynders arra is kitért, hogy a magyar választási eredmények, amelyek ismét kormánypárti többséget hoztak a parlamentben, nem jelentik azt, hogy ne szabadna vitát folytatni a jogállamiságról.
"A jogállamiság a többség számára is korlátokat jelent. Azt jelenti, hogy az uniós szerződésekben és a nemzeti alkotmányokban rögzített egyéb értékek teljes tiszteletben tartásával kell cselekednie"
- hangsúlyozta. Aláhúzta: "a magyar gyermekvédelmi törvény diszkriminatív az LMBTI közösségre nézve, és e kisebbség érdekeit is védeni kell, tehát a parlamenti többség nem lehet magyarázat a diszkrimináció hiányára".
Varga Judit: kettős mérce
Megszólalt az ülés után a magyar igazságügyi miniszter is. Az Európai Bizottság országspecifikus jogállamisági jelentéseinek megállapításait Magyarország és Lengyelország esetében a kettős mérce jellemzi - jelentette ki Varga Judit.
A miniszter magyar újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett, hogy az illetékes miniszterek az úgynevezett éves jogállamisági párbeszéd keretében "országspecifikus megbeszélést" tartottak, és több tagország, köztük Magyarország, Hollandia, Ausztria, Luxemburg és Málta esetében tekintették át a jogállamisági elvek gyakorlati érvényesülését.
Közölte: a jelentések tekintetében megmutatkozó kettős mércére vonatkozó magyar aggodalomra nem érkezett jogi válasz, majd hozzátette: ez megerősítette Magyarország azon aggodalmát, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése nem előremutató, hiszen tovább mélyíti a tagállamok közötti árkokat.
"Azok az országok, ahol nemzeti konzervatív kormány van, soha nem lehetnek jó tanulók"
- fogalmazott, majd hozzátette: Magyarország azt várja, hogy az Európai Bizottság elismerje, hogy a magyar jogszabályok az európai elvárásoknak megfelelnek.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarországon április 3-án a választáson a 12 éve hatalmon lévő nemzeti konzervatív kormány történelmi méretű győzelemmel kapott ismét mandátumot. A választók 54 százaléka kinyilvánította, hogy nem osztja az Európai Bizottság Magyarországot érintő aggodalmait. A magyar választók továbbra is a megkezdett irányba szeretnének haladni, a nemzeti szuverenitást, az önazonosság védelmét, és minden olyan önrendelkezési lehetőség megtartását kívánják, amelyre az uniós szerződések felhatalmazták az országot - emelte ki az igazságügyi miniszter.
Varga Judit kijelentette: az ukrajnai háború okozta "kiélezett helyzetben" arra kellene koncentrálni, amely az EU tagállamait összeköti, nem pedig arra, amely az árkokat mélyíti közöttük. Az egység, a szolidaritás, a nyitottság jegyében kellene beszélgetni egymással, nem egymást megbélyegezve - húzta alá.
Azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság a múlt héten bejelentette, elindítja az európai uniós források folyósítását blokkoló, a jogállamisághoz kötődő, úgynevezett feltételességi mechanizmus szerinti eljárást Magyarországgal szemben, Varga Judit azt mondta: a mechanizmus megindításáról az uniós bizottság szervezeti és működési szabályzata szerint még nem született döntés. A kommunikáció megelőzte a tettet, ugyanis vonatkozó döntés várhatóan csak április végén születik - mondta. Jogi és tartalmi nonszensz, hogy nincs elkövetési tárgy, amellyel kapcsolatban szabálytalan pénzköltés történhetett volna - jelentette ki.
Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.
Az Európai Tanács decemberi határozata köti a tagállamokat és az Európai Bizottságot egyaránt - tette hozzá Varga Judit.
A jogállamisági mechanizmussal heti videónkban is foglalkoztunk:
