2018-tól szélesebb körűvé válik az elektronikus ügyintézés, ennek lehetőségét egyebek mellett az államigazgatási szervezeteknek, önkormányzatoknak, bíróságoknak, közüzemi szolgáltatóknak kell biztosítaniuk. Ezeknél az intézményeknél az ügyintézés jelentős részét elektronikusan is el lehet intézni, de a házasságkötés vagy a gépjárművek műszaki vizsgáztatása továbbra is személyes körben marad.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. közleménye szerint január másodikától használhatják az állampolgárok és a szervezetek a személyre szabható ügyintézési felületeket. Ezekre az oldalakra elsőként csak ügyfélkapus azonosítással, a jövőben azonban többféle azonosítási mód - eSzemélyi, telefonos azonosítási kód - közül választva lehet majd belépni.
A felület az ügyintézésen túl e-közigazgatási portálokat és szolgáltatásokat összefogó komplex keretrendszer is lesz, ahová az ügyintéző szervek kihelyezhetik saját szolgáltatásaikat – tudatta a NISZ. Az uniós fejlesztésnek köszönhetően az Alkotmányvédelmi Hivatal is csatlakozni tud a januárban induló elektronikus közigazgatási térhez, így más - az AH illetékességébe tartozó - eljárásokban is biztosítani tudják az e-ügyintézés lehetőségét.
Nem mindenhol lehetséges még így
A Belügyminisztérium szerint az e-ügyintézés nyújtására kötelezettek körét egy 2015-ös rendeletben állapították meg: érintett intézmények és hivatalok januártól kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintézést azokban az eljárásokban, ahol ez értelmezhető és az ágazati jogszabályok nem zárják ki – vagyis ahol nem írja elő jogszabály a személyes megjelenést.
A jogszabály alapján e-ügyintézést szolgáltatások nyújtására kötelezett:
- az államigazgatási szervek,
- a helyi önkormányzatok,
- a közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok,
- az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok,
- az alapvető jogok biztosa,
- az ügyészség,
- a közjegyzők,
- a bírósági végrehajtók,
- a köztestületek (kivéve a hegyközségek),
- valamint a közüzemi szolgáltatók.
A BM elmondása szerint bizonyos szervezeti kör számára kötelező a teljes körű elektronikus ügyintézés (például a cégek ügyeinél), ugyanakkor hozzátették: a közigazgatási ügyek elektronizálása evolúciós folyamat, amely során a többféle ügyintézési metódus - személyes, telefonos, papíralapú és elektronikus - még párhuzamosan működik. Az elektronikus ügyintézés további kiterjesztéséhez növelni kell a társadalom digitális kompetenciáit, valamint az IT-eszközökkel való ellátottságot a jövőben.
Az Országgyűlés decemberben fogadta el az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletet hozhasson az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről. Erre azért volt szükség, mert egyes állami szervek önhibájukon kívül még nem tudják az e-ügyintézésnek azt a szintjét biztosítani, hogy az állampolgárok biztonságosan intézhessék ügyeiket. A rendeletben meg kell határozni az önhibán kívüli akadályozottság időtartamát is.
A 2025-ös pénzügyi évben 91 milliárd eurós árbevételt értek el, 2-5 százalékos árbevétel-növekedést várnak 2026-ra. 
