4p
A tegnapi első részben az orosz hiperkativitást vizsgáltuk meg a gyorsan leolvadó arktikus térségben. Mai, egyben a befejező részben Kína térségbeli behatolási kísérleteit vesszük górcső alá. London eközben még csak most ébred rá az új realitásokra.
Grönland északnyugati partja. Forrás: Wikimedia Commons

Kína idén januárban egy úgynevezett Fehér Könyvben vázolta fel sarkvidéki politikáját, kifejezvén ezzel elkötelezettségét a régió iránt. E szerint Kína tervei között szerepel, hogy az Északi-sarkot az Egy Öv, Egy Út Kezdeményezéséhez kösse, amellyel egy Északi-sarki selyemút valósulhatna meg, összekötve a Jeges tengeren Kínát és Európát. Kína is felismerte, hogy valós területi követelések híján inkább az együttműködésre, mintsem egy vezető szerep kialakítására kell helyeznie a hangsúlyt. Nem véletlen, hogy a dokumentum angol nyelvű verziójában 45-ször szerepel a “cooperation”, azaz együttműködés szó.

Grönlandi behatolási kísérletek

Kína a színfalak mögött valójában Izlandot használja fel strómannak regionális érdekei érvényesítésére. Nem véletlen, hogy már 2012-ben Izland volt a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang európai körútjának első állomása. 2013-ban Kína és Izland kétoldalú kereskedelmi egyezményt írtak alá, egyben Kína megfigyelő státuszért folyamodott az Arktikus Tanácsba – napjainkban pedig Kína működteti az Izlandon működő diplomáciai képviseletek legnagyobbikát!

Peking ezzel párhuzamosan aktívan dolgozik Grönland becserkészésén, de Dánia – amely országnak vétójoga van grönlandi nemzetbiztonsági kérdésekben – eleddig keményen áthúzta a kínaiak számításait. Tavaly Koppenhága biztonsági aggodalmakra hivatkozva elutasította a kínai General Nice Group bányavállalat ajánlatát egy elhagyott grönlandi haditengerészeti kikötő megvételére. Ebben a hónapban pedig 3 grönlandi reptér felújítását Nuuk inkább a dánokra bízta, mint a kínaiakra.

A dánokat nem hatja meg a kínaiak pénze, viszont nem kerülte el a figyelmüket, hogy Peking az elmúlt 5 évben stratégiai jelentőségű kikötőket vásárolt föl a görögországi Pireusztól kezdve a a belga Zeebrugge-ig, jelenleg már az európai konténer kikötők 10 százalékát ellenőrizve. Hogy ez (biztonság)politikailag hová vezethet, az megmutatkozott már 2016-ban, amikor is az EU tervezett nyilatkozatát a Dél–Kínai-tenger ügyében – főként magyar és görög követelésre – felvizezték, pedig három napig folyt a vita, hogy keményen oda kell szólni Pekingnek. Ám a közlemény végül meg sem említette Kínát.

Londonnak csak most csörög a vekker

Márpedig az elmúlt években a dán hadsereg érezhetően fokozta érdeklődését az arktikus térség irányába és már 2012-ben fölállították az Északi-sarkköri Parancsnokságot. Ezzel egyidőben még több katonát küldtek a második világháború óta működtetett közös amerikai-dán katonai bázisra, az észak-nyugat-grönlandi Thuléba. Koppenhágának és Washingtonnak más sem hiányzik, mint hogy Peking – amely katonai tengelyt alkot Moszkvával – befektetései révén végül politikai nyomást tudjon gyakorolni a ritkán lakott, de stratégiai fekvésű szigetre. Ez érinthetné adott esetben a Thulei Légibázist is, amely pedig olyan hiperérzékeny tevékenységeket végez, mint korai radar-riasztási rendszer, figyelmeztetés ballisztikus rakéta-csapásra és űr-megfigyelés.

Káncz Csaba

Norvégia is élen jár abban, hogy a NATO érdekeit érvényesítse a térségben. Valójában ez az egyetlen ország a világon, amelynek az állandó katonai főhadiszállása az Északi Sarkkör fölött van. Washingtonhoz hasonlóan viszont London is csak most ébred rá arra, hogy lemarad a gyorsan leolvadó térségben.

A brit parlament védelmi bizottsága csupán augusztus közepén hozta nyilvánosságra azt a jelentést, amely felszólítja a kormányt, hogy erősítse katonai jelenlétet az arktikus térségben, különös tekintettel az orosz Északi Flotta hiperaktivitására. A jelentés megállapítja, hogy jelenleg a brit hadseregnek szűkösek azon képességei, amellyel a térségben érdemben tevékenykedni lehetne. De egy igazi bizottsági semmitmondással azt javasolja a kormánynak, hogy nevezzen ki egy Arktikus Nagykövetet (sic).

Káncz Csaba jegyzete

A kétrészes cikksorozat első részét itt találja.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Trump-fiaskó piaci hatásai: kezdetét veszi az újabb zöldhullám?
Imre Lőrinc | 2026. november 15. 11:01
Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt félidős választásokon aratott elsöprő győzelme, illetve az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát. Ami a politikai fordulatok nélkül is folyamatos mozgásban van: az elmúlt években a nukleáris energiával foglalkozó cégek és a védelmi ipari kibocsátók megítélése változott a legnagyobb mértékben, méghozzá a saját szempontjukból pozitív irányban. Miközben a 2022 óta tartó masszív lejtmenet után az ESG-alapok teljesítménye épp a mögöttünk hagyott negyedévben mutatta a fordulat jeleit – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén.
Makro / Külgazdaság Rétvári Bence üzent Seszták Miklósnak
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:57
Rétvári Bence a közösségi médiában jelentette be, arra kéri Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát, illetve, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt. A KDNP frakcióvezetője úgy véli, hogy ez az ügy egy egyedi büntetőügy, ugyanakkor azt határozottan visszautasították, hogy Magyar Péter bűnszervezetként állítsa be az egész jobboldalt.
Makro / Külgazdaság Szerb tisztítótűz: felbontották a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:29
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén – jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat az örömködés a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 09:15
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint mind a kétfajta nafta ára még lejjebb mehet a jövő héten, igaz, a dízelé kevésbé.
Makro / Külgazdaság Lejárt a határidő: megvan, kik közül kerülhet ki a közmédia következő vezére
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 17:21
Megjelent a lista a Független Közmédia Testület honlapján.
Makro / Külgazdaság 1,8 milliárd forint közpénzt használhattak gyanúsan – itt az újabb kormányzati feljelentés
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 13:54
Nem volt minden rendben az alapítványi gazdálkodásban.
Makro / Külgazdaság Zsarolással és kapcsolati erőszakkal vádolják Magyar Pétert
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:56
Feljelentést tett Magyar Péter miniszterelnök ellen zsarolás és kapcsolati erőszak gyanúja miatt Ékes Ilona, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője. A Központi Nyomozó Főügyészséghez benyújtott beadvány Varga Judit volt igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán elhangzott állításaira épül – közölte pénteken Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz Védvonal nevű kezdeményezésének vezetője.
Makro / Külgazdaság Jó hír érkezett a dízelautósok számára
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:50
Pénteken már csak a gázolaj ára mérséklődött a hazai töltőállomásokon. A 95-ös benzin országos átlagára nem változott, a gázolajé viszont további 1 forinttal csökkent csütörtökhöz képest.
Makro / Külgazdaság Nagyot javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:36
Jelentősen javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben: a folyó fizetési mérleg 295 millió eurós többlettel zárt az augusztusi 159 millió eurós hiány után. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett előzetes adatai szerint az eredmény a júliusi 60 millió eurós aktívumot is jelentősen meghaladta, elsősorban az áruforgalmi deficit mérséklődésének köszönhetően.
Makro / Külgazdaság Lendületben a magyar ipar
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 08:40
Éves összevetésben 8,2 százalékkal nőtt a magyar ipari termelés szeptemberben, miközben az előző hónaphoz képest 0,9 százalékos bővülést mértek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett második becslése megerősítette az előzetes adatokat. A feldolgozóipari ágazatok többségében emelkedett a kibocsátás, a növekedéshez legnagyobb mértékben a járműgyártás járult hozzá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG