Ukrajnával szemben sokkal kevésbé titkolózó a Nemzetközi Valutaalap (IMF), mint Magyarországgal kapcsolatban, ahol szinte titokban tárgyalt nem régen egy küldöttség. Nálunk feltehetően csak tapogatózott egy későbbi esetleges együttműködésről, az ukránok esetében viszont - érthetően - jóval konkrétabbak az IMF képviselői.
A hét végén kiderült, hogy Ukrajna várhatóan gyorsabban kapja meg a korábban beígért segélyt. Erre utal, hogy a részletekről már október elején Kijevben folytatódnak a tárgyalások – jelentette be a hét végén New Yorkban Denis Smigal ukrán kormányfő, aki az IMF képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Az újabb pénzügyi segítség 1,4 milliárd dolláros lesz.
A hadban álló országnak az is jó hír, hogy az Európai Unió Tanácsa pár napja jóváhagyta az Ukrajnának szánt 5 milliárd eurós makroszintű hitelt. Ezt bizonyosan a védelmi kiadásokra fogják költeni, erre utalt az uniós közlemény is, amelyben úgy fogalmaztak, hogy „az uniós hozzájárulás segíteni fogja az országot, hogy fedezze az ellene zajló háború okozta finanszírozási szükségleteit.” Ez a mostani pénz a júniusban Ukrajna újjáépítésére, valamint nemzetközi hiteleinek visszafizetésére jóváhagyott 9 milliárd eurót elérő összegű makroszintű pénzügyi támogatás legnagyobb részlete.
A rendkívül kedvező feltételekkel nyújtott támogatási csomagból egymilliárd euró kölcsönt augusztus elején folyósítottak a kijevi kormánynak. A fennmaradó, legfeljebb 3 milliárd eurót a lehető leghamarabb biztosítani fogják. A pénzügyi mankó kiegészíti az Ukrajnának a humanitárius, fejlesztési, vámügyi és védelmi területeken nyújtott egyéb uniós támogatást.
Lapunk is többször beszámolt az elmúlt hónapokban arról, hogy mekkora károk érték eddig az országot, illetve mennyire becsülik az ukránok a helyreállítási költségeket. Több száz milliárd dollárról van szó, hiszen az orosz invázió miatt utak, hidak, több ezer lakóépület és egyéb infrastruktúra is vagy megsemmisült vagy csak részlegesen használható. Ezen kívül az ország elvesztette hozzáférését a nemzetközi pénzügyi piacokhoz is. Ennek eredményeként Ukrajnának legkevesebb 37,3 milliárd euró hiányzik 2022-es finanszírozási igényei kielégítésére az IMF szerint.
A háború pusztítása miatt természetesen idén nagyot fog zuhanni a GDP. A harcok első hónapjai után még 35-40 százalékos visszaesésről beszélt a kormány. Aztán júliusban már 35 százalékot említett, most pedig Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter már „csak” 30-33 százalékra számít.
Óvatos optimizmus
„Várhatóan kicsit jobb lesz ez a mutató, mint tavasszal gondoltuk, mert kedvezően alakultak a dolgok a fronton és a gazdaságban is. Jövőre már 4,6 százalékos növekedést várunk” – mondta egy tévéfórumon, amiről az UNN ukrán hírügynökség számolt be vasárnap.
Elismerte ugyanakkor, hogy a lakosságnak továbbra is súlyos gondot fog okozni a magas infláció, de ez szerinte érthető a száguldó energiaárak és maga a háború miatt.
Közben Kijevben felgyorsították a jövő évi költségvetés elkészítését, a szokásos december elejei elfogadás helyett már október végéig pontot akarnak tenni erre. A kormány, az Ukrán Nemzeti Bank és Volodimir Zelenszkij elnök is kérte a parlamenti frakciókat, hogy ne bombázzák több ezer módosítóval a tervezetet, ahogy az elmúlt években tették, hanem koncentráljanak a lényeges gazdasági fejezetekre.
A tervezett saját forrás 1,28 ezer milliárd hrivnya lesz, míg a kiadási oldalon 2,57 ezer milliárd hrivnya áll. A hatalmas hiány egy részét a külföldi segélyek útján tudják finanszírozni.
Az előzetes anyagok szerint az egyes számú cél az ország megvédéséhez és a lakosság biztonságának a megteremtéséhez szükséges pénzek előteremtése és folyósítása. A büdzsé kicsit több mint 50 százalékát, mintegy 1,1 ezer milliárd hrivnyát akarnak erre költeni, ez négyszerese az ideinek. Közel 800 milliárd hrivnyát szánnak a szociális kiadásokra, beleértve a nyugdíjakat és a háború sújtotta területeken élő lakosság áttelepítésére szánt összegeket.
Szorongatott csinovnyikok
Jelentősen csökkenteni akarják az állam működtetésére csoportosított pénzeket: Csak a rendőrségre és a nemzetik gárdára költenek, minden más állami szervezet finanszírozását összesen 11,6 milliárd hrivnyával mérséklik. Kevesebb hivatalnok lesz és megvágják a megmaradtak fizetését és a prémiumukat is.
Létre hoznak egy Újjáépítési Alapot 19 milliárd hrivnya értékben. Ezt tovább erősíti, hogy bevonják az oroszoktól elkobzott és még használható eszközöket és javakat.
A pénzromlás üteme 2023-ban várhatóan eléri a 30 százalékot, a dollár átlagos árfolyama 42 hrivnya körül fog ingadozni az év egészében, a havi átlagkereset pedig 18,5 ezer hrivnya lesz.
A török energiaügyi miniszter szerint is el a kezekkel az energiaszállítástól. 
