A brit külügyminiszter szerint a jelenlegi feszült viszonyok közepette nagyon fontos megértetni Oroszországgal, hogy a nyugati hatalmak Szíriában végrehajtott katonai akciója korlátozott célokat szolgált.
Boris Johnson, aki a BBC magazinműsorának vendége volt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen kommunikáció zajlott Moszkvával az előző napi összehangolt amerikai-brit-francia légitámadás előtt, mondván: műveleti részleteket nem tárhat a nyilvánosság elé.
Nem rendszerváltás, csak egy erős üzenet?
Kijelentette ugyanakkor, hogy a szíriai katonai létesítményekre mért csapások célja nem a szíriai rendszerváltás volt, és a katonai akcióban részes hatalmak arra sem tettek kísérletet, hogy fordulatot érjenek el a szíriai konfliktus menetében.
Johnson szerint a cél annak az üzenetnek az eljuttatása volt, hogy meg kell állítani a vegyi fegyverek használatát tiltó tabuk további - Szíriában évek óta tapasztalt - erózióját, és újjá kell építeni az e fegyverek bevetése elé emelt lélektani határokat.
A brit külügyminiszter szerint a vegyi fegyverek használatát tiltó genfi konvenció csaknem egy évszázada érvényben van, és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország e tilalom érvényesítése érdekében lépett fel.
Egyelőre ennyi volt
Boris Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kizárólag Oroszország tudja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Bassár el-Aszad szíriai elnököt, és nagyszerű lenne, ha ezt meg is tenné.
Johnson kijelentette azt is, hogy nincsenek tervek további katonai beavatkozásra, és szerencsére az Aszad-rezsim nem követte el azt az ostobaságot, hogy újból vegyi fegyvert vessen be.
A brit külügyminiszter kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a nyugati hatalmak mit tennének, ha a szíriai rezsim mégis újból vegyifegyver-támadást hajtana végre, mondván: ebben az esetben különböző opciókat kellene megvizsgálni.
Boris Johnson a The Sunday Telegraph véleményrovatában megjelent írásában is azzal indokolta a katonai akciót, hogy a nemzetközi közösség cselekvése nélkül az Aszad-rezsim folytatná a vegyi fegyverek használatával szemben kialakult globális tabu leépítését, és ennek komoly humanitárius következményei lennének.
A brit külügyminiszter szerint ha a külvilág ezt tétlenül nézné, akkor más kormányok is látnák Aszad büntetlenségét, és azt kérdezhetnék maguktól, hogy ha (Aszad) megúszta, akkor mi miért ne úszhatnánk meg.
A délkelet-ázsiai ország bruttó hazai terméke (GDP) 6,93 százalékkal nőtt az első három hónapban az előző év azonos időszakához képest – derült ki a vasárnap közzétett adatokból. 
