A brit külügyminiszter szerint a jelenlegi feszült viszonyok közepette nagyon fontos megértetni Oroszországgal, hogy a nyugati hatalmak Szíriában végrehajtott katonai akciója korlátozott célokat szolgált.
Boris Johnson, aki a BBC magazinműsorának vendége volt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen kommunikáció zajlott Moszkvával az előző napi összehangolt amerikai-brit-francia légitámadás előtt, mondván: műveleti részleteket nem tárhat a nyilvánosság elé.
Nem rendszerváltás, csak egy erős üzenet?
Kijelentette ugyanakkor, hogy a szíriai katonai létesítményekre mért csapások célja nem a szíriai rendszerváltás volt, és a katonai akcióban részes hatalmak arra sem tettek kísérletet, hogy fordulatot érjenek el a szíriai konfliktus menetében.
Johnson szerint a cél annak az üzenetnek az eljuttatása volt, hogy meg kell állítani a vegyi fegyverek használatát tiltó tabuk további - Szíriában évek óta tapasztalt - erózióját, és újjá kell építeni az e fegyverek bevetése elé emelt lélektani határokat.
A brit külügyminiszter szerint a vegyi fegyverek használatát tiltó genfi konvenció csaknem egy évszázada érvényben van, és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország e tilalom érvényesítése érdekében lépett fel.
Egyelőre ennyi volt
Boris Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kizárólag Oroszország tudja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Bassár el-Aszad szíriai elnököt, és nagyszerű lenne, ha ezt meg is tenné.
Johnson kijelentette azt is, hogy nincsenek tervek további katonai beavatkozásra, és szerencsére az Aszad-rezsim nem követte el azt az ostobaságot, hogy újból vegyi fegyvert vessen be.
A brit külügyminiszter kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a nyugati hatalmak mit tennének, ha a szíriai rezsim mégis újból vegyifegyver-támadást hajtana végre, mondván: ebben az esetben különböző opciókat kellene megvizsgálni.
Boris Johnson a The Sunday Telegraph véleményrovatában megjelent írásában is azzal indokolta a katonai akciót, hogy a nemzetközi közösség cselekvése nélkül az Aszad-rezsim folytatná a vegyi fegyverek használatával szemben kialakult globális tabu leépítését, és ennek komoly humanitárius következményei lennének.
A brit külügyminiszter szerint ha a külvilág ezt tétlenül nézné, akkor más kormányok is látnák Aszad büntetlenségét, és azt kérdezhetnék maguktól, hogy ha (Aszad) megúszta, akkor mi miért ne úszhatnánk meg.
Mohó idegenekről beszélt Modzstaba Hamenei iráni legfelső vezető. 
