Az USA-Kína kapcsolatokban az idei valószínűleg nem lesz a drámai változások éve. A kínai tisztviselők többnyire a gazdaságra összpontosítanak, és nem keresik az USA-val való konfrontációt, amely további exportellenőrzésekhez és befektetési korlátozásokhoz vezetne. Oroszországhoz hasonlóan Kína is fél szemmel az amerikai politikára figyel majd, bár Kínában sokan kevésbé bíznak abban, hogy Trump győzelme feltétlenül Kína érdekeit szolgálná.
Bizony több jel is arra utal, hogy a helyzet Kínában korántsem rózsás, ami Hszi Jinping elnök tekintélyének érzékelhető gyengülésével párosul. Míg a gazdasági adatok az előbbit támasztják alá, a kínaiak körében uralkodó hangulat az utóbbit jelzi. Ezt a nézetet csak fokozza, ahogyan Hszi látványosan félrekezelte a COVID-járványt.
Hszi Csin-ping hivatalba lépése óta buzgón igyekszik megerősíteni a Kínai Kommunista Párt (KKP) legitimitását azáltal, hogy a "Szocializmus kínai sajátosságokkal" elv felsőbbrendűségét hirdeti a nyugati liberális demokratikus rendszerrel szemben. Ez a törekvés a kommunista párt uralmának logikájában rejlő ellentmondással foglalkozik.
Csúcstechnológiával karöltve
A KKP vezetése szilárdan hiszi, hogy Hszi elvtárssal a középpontban egy olyan átfogó rendszert fejlesztett ki, amellyel hatékonyan tudja kormányozni az óriási országot. Ez gyakorlatilag egy leninista államszervezet ötvözése kapitalista termelési módszerekkel – és fejlett digitális technikák kiterjedt alkalmazásával.
Az országot törvények szabályozzák, de a KKP dönti el, hogy az adott törvényt hogyan kell értelmezni. A bölcs vezetők és az odaadó tömegek között nincsen fenntartva hely a nézeteltérések számára, amelyek a harmóniát megzavarnák.
A Nyugat a 21. század első két évtizedét jórészt abban a hitben töltötte, hogy Kína „konvergál” hozzá. De mára világossá vált, hogy a KKP-vezette ország egy olyan erőteljes leninista egypártrendszer, amely önmagát csúcstechnológiával támogatja meg. A szovjet tömb összeomlása után három évtizeddel az új kínai techno-Leninizmus egy hiteles vetélytársa lett a liberális demokráciáknak.
KKP és az urbánus fiatalok
Mao Ce-tung alapította a kommunista Kínát. De a párt narratívája szerint Hszi az, aki elvezeti az országot az új globális szuperhatalom újjászületéséhez. A fiatal urbánus elit azonban egyre inkább elfordul a KKP kurzusától. Miközben Hszi a nyomasztó állami propagandával alátámasztva azt a narratívát terjeszti, hogy Kína végre a megérdemelt helyére törekszik a világon, egyre több városi polgár távozik külföldre, akiket kimerítenek az egyre szűkülő politikai lehetőségek.
Valóban, Hszi hatalmának erodálódásával a kínai polgárok fokozatosan egyre önállóbb gondolkodásra tesznek szert. Ellenállásuk az utóbbi időszakban néma, amely a lábukkal és a pénzükkel való szavazásban nyilvánul meg: nem keresnek munkát, nem vásárolnak lakást, nem fogyasztanak, nem fektetnek be és nem vállalnak gyermeket. A legjelentősebb az, hogy nem érdekli őket, hogy a jólétet olyan utakon keressék, amelyek tartós fejlődést és stabil nyereséget ígérnek.
Repedések és korrupció a katonaságban
A Hszi iránti elégedetlenség mára a katonaság soraiba is begyűrűzött. Az utóbbi évek korrupcióellenes kampánya jelentősen befolyásolta a katonák jövedelemszerzési képességét, és Hszi a katonai juttatásokat is megnyirbálta. Következésképpen a katonaságon belüli sérelmek fokozódnak.
A KKP katonai struktúráját a frakciózás jellemzi. Miközben kifelé továbbra is fenntartják a Hszi Jinpinggel szembeni engedelmességet, a háttérben az őszintétlenség és a passzív ellenállás húzódik meg. Hszi közelmúltbeli személyi lépései a legmagasabb védelmi szinteken aláhúzzák ezt az érzést, és megmutatják, hogy az elnök nem bízik a hadseregben.
A pénzpiacok elfordulnak
Ahogy Hszi tekintélye mélyülő repedéseket mutat, úgy kezdenek kirajzolódni a változások. Kínának jelenleg nincsenek hatékony megoldásai az ingatlanszektor összeomlásából eredő gazdasági szakadék áthidalására, és Hszi politikai eszközei hatástalannak bizonyultak.
Nem véletlen, hogy a Financial Times tudósítása szerint a külföldi befektetők bedobják a törülközőt és teljesen kitáraznak a kínai részvényekből. A hónap folyamán begyorsult ezen eladás, melyre Li miniszterelnök múlt keddi davosi beszéde rá is erősített, miután nem tartalmazott utalást a gazdaság élénkítésére vonatkozóan.
Csak idén további 4,6 milliárd dollár külföldi pénz ment ki a kínai piacról. A legnagyobb kínai brókercég állami utasításra a múlt héten korlátozta a short-selling lehetőségét, az állam bankok pedig a devizapiacon interveniálnak a jüan megtámasztása érdekében.
Az idei év várhatóan kivételes kihívást jelent majd Kína számára, ami akár komoly megrázkódtatást hozhat az óriási országban.
A Lukoil érdekeltségeit vinné a vállalat. 
