Coca-Colát szállító teherautók gurulnak át a határon Oroszországba, a turisták a Zara legújabb kollekcióival megrakodva térnek vissza külföldről, a helyi online piacterek pedig raktárkészletet halmoznak fel az IKEA legújabb bútoraiból. Lehet, hogy a nyugati márkák elhagyták Oroszországot, de a termékeik nem.
Annak ellenére, hogy az európai, észak-amerikai és japán vállalatok az ukrajnai események miatt kivonultak Oroszországból, ebből az orosz fogyasztók csak igen keveset érzékelnek, noha a szállítási idők valóban hosszabbak lehetnek, és egyes termékek drágábbak.
A fő változás csak a szállítási útvonalakat érintette, így az áruk döntő többsége továbbra is elérhető az interneten és a boltokban egyaránt. A vásárlóknak csak tudniuk kell, hol keressék.
Fontos kiemelni, hogy az érintett termékek túlnyomó többsége nem tartozik szankciók hatálya alá, így az ezekkel történő nemzetközi kereskedelem legális. Moszkva pedig örömmel engedi be őket, bármilyen útvonalon is érkezzenek.
A világmárkák folyamatos elérhetősége mutatja, hogy a vállalatoknak mekkora kihívást jelent az ellátási láncok ellenőrzése, amikor kilépnek egy piacról.
A Zara a belarusz fővárosból, Minszkből
A Zara tulajdonosa, a spanyol Inditex bezárta 502 oroszországi üzletét, miután Moszkva csapatokat küldött Ukrajna lerohanására, majd eladta azokat az egyesült arab emírségekbeli székhelyű Daher Groupnak.
Most a kis volumenű import és az online eladók tartják életben őket az országban, derült ki a Reuters hat nagy online piactér áttekintéséből és egy tucatnyi vevővel és eladóval folytatott beszélgetéséből.
A 32 éves Albina tavaly nyáron egy üres bőröndöt vitt Minszkbe, és 24 órával később 33 ezer rubel (442 dollár) értékű, Inditexhez tartozó Zara, Bershka és Massimo Dutti márkájú ruhákkal tért vissza, amelyeket magának és barátainak vásárolt.
Míg a legtöbb nyugati márka, amely leállította oroszországi tevékenységét, kivonult Fehéroroszországból is – amely Moszkva hűséges szövetségese –, az Inditex ezt nem tette meg.
Albina elmondta, hogy Párizsban és Dubajban is vásárolt már ruhákat, és online értékesítők hálózatát is használta.
„Vannak oldalak az Instagramon, a Telegramon, és vannak ismerőseim, akik Európába, Isztambulba vagy Dubajba költöztek. Összegyűjtik a megrendeléseket, mondjuk Isztambulban, 15–30 százalékot vesznek le jutalékként, aztán ideszállítják őket, te pedig fizetsz a szállításért” – mondta.
A tavalyi erős rubel és a gyenge török líra az orosz vásárlóknak kedvezett. A többi között ennek eredménye, hogy a kisebb, magánszállításokkal foglalkozó orosz CDEK Forward Törökországból érkező áruforgalma meghétszereződött. Ugyanakkor a cég más szállítási útvonalai is jól teljesítettek: a teljes forgalma megháromszorozódott, bevétele pedig megduplázódott, amelynek 80 százaléka ruházati cikkekből származott.
„Ezt a kereskedelmet úgy kell elképzelni, mintha személyesen elmenne egy New York-i Zara üzletbe, ott vásárolna valamit, és azt továbbküldené a moszkvai barátainak” – mondta Ismailova.
Online piacterek
Mivel az ellátási láncok megszakadtak, Oroszország legalizálta az úgynevezett párhuzamos importot, ami lehetővé teszi a kiskereskedők számára, hogy a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül hozzanak be termékeket külföldről. Az e-kereskedelmi oldalak az importált áruk széles skáláját árulják, emellett pedig gyakran még hirdetik is, hogy külföldről hozzák a termékeket.
A piacvezető Wildberries az Inditex márkák régi árukészletét értékesíti, és közel 17 ezer terméket tart saját Zara-katalógusában. Egy Inditexhez közeli forrás szerint ez olyan árukészlet, amely már akkor Oroszországban volt, amikor az Inditex felfüggesztette ottani tevékenységét.
A Wildberries és más hasonló online piacterek, például az Ozon és a Yandex Market egyik állandó nyugati terméke a Coca-Cola, amelyet gyakran hangsúlyozottan importáltként hirdetnek, hogy a vásárlók tudják, hogy az az eredeti.
Míg a Coca-Cola Co. tavaly leállította az italok gyártását és forgalmazását Oroszországban, mások importálják azokat, a dobozokon és palackokon lévő címkék szerint Európából, Kazahsztánból, Üzbegisztánból és Kínából.
Ennek a gyakorlatnak az egyik furcsasága, hogy ily módon az árak eltérőek. Az egyik moszkvai szupermarketben három különböző áron árulták a dobozos Coca-Colát, aszerint, hogy Dániából, Lengyelországból vagy Nagy-Britanniából importálták.
Import a „baráti országokból”
Noha gyorsan kiépültek az új kapcsolatok, és továbbra is nagyjából minden elérhető, azonban, mint mindig, most is a vásárló az, aki többet fizet ezekért a kellemetlenségekért. A cégek észlelik is a „kereslet megugrását” az Oroszországgal szomszédos országokban, ahonnan a legtöbb párhuzamos import történik. A legkevésbé sem áll érdekükben azonban, hogy bármit is tegyenek ez ellen” – mondta Ram Ben Tzion a Publican digitális átvilágítási platform vezérigazgatója.
Azok a „baráti” országok, melyek nem vezettek be szankciókat, felpörgették az Oroszországba irányuló exportot, melyet a kereskedelmi adataik is mutatnak. Oroszország maga már nem tesz közzé ilyen adatokat.
Kína és Oroszország kereskedelme tavaly rekordot döntött, 1280 milliárd jüan (186 milliárd dollár) volt, míg Törökország Oroszországba irányuló exportja 61,8 százalékkal 9,34 milliárd dollárra, Kazahsztáné pedig 25,1 százalékkal 8,78 milliárd dollárra ugrott.
A helyzet fonákja, hogy az informális szállítási útvonalak miatt több rossz minőségű áru kerülhet Oroszországba, mivel a szabályozó és felügyeleti hatóságok elveszítették a kontrollt.
Replikák
Néhány márka évek óta küzd a másolatokkal és az engedély nélküli importtal. Eközben a Coca-Cola orosz riválisai növelték a palackozási kapacitást és új kóla italokat dobtak piacra.
A svéd bútoripari óriás, az IKEA eladta részvényeit a Yandex Marketnek, amikor elhagyta Oroszországot. A Yandex Market szerint a korábban az IKEA áruházakon keresztül árut értékesítő beszállítókat közvetlen kapcsolatba hozza a vásárlókkal.
Emellett a korábbi beszállítók is üzleti lehetőséget láttak abban, hogy enyhén módosított IKEA-termékeket értékesítsenek más néven. Az egyik már most is hirdet egy ágyneműkészletet, amelyet ARUA néven emleget. Bár az orosz cégek számára ezzel új lehetőségek nyílnak, a nyugati márkákhoz való ragaszkodás akadályozhatja a helyi termelés fellendítésére irányuló erőfeszítéseket.
„Idővel a piaci erők az oroszok által megszokott termékeket ismét a piacra terelik, és bár van törekvés a „Made in Russia” felé való elmozdulásra, nagyon nehéz lesz rávenni az embereket az orosz kólára” – véli Ben Tzion.
Reagált a vádakra. 
