Vizsgálatot indított az Európai Ügyészség az EU Covid elleni vakcina beszerzéseinek ügyében – jelentette be az uniós szerv múlt pénteken.
Az ügyészség, amelynek feladata az uniós költségvetéssel szemben elkövetett, nagy értékű csalások és a közösség pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények vizsgálata, egyelőre nem közölt részleteket sem a vizsgált személyek kilétéről, sem a szerződésekről.
„A kivételes megerősítésre (a vizsgálat megkezdéséről) a nagyon nagy közérdeklődés miatt kerül sor”, írták szűkszavú közleményükben.
A bejelentés ismét ráirányítja a figyelmet arra – a hivatalosan továbbra sem tisztázott – kérdésre, hogy pontosan milyen szerepet játszott az Európai Bizottság elnöke az EU legjelentősebb, az amerikai Pfizerrel kötött vakcinaszerződésében.
De miért vetül a gyanú árnyéka Ursula von der Leyenre, és miért kezeli furcsán (de legalábbis szokatlanul) Brüsszel ezt az ügyet?
A sztori kezdete 2021 áprilisára nyúlik vissza: a New York Times ekkor publikált egy tényfeltáró cikket arról, hogyan kötött Brüsszel szerződést a Pfizerrel összesen 1,8 milliárd Covid elleni vakcina beszerzéséről.
Politikai túlélés és megabiznisz
A deal jelentőségét mutatja, hogy ez volt az EU legjelentősebb vakcinaüzlete, az amerikai cégnek pedig az EU volt a legnagyobb vevője. Az üzlet összértéke a kiszivárgott árlista szerint mintegy 35 milliárd euróra rúgott.
Az amerikai lap értesülései szerint az Európai Bizottság elnöke egy hónapon keresztül SMS üzeneteket váltott és telefon-beszélgetéseket folytatott az üzletről Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával. „A beszélgetések során két dolog világossá vált: a Pfizer még több – sokkal több – dózist kínálhat fel az EU számára. Az EU pedig nagyon szeretné megszerezni azokat.”
A személyes diplomácia végül „nagy szerepet játszott” az üzlet megszületésében.
A történések hátteréhez hozzátartozik, hogy az EU-ban elsőként a Pfizer-BionTech vakcina kapott forgalmazási engedélyt, és ez volt az az időszak, amikor a fél világ a sebtében engedélyezett vakcinákra vadászott, és próbált minél hamarabb minél nagyobb mennyiségre leszerződni a gyártókkal (Magyarország például uniós engedéllyel nem rendelkező vakcinákat, orosz Szputnyikot és kínai Sinopharmot is vásárolt).
A személyes üzenetváltások von der Leyen és Bourla között 2021 januárjában kezdődtek: a Pfizer-vezér ekkor azért magyarázkodott az Európai Bizottság elnökének, mert szüneteltek a szállítások a belgiumi gyártóegységek fejlesztése miatt. (Brüsszel már 2020 novemberében leszerződött egy relatív kisebb, 300 milliós mennyiségre az amerikai gyártóval.)
Az egyeztetések kettejük között később is folytatódtak, ahogy erről mindketten beszámoltak a lapnak adott interjúban.
Az EU-Pfizer üzlet egyrészt a „politikai túlélés”, másrészt a „céges rámenősség” jegyében született: von der Leyen sikert akart felmutatni a válságkezelésben, Bourla pedig a gigantikus üzleti lehetőséget kereste.
Az interjúban az Európai Bizottság elnöke próbálta kicsinyíteni a rá nehezedő politikai nyomást, és azt mondta: bízott abban, hogy a dolgok javulni fognak (azaz sikerül minél több vakcinát beszerezni).
Bourla szerint a részletes egyeztetések során “mély bizalom” épült ki közte és von der Leyen között, aki „részleteket tudott a variánsokról, részleteket tudott mindenről.”
Szakértők viszont már akkor figyelmeztettek, hogy az üzlettel az EU túlságosan függővé válhat a Pfizertől, ami kockázatokat rejt magában, ha például problémák adódnak a gyártással vagy magával a vakcinával.
Szokatlan titkolózás
Az üzlet és létrejöttének körülményei felkeltették az uniós felügyeleti szervek, így például az Európai Számvevőszék figyelmét is.
Az uniós intézmény szeretett volna részleteket megtudni az előzetes tárgyalások részleteiről, valamint arról, hogy pontosan milyen szerepet játszott von der Leyen az üzlet létrejöttében, a Bizottság azonban kérése ellenére sem adott információt minderről – derül ki a testület vakcinabeszerzési jelentéséből.
Az információk kiadásának megtagadása a Bizottság részéről nagyon szokatlan, „szinte soha sem fordul elő”, mondta a Politicónak egy névtelenséget kérő forrás, aki segítette a vizsgálatot.
A Bizottság például – ellentétben azokkal az üzletekkel, amelyeket más vakcinagyártókkal kötött – nem volt hajlandó dokumentumokat közölni a Pfizerrel folytatott tárgyalásokról, sem azok időtartamáról, sem a bevont szakértők kilétéről, sem az egyezség feltételeiről. A Bourla és von der Leyen közötti SMS-ekről pedig azt állította, hogy azok már nincsenek meg.
Az Európai Számvevőszék azt is kifogásolta, hogy von der Leyen a Pfizer-üzlet esetében figyelmen kívül hagyta a szabályokat az előzetes megállapodás megkötéséről.
Emlékeztetnek: míg más gyártókkal külön szakértői csapat (a Bizottság és hét tagállam képviselői) bonyolította le az előzetes tárgyalásokat, azok eredményét pedig egy, az összes tagállam képviselőit tömörítő szakértői bizottság elé vitték, a Pfizerrel von der Leyen egyedül folytatta le ezeket a tárgyalásokat, és ő terjesztette az eredményeket a szakértői bizottság elé áprilisban.
Köddé vált SMS-ek
Emily O’Really uniós ombudsman szintén kritizálta a Bizottságot az ügyben: jelentése szerint a testület annak ellenére sem kérte el von der Leyen irodájától az említett SMS-eket, hogy azt egy újságíró kifejezetten kérte.
A Bizottság szerint ugyanakkor az ilyen „instant üzenetek” tárolása alapvetően nincs benne a protokollban, azokat ugyanis „rövidéletű”, nem fontos üzeneteknek tekintik.
Összegezve: Brüsszel tavaly tavasszal rekordértékű vakcinaszerződést kötött a Pfizerrel.
Továbbra sem tisztázott azonban, hogy pontosan milyen szerepet játszott ebben von der Leyen, miért állt közvetlen kapcsolatban a Pfizer vezérével, miért hagyta figyelmen kívül az előzetes megállapodás megkötésére vonatkozó protokollt, és miért tagadta meg információk kiadását az Európai Bizottság.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac közölte, hogy utasította a hadsereget, hogy a következő évben is bennmaradjon egyes megszállt ciszjordániai menekülttáborokban. 
