Donald Trump. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Míg a Fehér Ház egyre inkább egy cirkuszhoz hasonlít az utóbbi hetekben, a Pentagon James Mattis új védelmi miniszter vezetésével konzekvensen építkezik és halad előre. Ennek jegyében kezdte meg tegnap Mattis első külföldi útjaként háromnapos látogatását Szöulban és Tokióban, hiszen az Egyesült Államok egy erős és egységes frontot akar a feltörekvő Kínával és az atomrakétákra szert tenni akaró Észak-Koreával szemben. Mattisnak nincsen könnyű dolga, hiszen az észak-kelet ázsiai szövetségesek teljesen elbizonytalanodtak Trump elkötelezettségét tekintve.

Trump a japán devizapolitikáját is támadja

Trump a választási kampány alatt sokakat megrémített a térségben kijelentéseivel, miszerint mindkét országnak többet kell fizetnie az 50 ezer amerikai katona Japán-beli és a 28 ezer katona dél-koreai állomásoztatásáért. Tokió megdöbbent, amikor Trump kivonult a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból protekcionista tirádáktól kísérve, hiszen azt a japánok alapkőnek tekintették Washington térségbeli elköteleződésében. Ha pedig Trump megvalósítja a „vásárolj amerikait, alkalmazz amerikait” szlogenjét, akkor igencsak megsínylik ezt az ázsiai szövetségesek, amelyek ráutaltak az amerikai befektésekre és nyitott piacokra.

Trump kedden ráadásul Kína mellett Japánt is támadta azzal, hogy mesterségesen alacsonyan tartja devizája árfolyamát. Tokió értetlenségét fejezte ki az intervenciós vádakkal kapcsolatban. Bár szakértők szerint Tokió jobban tenné, ha egyszerűen rápillantana a japán jegybank mérlegére, amely már elérte a japán GDP nagyságát.

Káncz Csaba

Moszkva kulcsszereplő lehet a játszmában

Ráadásul a törékeny hírszerzési együttműködés Szöul és Tokió között is megrendült az utóbbi hetekben, amikor újonnan feltépődtek a történelmi sebek a két állam között. Mi több, Szöul ki akarja engesztelni Pekinget és politikusaik fontolóra vették, hogy a kínai határról visszavonják a THAAD amerikai rakétarendszert. A THAAD (Terminal High Altitude Defense, azaz nagy magasságú, végső fázisú ballisztikus rakéta elleni védelmi rendszer) rendszer az egyik legmodernebb rakétakomplexum, amely képes a kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére. A rendszer érdekessége, hogy az elfogórakéták nem rendelkeznek robbanótöltettel, hanem a rakéta a mozgási energiájával semmisíti meg a célokat (hit-to-kill / kinetic kill).

Amerikai külügyi stratégák szerint bár Trump nem beszéli a diplomácia nyelvét, abban igaza van, hogy Washingtonnak meg kell akadályoznia Pekinget abban, hogy egy Nyugat-ellenes koalíciót hozzon létre. Itt Moszkvának is komoly szerepe van, amely inkább taktikai győzelmeket tud elérni Ukrajnában és Szíriában, a globális visszatérése azonban még odébb van strukturális gyengeségei miatt.

Annak viszont stratégiai jelentősége van, hogy Moszkva milyen irányba dől Nyugat és Kelet között és itt Trump meggyőző lépéseinek szerepe lesz. Peking érzi Trump kezdeti bekerítő műveleteit, ezért a napokban Dongfeng-41 típusú interkontinentális ballisztikus rakétákat telepített az ország észak-keleti részébe, amely legközelebb van az Egyesült Államokhoz. Ezek a rakéták 15 ezer kilométeres hatótávolságúak és 10-12 nukleáris robbanófejjel rendelkeznek. Az utóbbi pár hónapban Peking légelhárító rakétaegységeket is telepített az általa mesterségesen létrehozott szigetekre a Dél-kínai-tengeren.

Káncz Csaba jegyzete