Egyre nagyobb sebeket üt a háború az ukrán gazdaságon és ezt a veszteséget csak rendkívüli intézkedésekkel lehet mérsékelni. A múlt héten sikerült átütemezni a külföldi adósságfizetést, így átmenetileg nincs államcsőd-veszély, bár a Fitch Ratings a CC szintről az alacsonyabb C szintre rontotta Ukrajna hosszú távú devizakibocsátói nemteljesítési besorolását. A nemzetközi hitelminősítő aggódik, szerinte az átütemezési megállapodás a csődhöz hasonló folyamatnak a kezdete.
Bárhogy is legyen, az biztos, hogy a költségvetés ráncba szedése még így is óriási feladat. Kellenek népszerűtlen döntések, például adóemelés.
Fotó: Ukrán Nemzeti Bank
A kormány a napokban jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely 500 milliárd hrivnyával (1 hrivnya=8,86 forint) növeli az állami költségvetés 2024-es kiadásait. 78 milliárddal több jut a katonák bérére, 256 milliárdot költenek speciális gépekre és berendezésekre, 40 milliárdot katonai mérnöki létesítményekre, 120 milliárdot egyéb védelmi kiadásokra.
Ezeknek a pluszkiadásoknak a fedezete részben adóemelésből teremthető elő, 140 milliárd hrivnyát akarnak beszedni ezzel a módszerrel. Az úgynevezett katonai adót például 1,5-ről 5 százalékra emelik a cégeknél. A csomagküldés eddig 150 eurós értékig áfamentes volt, ezt az értéket most leviszik 45 euróra. Az ukránok milliószám használják ezt a szállítási módot, több csomagküldő cég jól prosperált a forgalomból, úgyhogy itt még tényleg lehet tartalék.
A katonai adó azonban több szakértő szerint is inkább kártékony a gazdaságra nézve.
„Eddig évente mintegy 200 milliárd hrivnya érkezett a költségvetésbe ezen a címen, de a brutális emelés visszavet sok vállalkozást – vélik vállalkozói szervezetek, amelyek más forráskeresést követelnek a kormánytól" – erősítette meg egy minapi sajtóértekezleten Andrij Dligacs, az Advanter Group vezérigazgatója.
A cégvezető szerint súlyos aggodalmak vannak a cégek és az állampolgárok körében is, hiszen nincs arra garancia, hogy ezek a pénzek ténylegesen eljutnak a hadsereghez, s azokat fegyverekre és lőszerekre lehet költeni. Az állami bürokrácia még mindig óriási, akárcsak a korrupció, a közbeszerzés nem átlátható.
Nem kímélte Dligacs a kormányt sem. Azt mondta, hogy országosan az alkalmazottak fizetésének 35 százaléka láthatatlan az adóhatóság előtt, a fekete- vagy szürkegazdaságban eltűnik, a mozgósítás kaotikus, ott is nagy a megvesztegetés, hiszen a férfiak közül sokan meg akarják úszni a frontot és ezért mindenre képesek, minden pénzügyi forrást bevetnek. Szerinte egyébként a jövedéki adót, az ingatlanadót, a telekadót kellene emelni és átmenetileg az áfát is növelhetnék.
Más üzletemberekhez hasonlóan ő is sürgette, hogy vezessenek be radikális reformokat a vámpolitikában és vámigazgatásban. Ezen kívül át kell világítani a közforrások felhasználását és a biztonsági erők készenléti szintjét és csökkenteni a forgalmi adót.
Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó-és vámügyi bizottságának elnöke elismerte, hogy durva beavatkozásokra készül a kormány, de szerinte egyszerűen nincs más lehetőség. Azzal riogatott, hogy ha nem jönnek a pluszbevételek, akkor az év végén rendkívül kritikus helyzetbe kerül a hadsereg és ezt senki sem akarhatja.
Kevésbé volt megértő Nyina Juzsanyina parlamenti képviselő, a bizottság egyik tagja, aki szerint nagy lendületet venne ezzel az ukrán cégek külföldre költözése. Itt megjegyezzük, hogy lapunk a napokban írta meg, hogy az orosz támadás kezdete óta már több mint 40 ezer ukrán céget jegyeztek be Lengyelországban.
Juzsanyina úgy látja, hogy inkább a költségvetés kiadási oldalán kellene vágni egy jó nagyot. Például vannak olyan tételek, amelyek mellé azt írták, hogy „esetleg”, szerinte ezek elhagyásával legalább 100 milliárd hrivnyát lehetne megtakarítani. Sürgette, hogy bármekkora is lesz a katonai adó, az egyes szektorokban pontosítsanak, hogy melyik területet érinti. Például a járművek kereskedelmében válasszák külön az új és használt autókat.
A kormány egyébként nem egységes az adóemelések terén. A pénzügyi tárca a szegényebb rétegekre való figyelemmel nem támogatja, hogy az áfát mindenre egységesen növeljék. A megemelt katonai adót csak a nem alapvető áruknál és szolgáltatásoknál érvényesítenék, egyebek között az autóknál, az ingatlanoknál és az ékszereknél. A jótékonysági és civil szervezetek által behozott és a hadseregnek átadott járművek kivételt képeznének.
Ami a katonai kiadásokat illeti, ott az a terv, hogy 2025-ben a 2 ezer milliárd hrivnyát is meghaladja. Az erről szóló csomagot már beterjesztették a parlamentnek.
Az energetikai rendszert folyamatosan gyalulja az orosz hadsereg, de a kormány most úgy látja, hogy a költségvetésben elegendő forrás lesz az ősszel induló fűtési szezonra és az áramigényeket is kielégíthetik. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a nyugati segélyek egy igen markáns része különféle energetikai rendszerekből és eszközökből áll, ezek már megérkeztek az országba. Egyes fronthoz közeli és részlegesen megsérült rendszereket már helyreállítottak.
Az ukrán gazdaságnak azonban rövid távú gondjai is vannak és a korábban elképzelt idei növekedési ütem biztosan nem tartható. Rózsaszínű ábránd volt az év elején előrejelzett 4,6 százalékos GDP-bővülés. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a múlt héten beismerte: elszámították magukat, a háború többet visz el, az oroszok által okozott infrastrukturális károk óriásiak, és az export sem tud annyit hozni, hogy teljesíthető legyen ez a terv, így most már csak 3,5 százalékkal számolnak. Az Ukrán Nemzeti Bank egy hajszálnyival optimistább, júliusi előrejelzése szerint 3,7 százalékkal növekedhet idén a gazdaság.
Kétéves mélyponton a kínálat. 
