Hamarosan megérkezik Ukrajnába az első adag abból a pénzből, amit az Európában lefoglalt orosz vagyonból folyósítanak. Ezt Josep Borrell, az EU külügyi főbiztosa jelentette be Brüsszelben, szavait az Ukrinform hírügynökség idézte. Egyelőre mintegy 1,55 milliárd euróról van szó, a pénzt az Euroclear Bank nevű belgiumi uniós klíringház utalja. A pénz túlnyomó részét fegyvervásárlásra fordíthatja a megtámadott ország, főleg légvédelmi, és tüzérségi eszközök, valamint lőszerek beszerzésére.

Valerie Urbain, a klíringház vezérigazgatója hozzáfűzte: idén, az első félévben 836 millió eurónyi vállalati nyereségadó folyt be a belga költségvetésbe, a profit orosz vagyonból és lefoglalt eszközök jövedelméből származott. Az Euroclear mérlegfőösszege június végén 207 milliárd eurón állt, ebből 173 milliárd euró volt a szankcionált orosz vagyonhoz köthető pénz.

Az EU nagykövetei még május 8-án állapodtak meg arról, hogy a befagyasztott orosz vagyonelemeken elért éves profitját átutalják Ukrajnának. Évente 3 milliárd euróról van szó az előzetes egyeztetések alapján. A most elutalandó összeg után a hasonló mennyiségű pénzt várhatóan az év végén küldik el Kijevbe.

Ukrajna nyugati partnerei az orosz invázió kezdete óta mintegy 300 milliárd euró értékű orosz vagyont foglaltak le, ennek kétharmadát az Euroclear kezeli. Természetesen az Egyesült Államokban és például Japánban is vannak befagyasztott vagyonelemek. A szigetország a hét elején erősítette meg, hogy 3,3 milliárd dollár értékű kölcsönt ad Ukrajnának, a pénz egy jelentős, de meg nem nevezett arányú része épp az ott lefoglalt orosz eszközökből származik.

A Kyodo japán hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a G7 országai a legutóbbi államfői csúcstalálkozón elhatározottak szerint elkezdtek egyeztetni arról, hogy milyen arányban fizessék az általuk megszavazott 50 milliárd dolláros segélycsomagot. A kiszivárgott információk arra engednek következtetni, hogy az EU és az Egyesült Államok 20-20 milliárd dollárt vállalna, míg Nagy-Britannia, Kanada és Japán hármasa adná a fennmaradó 10 milliárd dollárt. Ezt az összesen 50 milliárd dollárt több szakaszban fogják átadni, az első összeget még az év végéig. A pontos részleteket a hónap végén Rio de Janeiroban sorra kerülő nemzetközi pénzügyi találkozón állapítják meg, azon az eseményen a G7 pénzügyminiszterei, valamint több nagy nemzetközi pénzintézet vezetői vesznek részt.

Franciaország, Németország és Olaszország szintén fontos nyugati partnerei Ukrajnának, de őket várhatóan nem vonják be az európai programba, hiszen az EU-nak saját segélyprogramja van. Még a múlt heti európai parlamenti szavazás előtt egy nappal közölte az Európai Bizottság (EB), hogy jóváhagyta a 4,2 milliárd euró átutalását Ukrajnának az unió saját programjának részeként. A rábólintáshoz Kijevnek teljesíteni kellett több fontos jogharmonizációs és korrupcióellenes feltételt.

„Hősies küzdelmet folytat az ukrán nép, de közben működtetni kell az iskolákat, kórházakat, az energiarendszert, a vízhálózatot, újjá kell építeni az utakat és a hidakat” – indokolta a gyors segítséget Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság további öt évre megválasztott elnöke.

Az EB döntését az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, ha ez megtörténik, akkor 12 milliárd euróra növekszik az idén március óta megszavazott és folyósított segély összege.

Az EU összesen kilenc pontban foglalta össze, hogy milyen feltételek teljesítése szükséges a pénzek átutalásához. A négy évre szóló reform és beruházási stratégia során egyebek mellett biztosítani kell az átlátható pénzügyi folyamatokat, a mai kor igényeihez igazítani az állami vállalatok vezetését, javítani az általános üzleti környezetet, az energiaellátást és folytatni kell az aknamentesítést. 

Ukrajna már jelezte: elfogadtak egy törvénymódosítást, miszerint az eddigi Gazdaságbiztonsági Irodát felügyeleti szervvé alakítják át, amelynek az lesz a feladata, hogy üldözze az adóelkerülést és a gazdasági bűnözőket. Az új jogosítványokkal felvértezett szervezetet egy hattagú vezetőség irányítja, három fő magasan képzett külföldi jogi vagy pénzügyi szakember lesz. Elfogadtak egy országos energetikai és klímatervet is, ami meghatározza a 2030-ig elvégzendő klímapolitikai feladatokat. Feltétlenül szeretnék növelni a megújuló források arányát az energiafelhasználásban és csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Ausztria is fontos nyugati partner, de a közvetlen fegyverszállításokat vagy azok finanszírozását nem támogatja. Tavaly az ország 153,5 millió eurót fizetett az Ukrajnát segítő közös európai alapba, de kikötötte, hogy csak humanitárius és újjáépítési célokra lehet felhasználni. Alexander Schallenberg külügyminiszter az osztrák nemzeti tanács előtt leszögezte:

"minden humanitárius célt támogatunk, de továbbra sem járulunk hozzá fegyverszállításokhoz és katonákat sem képzünk ki”. 

Megerősítette, hogy a jövőben is gondját viselik az Ausztriába érkezett 69 ezer menekültnek vagy áttelepített ukrán embereknek, akik egy része már tartósan az országban van. Eddig 206 millió eurót költöttek a háborúval összefüggő humanitárius célokra, a pénzből kaptak a környező országok is, hogy felhasználhassák a hozzájuk menekültek ellátására.