134 ezer forint az átlagfizetés

2010 január–áprilisban a költségvetési szférában 757 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 785 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 1,0%-os csökkenését jelentette. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 5,7%-kal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,2%-os a csökkenés. A versenyszférában 4,2%-kal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 205 900 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 205 800 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 209 600 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,5%-kal haladták meg az előző évit - írja a KSH.

A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi, biztonsági tevékenység volt (456 200 Ft), ezt követte az  információ és kommunikáció (382 200 Ft) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (347 000 Ft). Átlag alatt kerestek a foglalkoztatottak a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (126 000 Ft), valamint a mezőgazdaságban (135 100 Ft).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első négy hónapjában átlagosan 2,8%-kal nőtt, ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 4,8%-kal haladta meg az előző év január-áprilisit. A költségvetési szférában dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye, pedig az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,3%-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 134 400 Ft; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 800 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 172 900 Ft) volt. A nettó kereset így átlagosan 10,9%-kal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 10,5%-os, a költségvetési szervezeteknél pedig 11,9%-os növekedés jelentkezett.

A 218 000 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 4,0%-kal haladta meg az előző év január–áprilisit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,6%-nak felelt meg - olvasható a KSH tájékoztatójában.

MSZP: Bajnainak köszönhetjük

Burány Sándor szerint a KSH által pénteken nyilvánosságra hozott első 4 havi adatokból az látszik, hogy a Bajnai-kormány szocialisták által is támogatott adócsökkentési elképzelési meghozták első "gyümölcsüket". Burány Sándor az MTI-nek ezt úgy értékelte, egyértelmű a számokból, hogy a reálkeresetek növekedésének döntő oka a Bajnai-kormány és az MSZP által végrehajtott adócsökkentés. Az MSZP gazdaságpolitikusa arra is felhívta a figyelmet, hogy az adócsökkentés elsősorban az átlagos keresetűek vagy az az alatti jövedelemmel rendelkezők terheit mérsékelte.

Ezért is felháborító - fűzte hozzá -, hogy a Fidesz ennek ellenkezőjére készül, azaz "drasztikusan akarja csökkenteni az államtitkári, miniszteri jövedelem szintjén az adókat, miközben elfogadhatatlan mértékben kívánja megadóztatni a minimálbért". A KSH számaiból az is egyértelműen látszik - folytatta -, hogy a közfoglalkoztatás érdemben tudta csökkenteni a munkanélküliséget. Szerinte a közfoglalkoztatás nélkül a foglalkoztatottak számának visszaesése még drasztikusabb lett volna. Ez is arra kell, hogy intse a mostani kormányt, hogy nem vagyunk még túl a nehezén, a válságkezelés eredményeit nem szabad felelőtlen nyilatkozatokkal, sem hibás gazdaságpolitikai intézkedésekkel veszélyeztetni - szögezte le a szocialista politikus.

Privátbankár