2010-ben a magyar gazdaság még mindig stagnálás közeli állapotban marad, sok bizonytalanság mellett. A legvalószínűbbnek ítélt forgatókönyv szerint azonban a befektetési alapok állománya tovább növekszik. A további bővülést egyrészt az alapok mögötti eszközök hozama biztosítja. A befektetési alapok portfoliójában 43% betét, 22% állam- és vállalati kötvény illetve diszkontjegy, 22% részvény, 10% ingatlan. Az eszközönként becsült éves hozam alapján 2010-re átlagosan 8-9% körüli hozamot várnak az MKB elemzői.
Másrészt a folyamatosan stabilizálódó pénzügyi környezet ismét versenyképessé teszi az alapok hozamait, egyes alaptípusok pedig jó beszállási pontot jelenthetnek a befektetőknek 2010-ben. A bankok is mind kevésbé szorulnak rá az elszámolóár körüli, vagy afeletti betétgyűjtésre, a hosszú távú megtakarítások megszerzésének jelentősége jobban előtérbe kerül. Ehhez járulnak még hozzá a januártól bevezetett, hosszú távú megtakarításokhoz fűződő adókedvezmények. Emellett jelentősen – és várhatóan tartósan – megemelkedett a lakosság megtakarítási hajlandósága a korábbi időszakhoz képest, ez 2010-ben nagyjából a GDP 4,1%-a lesz. A befektetési alapok aránya hagyományosan a teljes lakossági megtakarítás 10%-a körül alakul. Így a hozam mellett várhatóan a pozitív tőkeáramlás is biztosított – állítja Molnár Péter, az MKB Bank stratégiai elemzője.
Az elemző szerint a garantált zártvégű alapok népszerűsége ismét emelkedésnek indul 2010-ben, amit a hosszú távú befektetések adókedvezménye is ösztönöz. A hozamgarancia biztosítása domináns maradhat, a kiemelkedőbb hozamok érdekében azonban a későbbiekben a garantált alapok betétarányának – azaz garanciája mértékének – csökkentésére lehet szükség. Ennek a folyamatnak a beindulása, a garantált alapok kínálatának további színesedése a befektetői kockázatvállalási étvágy visszatérésének ütemétől függhet. A pénzpiaci alapok népszerűsége valószínűleg változatlan marad, mivel a betéti kamatokat jellemzően meghaladó hozamú, kötöttségek nélkül járó megtakarítási forma, alacsony kockázati szinttel.
A likviditási alapok előnyeit elsősorban a vállalatok használják ki, de az alaptípus a lakosság körében is igen kedvelt. Az ingatlanalapok népszerűsége valószínűleg még egy jó ideig nem éri el korábbi szintjét, mivel ezek esetében a befektetőket sokkal nagyobb sokk érte, a bizalom visszatéréséhez hosszabb idő kell. Az év utolsó harmadában azonban a tőkeáramlás egyenlege pozitív volt, így szó sincs arról, hogy végleg le kellene írni ezt az alaptípust. Különösen, hogy a nyomott ingatlanárak sok befektetőt beszállásra ösztönözhetnek.
Az MKB Bank elemzőinek becslése szerint így a befektetési alap állomány 2010-es növekedése hozzávetőlegesen 15%-ot ér el a legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv esetén - olvasható a bank közleményében.
Adómentes dilemma: nyitásnál eldőlhet minden
1981-ben volt ilyen drága a cukor
Ingatlan: megvesszük, hogy bérbeadjuk - ez a jövő?
Adómentes befektetés: győzze kivárni!