Kifejtette: szembeötlő az is, hogy a lakáscélú hitelek deviza-összetétele jelentősen módosult az idén. Míg tavaly mindössze 12 százalékot tettek ki a forintban felvett lakáskölcsönök, addig idén a lakáscélú forinthitelek aránya 36 százalékra emelkedett. Az euró alapú kölcsönök aránya 46 százalékot, a svájci frank alapúaké pedig 17 százalékot mutat az idén, miközben tavaly a lakáscélú kölcsönök döntő hányadát svájci frankban nyújtották a kereskedelmi bankok.
Sztanó Imre ismertette: a lakossági betétek a tavalyi első 9 havi 6500 milliárd forintról idén az első 9 hónapban 7400 milliárd forintra emelkedtek, a növekedés év/év alapon 13 százalékos volt. A betéteknél stabilan mintegy 82-83 százalékot adtak az idei első kilenc hónapban a forintban elhelyezett betétek, ez az arány tavaly is nagyjából hasonló volt.
A teljes lakossági hitelállomány bankpiaci szinten 13 százalékos növekedést jelzett: tavaly szeptember végén 6879 milliárd forintot tettek ki a lakossági hitelek, míg az idén január elejétől szeptember végéig 7817 milliárd forintra rúgtak. A több mint 900 milliárd forintos állománynövekedés jelentős részben a forint év eleji jelentős árfolyameséséből adódik - mutatott rá Sztanó Imre.
A vezérigazgató-helyettes szerint három tényezőre vezethető vissza a forintkölcsönök előretörése a lakossági hitelezésben. Egyrészt idén július 1-jével változott a lakáskölcsönök támogatási rendszere, amely előrehozott keresletet generált, másrészt a csökkenő jegybanki alapkamat teret engedett annak, hogy a forinthitelek kamatai is mérséklődjenek. Végül pedig szintén lökést adott a forinthiteleknek, hogy a folyósításban több bank is beszüntette a svájci frank alapú kölcsönök nyújtását, és így a csökkenő devizahitelezésben az euró alapú hitelek lettek az uralkodóak. A lakossági hitelezés kockázatai kétségtelenül megnőttek az utóbbi időben - mondta a vezérigazgató-helyettes.
Aláhúzta: a bankoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a hitelportfóliójuk minőségének változására, arra, hogy az egyes kölcsönfelvevő csoportok hogyan viselkednek az esetleg megemelkedő törlesztőrészletek hatására, illetve, hogy a bajba jutott kölcsönfelvevőknek milyen új megoldásokat nyújthatnak.
Sztanó Imre kiemelte: az állami mentőcsomag mellett az Erste kidolgozta saját "mentőprogramját" is. A bank olyan összetett megoldást kínál a bajba jutott ügyfeleknek, amelyek közül a törlesztési nehézségekkel küzdők a számukra legkedvezőbb könnyítést választhatják.
Sztanó Imre kiemelte: egy kereskedelmi banknak sem érdeke, hogy a törlesztőrészleteket ne fizessék a bajba jutott ügyfelek, ezért olyan megoldásokat vezettek be, amelyek egyebek között a futamidő meghosszabbításával, csökkentett összegű fix törlesztő részletek bevezetésével, illetve a türelmi idő megnyújtásával segíthetnek a gondokkal küzdő ügyfeleknek.
Sztanó Imre hozzátette: az idei első negyedév tapasztalata az volt, hogy a magasabb kamatszint, a gyengébb forintárfolyam és a kamatokban jelentkező országkockázat miatt a hitelállomány minősége romlott, és ez igaz volt a teljes magyar bankpiacra is, azonban mára a romlás megállt, a portfólió minősége stabilizálódott.
Csőd nélkül éllovasok: hozzászoktunk a válsághoz
Nőtt a magyar bankok önkontrollja?
Kevesebb hitelt adtak a bankok októberben
A veszteségeik felét elrejtették a bankok?
A szigor elvág minket az olcsóbb hitelektől
MTI