Kína hazai össztermékének (GDP) növekedése az első félév átlagában minden bizonnyal 6,5 százalékra gyorsult az első negyedévi, 6,1 százalékos ütemről, mindkettő éves összehasonlításban, írta a kínai
tervhivatal egyik munkatársa a China Cescurities Journal szerdán megjelent számában. A kínai statisztikai hivatal előzetes, nem hivatalos becslése szerint a gazdasági növekedés már a most záruló második negyedévben is 8 százalék körül lehetett.
Európai tétlenség: Ázsia elhúz mellettünk |
Kína gazdasága számára a Világbank a múlt héten javította ez évi növekedési előrejelzését, 7,2 százalékra a tavasszal jósolt 6,5 százalékról. A kínai kormány elérhetőnek tart 8 százalékos évi átlagos ütemet is idén. Kína hazai összterméke tavaly 9 százalékkal, 2007-ben 13 százalékos, rekord ütemben bővült.
A fejlett országok a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára, és a jelek szerint nem kell csalódniuk. Nem utolsó sorban a kínai gazdaság javulásának tudható be viszont a nyersanyagok, köztük a kőolaj drágulása is az év eleji mélypontok óta. A világ második számú olajfogyasztó országa, Kína felhasználása májusban 6 százalékkal meghaladta a tavaly májusit, kilenc hónapon belül ez volt a legnagyobb növekedés.
A mostani helyzetben a fejlett országok nagyrészt megbocsátják Kínának a korábban sokat nehezményezett exportpolitikáját is. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter, e hónap elején Pekingbe látogatván, nagyra értékelte a kínai vezetés "megértését" az amerikai költségvetési politika iránt, cserébe megígérte, hogy a kínai kormány amerikai befektetéseit nem érheti kár, és hangfogót tett a korábban hagyományos amerikai követelésre is, hogy Kína értékelje föl a jüant, kereskedelmi többletének csökkentése végett.
Kína az amerikai államadósság legnagyobb egyedi vásárlója, utolsó adat szerint 768 milliárd dollárja feküdt március végén amerikai kincstárjegyben, és a kínai kormány az utóbbi időben többször aggodalmát fejezte ki, hogy a növekvő amerikai költségvetési deficit és a Fed dollárhígító politikája nyomában fenyegető infláció rontani fogja e befektetés értékét. Az amerikai államháztartás hiánya ebben a költségvetési évben terv szerint az amerikai hazai össztermék (GDP) 12,3 százaléka lesz, ez négyszer nagyobb a gazdaságélénkítés miatt szintén növekvő kínai hiánynál.
A kínai kormány, a nemzetközi nyomás hatására, 2005. júliusban tette lehetővé a jüan napi lebegtetését, azóta a kínai valuta több mint 20 százalékkal drágult a dollárhoz képest. Ám tavaly nyár óta, éppen az export támogatása végett, a kínai kormány fékezi a jüan erősödését, ezért erőteljesen vásárolja a dollárt, amelyet viszont csak amerikai eszközökbe fektethet. Ezzel segít finanszírozni az amerikai deficitet, és ez most találkozik Washington érdekével.
Szárnyal a kínai tőzsde
Az IMF hálás: Amerika feltankolja
Nem kap orosz gázt Kína
Kínában csak kínai árut lehet használni
Reális félelem: leminősítik Amerikát?
MTI