Hivatalosan is megállapodtak pénteken késő este Brüsszelben az euróövezet országainak vezetői a Görögországnak nyújtandó pénzügyi mentőövben - közölték diplomáciai források.
A fizetésképtelenség határára sodródott Athén az elkövetkező három év folyamán 110 milliárd eurós hitelkerethez jut - 80 milliárd euró erejéig az eurózóna országaitól, 30 milliárd euró értékben pedig a Nemzetközi Valutaalaptól. Az európai hozzájárulók közül Németország száll be a legnagyobb összeggel, 22,4 milliárd euróval. A 80 milliárdos eurózóna-keretből május 19-én már meg is kezdik 30 milliárd átutalását, hogy Görögország eleget tudjon tenni sürgős fizetési kötelezettségeinek.
Ez a legmagasabb politikai szintű jóváhagyás voltaképpen az euróval fizető 16 ország rendkívüli csúcstalálkozójának "kötelező gyakorlata" volt, hiszen a megállapodást már korábban kidolgozták a pénzügyminiszterek. Az igazán kemény dió az, hogy miként reagáljanak az euró megrendült pozíciójára. A pénzügyi piacok ugyanis egyelőre "nem díjazták" Görögország fizetőképességének kilátásba helyezett megszilárdítását, és miután olyan híresztelések kaptak lábra, hogy más euróövezeti országok is külső segítségre szorulhatnak - Spanyolország esetében egyenesen 280 milliárd eurós hiteligényt kezdtek emlegetni -, az európai közös valuta árfolyama mélyrepülésbe kezdett, és megfogalmazódott az aggodalom, hogy a "görög ragály" megfertőzheti az egész euróövezetet.
Hogy mit lehetne tenni ezen a csúcstalálkozón az euró megszilárdítása érdekében, ezzel kapcsolatban egyelőre csak annyi szivárgott ki, hogy az eurózóna állam-, illetve kormányfői elvben készek kötelezettséget vállalni az eddiginél nagyobb költségvetési fegyelemre. A konkrétumokat és a részleteket azonban mindeddig nem fejtették ki.
A helyzet súlyosságát érzékeltetendő, Silvio Berlusconi olasz kormányfő szóvivője olyan kijelentést idézett főnökétől, hogy az euró ügyében "szükségállapot" állt elő, és hogy a közös pénz védelmében meg kell hozni bizonyos döntéseket ezen a rendkívüli csúcstalálkozón.
Kiszivárgott hírek szerint a vita részben akörül folyik, milyen szerepet töltsön be a likviditás biztosításában az Európai Központi Bank. Állítólag felmerült az is, hogy az euróövezeten kívüli Nagy-Britanniának szintén be kellene kapcsolódnia az európai fizetőeszköz megvédését célzó erőfeszítésekbe, már csak azért is, mert London a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja.
A fizetésképtelenség határára sodródott Athén az elkövetkező három év folyamán 110 milliárd eurós hitelkerethez jut - 80 milliárd euró erejéig az eurózóna országaitól, 30 milliárd euró értékben pedig a Nemzetközi Valutaalaptól. Az európai hozzájárulók közül Németország száll be a legnagyobb összeggel, 22,4 milliárd euróval. A 80 milliárdos eurózóna-keretből május 19-én már meg is kezdik 30 milliárd átutalását, hogy Görögország eleget tudjon tenni sürgős fizetési kötelezettségeinek.
Ez a legmagasabb politikai szintű jóváhagyás voltaképpen az euróval fizető 16 ország rendkívüli csúcstalálkozójának "kötelező gyakorlata" volt, hiszen a megállapodást már korábban kidolgozták a pénzügyminiszterek. Az igazán kemény dió az, hogy miként reagáljanak az euró megrendült pozíciójára. A pénzügyi piacok ugyanis egyelőre "nem díjazták" Görögország fizetőképességének kilátásba helyezett megszilárdítását, és miután olyan híresztelések kaptak lábra, hogy más euróövezeti országok is külső segítségre szorulhatnak - Spanyolország esetében egyenesen 280 milliárd eurós hiteligényt kezdtek emlegetni -, az európai közös valuta árfolyama mélyrepülésbe kezdett, és megfogalmazódott az aggodalom, hogy a "görög ragály" megfertőzheti az egész euróövezetet.
Hogy mit lehetne tenni ezen a csúcstalálkozón az euró megszilárdítása érdekében, ezzel kapcsolatban egyelőre csak annyi szivárgott ki, hogy az eurózóna állam-, illetve kormányfői elvben készek kötelezettséget vállalni az eddiginél nagyobb költségvetési fegyelemre. A konkrétumokat és a részleteket azonban mindeddig nem fejtették ki.
A helyzet súlyosságát érzékeltetendő, Silvio Berlusconi olasz kormányfő szóvivője olyan kijelentést idézett főnökétől, hogy az euró ügyében "szükségállapot" állt elő, és hogy a közös pénz védelmében meg kell hozni bizonyos döntéseket ezen a rendkívüli csúcstalálkozón.
Kiszivárgott hírek szerint a vita részben akörül folyik, milyen szerepet töltsön be a likviditás biztosításában az Európai Központi Bank. Állítólag felmerült az is, hogy az euróövezeten kívüli Nagy-Britanniának szintén be kellene kapcsolódnia az európai fizetőeszköz megvédését célzó erőfeszítésekbe, már csak azért is, mert London a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja.
MTI
Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel. 
